Egészségünk védelmében előremutató rendeletet hozott 2013. április kilencedikén a Fővárosi Közgyűlés a taxizásról. A rendelet 3. paragrafusának (5) pontja szerint tíz évesnél öregebb taxival szolgáltatni nem szabad. (7) pontja szerint pedig 2018-tól – vagyis öt év türelmi időszak lejártával – taxizni csak legalább 60 kW teljesítményű és Euro 5 környezetvédelmi besorolású személygépkocsival szabad. A rendelet ma érvényes, 2022. április 13-i változatában a 3. paragrafusban, a (8) pontban már csak annyi van, hogy személytaxi-szolgáltatás legalább 55 kW teljesítményű és Euro 5 környezetvédelmi besorolású személygépkocsival folytatható.
2013-ban a rendelet indoklásában az előterjesztő azt írta, hogy: „Környezetünknek a legkárosabb hatást a közúti közlekedésben résztvevő belső égésű motorokkal hajtott járművek okozzák. Budapest útjain meghatározó a régi gépkocsik folyamatos jelenléte, üzemeltetésük környezetterhelő hatása. Indokolt, hogy a környezetvédelmi előírásoknak jobban megfelelő, magasabb minőségi paramétereket írjon elő a rendelet.”
A 2013-as előírások nagyjából összhangban voltak az indoklással. A világ azonban nem áll meg, a személygépkocsik károsanyag-kibocsátására vonatkozó előírások folyamatosan szigorodnak. 2014 (!) szeptembere óta újonnan már csak Euro 6 besorolású autót szabad eladni az Európai Unióban. A rendelet eredeti változata szerint tehát 2023-ban már Euro 5 besorolású taxi sem szolgáltathat, hiszen azt újonnan utoljára 2013-ban lehetett forgalomba hozni. Csakhogy a taxirendelet mai változatából valahogy kimaradt a tíz éves korlátozás, viszont nem változott a kibocsátási előírás. Mit jelent ez? Azt, hogy ma Budapesten bárki taxizhat 2009 szeptember elseje után gyártott, tizenkét éves, leharcolt járművel, és a helyzet évről évre csak rosszabb lesz.
Ezen mit sem segít a szépségtapaszként meghozott határozat, miszerint: „A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy elkötelezett a gépjárműközlekedésből eredő károsanyag-kibocsátás nagymértékű és minden lehetséges eszközzel való csökkentése mellett, ezért – összhangban a Budapesti klímastratégia és fenntartható energia- és klíma akciótervben foglaltakkal – elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy legkésőbb 2028-tól Budapesten kizárólag teljesen zéró kibocsátású személygépkocsit lehessen új taxiként üzembe helyezni és felkéri a főpolgármestert, hogy az e tárgyban a civil társadalommal folytatott széles körű konzultáció eredményének figyelembevételével – kellő időben tegyen javaslatot az e cél eléréséhez szükséges intézkedésekre.”
Emlékszem, 2012-ben a taxirendelet pontosan ilyen, széles körű konzultációkon formálódott. A taxisok érdekvédelmi szervezeteinek, a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező vállalkozásoknak a képviselői, a Fővárosi Önkormányzat és a BKK szakemberei mellett ott ültek a közlekedési, környezetvédő civil szervezetek képviselői is. Bár az eredménnyel nem voltunk maradéktalanul elégedettek – nem került bele a rendeletbe a rendszeres szúrópróbás ellenőrzés arra nézvést, hogy a taxi kibocsátása nem lépi-e túl a gyári értékeket –, az mindenképpen jobb, előremutatóbb volt, mint ez a mostani változat. Már csak azért is, mert
egy 12 éves autó a forgalomban többnyire jóval erőteljesebben mérgezheti a levegőt, mint új korában. Különösen akkor, ha senki sem ellenőrzi.
Nem is tudom, mit sajnáljak jobban. Azt-e, hogy kimaradtunk a társadalmi egyeztetésből (már ha volt egyáltalán), vagy azt, hogy kilenc év alatt sikerült kigyomlálni a taxirendeletből a környezetvédelmet.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.