;

interjú;zene;Sziget Fesztivál;Kádár Tamás;

- A Szigetnél csak nevetnek a NER-es kapcsolaton, a last minute jegyek úgy fogynak, mintha nem lenne holnap

Az amerikai fő tulajdonos milliárdos tőkepótlása és egy hasonló nagyságrendű bankhitel is segítette a 2020–2021-es kényszerszünet alatt több mint kétmilliárdos veszteséget összehozó, idén valamennyi fesztiváljával újra előrukkoló Sziget Zrt. túlélését – derül ki Kádár Tamás cégvezető lapunknak adott interjújából.

Milyen eredményeket ért el tavaly a Sziget Zrt.?

A leadott beszámolónk szerint a tavalyelőtti 1,4 milliárd után a tavalyi veszteségünk valamivel több mint 800 millió lett. Ilyen az, amikor egy cég nem tud dolgozni: a koronavírus-járvány miatt rendezvényeink 2020-ban és 2021-ben elmaradtak. Ugyanakkor legalább a csapat felét igyekeztünk megtartani és ennek ennyi az éves költsége. 2020-ban keletkezett számos, az év elején megkezdett, majd áprilisban lefújt szervezéssel kapcsolatos, beragadt kiadás, így a már kifizetett hirdetéseké, a lekötött eszközöké és nem utolsósorban a visszafizetett jegyáraké. A 2020-ra már lekötött összes fellépőtől visszakaptuk az előlegeket, így idén nem is lesz akkori megállapodáson alapuló műsorszám. Mérlegünkből az is kiderül, hogy fő tulajdonosunk, a többséget Gerendai Károly alapítótól és társaitól öt éve megvásárló, amerikai Providence alap a veszteségek rendezésére 3,8 millió eurós, vagyis körülbelül 1,4 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre. A Providence mára körülbelül félszáz európai fesztiválszervezőt gyűjtött össze a Superstruct márka alá. Egyértelműsítették, hogy nem igénylik az elmúlt két év teljes veszteségének azonnali visszatermelését, bár idén nyereségre számítok. Nem terveznek eladást sem. Én már csak nevetek az esetleges NER-es érdeklődőkre vonatkozó városi legendákon. Ismereteim szerint az amerikaiak a 2017-es megállapodás alapján idén a korábbi többségi tulajdonosok kezében maradt részesedéseket érintő ügyletet is lezárják. Az elmúlt két évet ugyanakkor egy hazai, másfélmilliárdos bankhiteléből éltük túl.

A 2017-es megállapodás alapján a Providence már leválthatná a Sziget-vezetőséget. Tapasztalnak ilyen jeleket?

Semmilyen szakmai ellentétet nem érzékelek a tulajdonosokkal, így ilyenre nem számítok. A Sziget 1993 óta ismert értékrendje nem változik. Idén természetesen hangsúlyozottan állunk ki a béke mellett és a háborúk ellen, de az eddiginél hatékonyabban biztosítjuk az újrahasznosítást is. A nagyszínpadra várjuk az óceántisztító berendezéséről ismert, holland Boyan Slatot. Kifejezett sikernek tartom azt is, hogy a kempingeszközök eldobálásának megfékezése végett a Wizz Air kérésünkre egyes járatokon nem számol fel a sátorért külön díjat.

Hogy állnak az idei előkészületek?

