Az Európai Tanács 27 tagállama legutóbb nagy nehezen jutott dűlőre arról, elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök ellenállása miatt, hogy az év végéig 90 százalékkal csökkentsék az orosz olajimportot. Európa egységét kompromisszummal sikerült megőrizni, de ahogy telik-múlik az idő, úgy lesz egyre nehezebb közös nevezőre hozni az unió tagállamait az esetleges újabb oroszellenes szankciókat illetően.
Egyre nagyobb a véleménykülönbség a hogyan továbbról. A nagyobb nyugati államok, Franciaország, Németország és Olaszország „béketábora” a harcok beszüntetését és a tárgyalások mielőbbi megkezdését kívánja elérni. Berlin szerint a mielőbbi tűzszünet tenné lehetővé a „szokásos üzletmenethez” való visszatérést. Olaszország olyan béketervet javasolt, amely nagyon hasonlít a régi minszki megállapodásra, amely kedvezőtlen volt Ukrajna szempontjából. A Kreml végül elutasította Róma javaslatát, amely mögött belpolitikai okok is állnak. Mario Draghi kormánya ugyanis nem egységes az olasz szerepvállalást illetően. Giuseppe Conte Öt Csillag Mozgalma (M5S) ellenzi a nehézfegyverek Ukrajnába küldését, az egykor Putyin nagy híveként fellépő Matteo Salvini továbbra is óvatos Oroszországgal kapcsolatban.
Róma Párizshoz hasonlóan azt hangoztatja, hogy „nem szabad megalázni” Oroszországot. „Itáliában és Európában az emberek véget akarnak vetni ennek a mészárlásnak és erőszaknak” – fogalmazott nemrégiben Draghi.
Franciaország egyszerre akarja támogatni Ukrajnát nehézfegyverek szállításával, és meggyőzni Volodimir Zelenszkijt arról, hogy fontolja meg a tűzszünetet és a tárgyalásokat. Az Élysée-palotában úgy vélik, azért nem lehet szó „Vlagyimir Putyin megalázásáról”, mert Oroszország úgysem adja fel a célkitűzéseit. A háború ellenére Oroszországot az Elysée-ben továbbra is megkerülhetetlen erőnek tekintik.
Ukrajna viszont úgy véli, ha most kezdődnének béketárgyalások, akkor az országnak jelentős területi engedményeket kellene tennie Oroszországnak.
Mindenesetre Zelenszkij annyit azért már elismert, hogy a Krímet csak jelentős emberáldozatok árán lehetne visszafoglalni, bár a hét elején ismét azt közölte, vissza akarják foglalni.
Más országok, így Belgium, Görögország, Ausztria, valamint Magyarország, szintén a háború lezárását pártolnák, akár annak árán is, hogy Ukrajna területeket veszítsen. Jelenleg az oroszok, a Krímet, illetve a már korábban elfoglalt kelet-ukrajnai területeket beleszámítva, Ukrajna mintegy ötödét tartják ellenőrzésük alatt. Párizs és Berlin amiatt is viszonyulnak óvatosabban Oroszországhoz, mert a konfliktus továbbterjedésétől tart, s itt
nem csak a fegyveres konfliktus kiterjedéséről van szó. A migrációs válság még súlyosabb lehet, a mezőgazdasági krízis, a kijevi kikötőkben rekedt gabonaszállítmányok miatt, több afrikai országban okozhatnak éhínséget, s az inflációs nyomás sem szűnt meg.
Joe Biden a konfliktus kezdete óta keményen fellép Oroszországgal szemben, s hatalmas katonai segítséget ígért Ukrajnának, de a félidős választásokra készülő amerikaiak türelme sem véges. Ezt jelzi, hogy múlt pénteken Joe Biden elnök az ukrán vezetés szemére vetette: nem vette komolyan az Egyesült Államok háborúra vonatkozó figyelmeztetéseit. Kijev erre azzal vágott vissza, hogy lassan kapott katonai segítséget.
Mindenesetre még hetekkel korábban nagy feltűnést keltett a 99 éves volt amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger egyesek szerint reális, másik szerint cinikus megnyilatkozásával: a davosi világgazdasági fórumon arra kérte Ukrajnát, tegyen területi engedményeket Oroszországnak a Krím és a kelet-ukrajnai területek 2014-es annektálásának elfogadásával. Zelenszkij azzal vádolta Kissingert, hogy viselkedése 1938 szellemét idézi, utalva a müncheni egyezményre, amely lehetővé tette Hitler számára Csehszlovákia egyes részeinek annektálását. De a volt külügyminiszter nincs egyedül álláspontjával. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter az orosz kollégájával, Szergej Sojguval folytatott telefonbeszélgetést követően „azonnali tűzszünet” szükségességéről beszélt, emlékeztetett a Le Figaro. A New York Times vezércikkében úgy értékelt, hogy egy orosz vereség veszélyes is lenne.
A „békepártiakkal” szemben áll Lengyelország, a balti államok, Csehország és az Egyesült Királyság. Ők úgy vélik, hogy Oroszországot katonailag le kell győzni és végleg ki kell űzni Ukrajnából, beleértve a 2014-ben elfoglalt területeket is. Azt szorgalmazzák, mind gazdaságilag, mind politikailag szakítani kell Putyinnal. „Tárgyalt volna Hitlerrel, Sztálinnal, és Pol Pot-tal is?” – szegezte korholóan a kérdést a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki a francia elnöknek.
A lengyel miniszterelnök kiakadt, azt kérdezi, hogy Putyin után Macron tárgyalna-e Hitlerrel isA kelet- és közép-európai országok úgy vélik, a szankciók csak most kezdik meghozni a gyümölcsüket, és azokat tovább kell fokozni. Azzal érvelnek, veszélyesebb engedni Putyinnak. Elutasítják a tűzszünet gondolatát, amely csak befagyasztott konfliktussá változtatná a háborút, ez pedig az orosz elnök előnyére válna, vélik. Ezen államok az Európai Bizottságot is emlékeztetik arra: nekik volt igazuk Oroszországgal kapcsolatban.
A Kreml a nyugati országok közötti megosztottságra játszik, és arra számít, hogy a szankciók gazdasági következményei miatt csökken az Ukrajnának nyújtott támogatással kapcsolatos lelkesedés. Az orosz befolyás az EU-ban még most is érződik.
