;

tánc;bírósági döntés;Magyar TáncSport Szakszövetség;

- Bíróság dönthet a táncosok vitatott közgyűléséről

Az egyik tagszervezet megtámadta a Magyar Táncsport Szakszövetség 2022. május 11-ei közgyűlésén és az azt megelőző két napon tartott elnökségi üléseken hozott határozatokat.

A harminc napos keresetindítási határidőn belül az egyik tagszervezet megtámadta a Magyar Táncsport Szakszövetség (MTáSz) 2022. május 11-ei közgyűlésén és az azt megelőző két napon tartott elnökségi üléseken hozott határozatokat – tájékoztatta a Népszavát megkeresésére dr. Dányi Szilárd sportjogász, aki a felperes jogi képviselőjeként nyújtott be keresetlevelet a Fővárosi Törvényszékhez.

Mint arról lapunk korábban beszámolt, az MTáSz-t 2018 nyara óta irányító Zsámboki Marcell István 88, míg kihívója, Kaszás-Molnár Andrea 71 szavazatot kapott a tisztújító közgyűlésen. A csata 17 szavazaton múlott, ami már csak azért is pikáns, mert utóbb kiderült, a közgyűlést megelőző két napban felvettek 22 tagszervezetet, képviselőik pedig voksoltak is a közgyűlésen. Ezek egy jelentős része pedig részben közvetlenül, részben pedig közvetetten a régi-új elnök, valamint a nemzetközi kapcsolatok irányításáért felelős elnökségi tagjának megválasztott Moldovan Adrian Ovidiuhoz köthetőek – árulta el Dányi.

„Problémás, hogy ezen tagszervezetek egy része közvetlenül az elnökségi határozat előtt, illetve aznap lettek a bíróság által nyilvántartásba véve a cégkivonatok tanulsága szerint – jelentette ki lapunk érdeklődésére a sportjogász, aki szerint felmerül a kérdés, hogyan tudták ezek az éppen nyilvántartásba vett jogi személyek teljesíteni a felvételi követelményeket, azaz joghatályos nyilatkozatot tenni, tagdíjat befizetni.

„Mindezek alapján felmerül a gyanúja, hogy ezek a jogi személyek kifejezetten abból a célból lettek alapítva, hogy ezáltal a tisztújítás eredménye befolyásolható legyen. Emellett azt is vitatjuk, hogy van olyan tagfelvételt nyert egyesület, amely nem minősül sportegyesületnek, ezáltal ezen okból sem lehetett volna felvenni. 

Hiszen országos sportági szakszövetségnek csak sportvállalkozások és sportegyesületek lehetnek tagjai. Ha az elnökség megfelelően járt volna el, ezt szintén vizsgálnia kellett volna, mely alapján azt a megállapítást kellett volna tennie, hogy az adott tagjelölt nem minősül sportegyesületnek, így nem lehet az MTáSz tagja mindaddig, míg ezen feltételt nem teljesíti. Ezt egyébként könnyű orvosolni, alapszabályt kell módosítani, működési formát kell váltani és ennek megfelelően történő nyilvántartásba vételt kell kérni a bíróságtól. Amíg ez nem történik meg jogerősen, hiába sportban tevékenykedik, jogilag nem minősül sportegyesületnek” – tette hozzá Dányi Szilárd, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy alapszabálysértő, ha egy tag nem kapja meg a közgyűlésre a meghívót.

„Amennyiben a bíróság úgy ítélné meg, hogy ezek a tagfelvételek mégis jogszerűek voltak, abban az esetben pedig maga a közgyűlés megtartása nem lehetett szabályos, hiszen ezen új tagok meghívása, számukra a napirendi pontok közlése értelemszerűen nem történhetett meg az alapszabálynak megfelelően. 

Ebben az esetben csak és kizárólag akkor lehetett volna szabályszerűen megtartani a közgyűlést, ha az összes tag háromnegyede jelen van és egyhangúlag hozzájárult volna a közgyűlés megtartásához. De ezen feltételek nem valósultak meg” – folytatta Dányi Szilárd, aki kiemelte, abban is van vita a szövetség és a tagság egy része között, hogy nem tagi törvényes képviselő is betölthet-e vezető tisztséget.

„Szerintem eleve hibás volt, hogy azt közölték, bárki akkor indulhat pozícióért, hogyha tagi törvényes képviselővé válik, ugyanis egy országos sportági szakszövetségnél, mint amilyen az MTáSz, a sporttörvény kifejezetten lehetőséget ad arra, hogy nem tagszervezeti képviselők is választhatóak legyenek” – szögezte le.

A szakember szerint figyelembe véve, hogy egy hónap múlva ítélkezési szünet lesz, az ügyben a bíróság leghamarabb az ősszel fog tárgyalást tartani. A sportjogász ugyanakkor arra számít, az ügy első fokon nem ér majd véget, ugyanis a bíróság nemigen tud olyan ítéletet hozni, ami a vesztes fél számára megfelelő lenne, így minden bizonnyal fellebbezésre kerül majd sor.

Lapunk szerette volna megszólaltatni az MTáSz elnökét is, azonban Zsámboki Marcell nem reagált írásbeli megkeresésünkre.