A helyzet teljesen eltér a 2019-estől. 2022-re sokkal inkább a Covid-időszak végeként, semmint az első nyugodt évként tekintek. Korábban fel sem merült, hogy egy fesztivál elmaradjon. Az utazás, az idegenforgalom bizonytalanabbá vált. Ráadásul idén a szomszédunkban kitört egy háború. Az idei tehát nem lesz könnyű év, aminek feszültségét a kisebb rendezvények körében tapasztalom is. A változatlanul legnagyobb hazai turisztikai eseménynek számító Sziget esetében a vendégeink mintegy felét kitevő nyugat-európaiak körében mégis a vártnál nagyobb számú elővételes bérlet fogyott. Így az idén 28., augusztus 10. és 15. között megrendezendő Sziget látogatószáma megközelítheti a 2018–2019-es csúcsot. A szinte kizárólag magyarok által látogatott, jövő héten induló, soproni VOLT esetében az eddigi eladások kissé elmaradnak várakozásainktól. Az azt követő Balaton Sound – ahol a külföldiek aránya körülbelül egyharmad – pedig hozhatja a számokat. Nagy reményeket fűzünk az „utolsó pillanatos” jegyvásárlásokhoz is, ami idén sokkal erősebb, mint a Covid előtt.

Bár a fellépők dollárban vagy euróban nem drágultak, a forint folyamatos gyengülése miatt nekünk mégis 10-15 százalékkal többet kell fizetnünk a megállapodásban szereplő összeghez képest. 

A bérek megugrásán túl hatalmas költségemelkedés számunkra a két év szünet alatt elvándorolt műszaki személyzet pótlása is. Kétségkívül csökkenti a kiadásokat, hogy idén egy nappal rövidebb lesz a Balaton Sound és – a korábbi nulladik, illetve mínusz egyedik napokat beleszámítva – a Sziget is. Bár 2019-hez képest eurós jegyárainkat nem emeltük, forintban drágultunk. Ugyanakkor a – kapuban valamivel több mint 30 ezer forintos – napijegy egy szupersztár hazai koncertjére szóló belépő árának felel meg, amiért itt napi 150, számos nemzetközi nevet felvonultató programot kínálunk. A színvonalból – amelyet idén például Justin Bieber, Dua Lipa vagy az Arctic Monkeys neve fémjelez – nem engedhetünk, hisz az európai fesztiválok élmezőnyében kell helytállnunk. A jegy este 11 után továbbra is félárú és él a diákkedvezmény is. A rendezvényeken belüli élet is drágulhat, bár szerintem az ital- és ételárak nem haladják meg Budapest átlagos belvárosi szintjét.

Miként készülnek eloszlatni a látogatók esetleges biztonsági vagy egészségügyi félelmeit?

A Sziget Európa egyik legbiztonságosabb fesztiválja. A beléptetés során valamennyi látogatót személyesen azonosítunk. A hatóságokkal évtizedek óta szoros a kapcsolat. Természetesen valamennyi, így az egészségügyi vagy épp a hangerőre vonatkozó előírásokat is maradéktalanul betartjuk. Mindazonáltal abban bízunk, hogy az Island of Freedom szellemiség jegyében látogatóinkra csak felhőtlenül szórakozás vár.

Hogy sikerültek a két év kihagyás után először szintén most megrendezett, kisebb rendezvényeik, a Gourmet és a Gyerek Sziget?

A Gourmet kitűnően összehozta a vendéglátókat, a – most hétvégén záruló –, ingyenes, csak hirdetésekből fedezett, számunkra nullszaldós Gyerek Szigetet pedig kimondatlanul is egy fajta kárpótlásként szánjuk a Sziget okozta kényelmetlenségekért a környék lakóinak.

Továbbra sem támogatja önöket a kormány?

Az állam a Covid éveiben – néhány szűken célzott akción kívül – nem nyújtott érdemi segítséget a bevételei száz százalékát elvesztő fesztiválszervező és könnyűzenei szakmának. Ugyanakkor – és ezt a Music Hungary Szövetség társelnökeként is említhetem – most tapasztalom az érdemi párbeszéd jeleit, például a kisadózó vállalkozások tételes adója kapcsán. A korábban általunk igényelt áfacsökkentést az állami költségvetés jelenlegi helyzetében nem látom időszerűnek.

A Múzeumok Éjszakája sajtótájékoztatóján szinte ugyanannyi szó esett sportról, mint kultúráról, valódi programajánló helyett még az esemény fő üzenetéről sem derült ki semmi.