A Kirill Petkov vezette reformer koalíció a jelek szerint szétesett Bulgáriában. Az ellentétek már régóta forrtak a tavaly év végén összeállt tarka összefogásban, mostanra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a pártszövetségnek nincs jövője. A koalíciót alkotó erőket lényegében egyetlen dolog fogta össze: meg akarták buktatni Bojko Boriszovot, aki több, mint tíz évig uralta a bolgár politikát a jobbközépnek beállított GERB (Polgárok Az Európai Bulgáriáért) párt élén. Boriszov egyszemélyes vezérpártja az európai alapok lenyúlására épített korrupció rendszerévé alakította a balkáni baksisrezsimet. A GERB elleni tiltakozó mozgalmak következtében több protesztpárt jelent meg a politikai színtéren, ezek szövetsége, plusz a hozzájuk csatlakozott utódpárt, a Bolgár Szocialista Párt alkotta az új kormánykoalíciót. Kirill Petkov, a Folytatjuk a változást (PP) nevet viselő reformpárt egyik alapítója, Harvardon végzett közgazdászlett a kormányfő. A koalíciót most a Szlavi Trifonov médiatulajdonos, showman és népénekes, a Van ilyen nép! (ITN) párt alapító vezére mondta fel egy június 8-i Facebook-bejegyzésben.
Trifonov több indokot is felsorolt a kormányból való kivonulására. A vezető érv az volt, hogy Petkov önhatalmúan visszavonta a vétót, amelyet Bulgária két éve emelt Észak-Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásának megkezdése ellen. Trifonov szerint ez „hazaárulás”. Ezen kívül a kormány túlköltekezésére hivatkozott, arra, hogy Aszen Vaszilev pénzügyminiszter (PP) csődbe viszi Bulgáriát. Trifonov azt mondta, hogy az ITN hajlandó kisebbségi kormányt alakítani, de sem Petkovval, sem Vaszilevvel nem hajlandók többé együttműködni. A koalíció másik két pártja, a BSZP és a jobbközép Demokratikus Bulgária továbbra is Petkovot támogatja.
A bolgár médiában megjelentek szerint a koalíciós partnerek közötti ellentétek több hónapja robbanással fenyegettek. A macedón ügy csak az egyik eleme ennek. Petkov feltehetően úgy képzelte, hogy a vitás kérdéseket gyorsan el tudja rendezni Szkopjéban és Szófiában is. A Nyugaton szocializálódott politikus nyilván nem fogta fel, mennyire fontosak a balkáni politizálásban a szimbolikus elemek. Ráadásul partnerei (és a koalíciót szorgalmazó Rumen Radev köztársasági elnök) is a lehető legtöbb politikai hozamra törekedtek a macedón ügyben. Szkopje maga mögött tudta az EU vezető hatalmait, ezért nem érezte fontosnak, hogy engedjen a bolgár nyomásnak. Patthelyzet alakult ki. Várhelyi Olivér bővítési biztos csütörtöki szófiai sajtóértekezletén Petkovval együtt megerősítette: nem igaz, hogy megszüntették volna a vétót. Az ITN azonban a miniszterelnök megbeszélésein készült emlékeztetőkre alapozza a vádját.
Petkov a túlköltekezést is tagadja és egy sor ellenváddal állt elő, amely szerint az ITN volt eddig a reformok fő akadálya. A miniszterelnök szerint a showman pártja miatt nem sikerült megerősíteni a korrupcióellenes harc intézményeit. Azzal is meggyanúsította Trifonovot, hogy összejátszik a GERB-bel. A Trifonov-féle ITN által delegált területfejlesztési miniszter olyan építőipari nagyvállalatok állami dotációját akarta elérni, amelyek Petkov szerint a Boriszov-féle korrupciós körbe tartoztak. A korábbi rendszer korrupciós sémájában főszerepük volt az EU által finanszírozott autópálya-építésekbe bevont vállalkozásoknak. Grozdan Karadzsov területfejlesztési miniszter épp ilyen cégeknek próbált újabb privilégiumokat kijárni.
A jelek szerint egyik párt sem akar most új választásokat. A közelben dúló háború és a gazdasági bizonytalanság egyetlen politikai erőt sem bíztat sok jóval. Ezért könnyen elképzelhető, hogy Kirill Petkov kisebbségben tovább kormányozhat. A miniszterelnök arra számít, hogy az ITN több képviselője is a kormánnyal szavaz majd. Az viszont kevéssé valószínű, hogy ilyen helyzetben előrelépés történhet az észak-macedón és az albán EU-tárgyalások ügyében. Bulgáriának a Fekete-tengeri háború amúgy is elég biztonsági gondot okoz összes gazdasági következményeivel együtt. Most nem fognak engedményeket tenni ebben a jelképes, identitásproblémákkal terhes ügyben. Ez nyilván bosszantja a megoldásban érdekelt európai intézményeket és államokat, de a sokkal borzasztóbb ukrajnai ügyekhez képest – beleértve a nukleáris háború veszélyét – most harmadrendű kérdésnek számít.
Delfinek, halászok, aknák
Az orosz agresszió miatt csökken az érdeklődés a Fekete-tenger bulgáriai üdülőhelyei iránt – írja a bolgár elektronikus sajtó. Egyrészt nem jönnek az oroszok és az ukránok, akik korábban szívesen keresték fel ezeket a nyaralóhelyeket, de kevesebb a nyugati turista is, akiket a háború közelsége riaszt. Sokakat elborzasztottak a valószínűleg a háború okozta, tömeges delfinhalálról érkezett hírek. De nem csak ez okoz gondot. A bolgár kikötők ugyan megközelíthetők, de az elszabadult úszóaknák miatt a hajóstársaságok óvakodnak a Fekete-tengertől.
Egyes lapok több száz, mások pár tucat olyan aknáról írnak, amelyek ukrán kikötők környékéről szabadultak el, s volt, amelyik elúszott a Boszporuszig is. A veszély komoly munkát ad a bolgár hadiflotta három aknaszedő hajójának, amelyek szinte állandóan róják a vizeket. A kiesés miatt az EU kárpótlást fizet a fekete-tengeri bolgár halászoknak. A Fekete-tengeren most csak a partmenti államok hadihajói tartózkodhatnak. Törökország a háború miatt nem engedi meg, hogy orosz hadihajókat más tengerekről ide vezényeljenek, de ezzel együtt igen nagy a polgári forgalmat érintő háborús fenyegetés, hiszen a románok és bolgárok is NATO-tagok, Oroszország őket is potenciális célpontnak tekinti.
