;

Magyarország;tüntetés;PDSZ;elöregedés;

- Elöregedett a magyar pedagógus-társadalom, és nincs utánpótlás – tanárok tüntettek szombaton Budapesten

A tanárok mintegy fele 50 év feletti, fiatal pedagógusok alig vannak az iskolákban.

„Hanyas vagy?” címmel tartott élőképes demonstrációt szombat délelőtt Budapesten a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az egykori Emberi Erőforrások Minisztériuma Szalay utca épülete előtt (a köznevelési államtitkárság továbbra is itt működik), ahol száz tanár, oktatási dolgozó, szülő és diák különböző színű táblákat felmutatva szemléltette, mennyire elöregedett a pedagógustársadalom és mennyire nincs utánpótlás. A 30 év alattiakat képviselők közül alig tízen voltak jelen, a száz résztvevő csaknem fele pedig az 50 év felettieket képviselte.

Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányának elnöke lapunknak elmondta: az arányokat a PDSZ legutóbbi felmérése alapján állították össze. A kérdőívet több mint 29 ezer oktatási dolgozó töltötte ki, a válaszadók 10,7 százaléka volt 30 év alatti, 15,3 százalékuk 30-39 éves, 27,5 százalékuk 40-49 éves, 46,6 százalékuk pedig 50 év feletti. Bár a felmérés nem reprezentatív, az adatok szinte megegyeznek az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat által publikált, A közoktatás indikátorrendszere 2021 című kiadványával, mely szerint az utóbbi években a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya 8-ról 7 százalékra, a 30-39 éves korcsoporté 26-ról 16 százalékra csökkent. Az 50-59 éves pedagógusok aránya pedig 30-ról 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb tanárok aránya 2-ről 10 százalékra.

Az Európai Bizottság nemrégiben publikált, 2022-es országjelentésében is rámutatott, hogy Magyarországon a pedagógusok 45 százaléka már 2019-ben betöltötte az 50 éves kort, a tanárképzés pedig nem képes kielégíteni a tanárok iránti keresletet: az érintett szakokon magas a lemorzsolódók aránya, és a tanárképzésben végzettek kevesebb mint fele helyezkedik el ténylegesen tanárként. A pedagógushiány egyik oka a tanárok alacsony fizetése: bérük az egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkezők fizetésének csupán 58-66 százaléka, és még alacsonyabb a pályakezdő tanárok esetében (50-55 százalék). Emellett az egy tanárra jutó tanórák száma Magyarországon a legmagasabb Európában.

Komjáthy Anna azt is elmondta, a megmozdulás célja az volt, hogy ismét felhívják a társadalom és a döntéshozók figyelmét a pedagógusok elöregedésének veszélyeire. Emellett a Pedagógusok Szakszervezetével közösen nyáron is tovább folytatják a sztrájkbizottsági tárgyalásokat a kormánnyal, és Pintér Sándor belügyminiszter - aki megörökölte a közoktatás irányítását Kásler Miklós korábbi humánminisztertől - is jelezte, hogy találkozni szeretne a szakszervezetek képviselőivel. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott a Népszavának: azt tervezik, hogy a sztrájkköveteléseket egy újabb ponttal egészítik ki, mégpedig a jogszerű sztrájkot korlátozó törvényi rendelkezésének eltörlésével. Ha a nyár folyamán sem sikerül eredményeket elérni, ősszel újabb tiltakozó akciókra kerülhet sor.

A szombati eseményen részt vett Tóth Viktor, a kőbányai Szent László Gimnázium tanára, aki februárban elindította az országossá váló iskolai polgári engedetlenségi mozgalmat, ám májusban végül úgy döntött, beadja a felmondását, így szeptembertől már nem tanít az intézményben. A Népszava kérdésére most azt felelte,

egyelőre nem bánta meg a döntését, de jelenleg is munkát keres; elsősorban a magánoktatásban, de más területeken is szívesen dolgozna. 

Az oktatásban dolgozók közös kiállása szerinte reményre adhat okot, de abban nem bízik, hogy az Orbán-kormány következő négy évben túl sok jóra számíthatnának a pedagógusok.

Csütörtökön a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tantestületének 58 pedagógusa jelezte, ősztől folytatnák a polgári engedetlenségi akciókat, ha a kormány továbbra sem változtat álláspontján és nem tesz érdemi lépéseket az oktatás és a pedagógusok helyzetének javítása érdekében. Tóth Viktor szerint ez bátor lépés, és őszig még több más iskola tanárai is felkészülhetnek, hogy csatlakozzanak. Azzal kapcsolatban, hogy Pintér Sándor belügyminiszter kijelentette, “fegyelmi kérdésként” tekint a polgári engedetlenségre, Tóth Viktor azt mondta: a munkát megtagadó pedagógusok többségének már nincs vesztenivalója, egy részük előbb-utóbb magától is elhagyja a pályát. Ezt kellene megértenie a kormánynak is. 

A CÖF szerint az elnevezés alkotmánysértő, nem lehet közterületet elkeresztelni olyan személyről, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.