- Még az Orbán-kormány lépésére várnak a légitársaságok, de többen is követhetik a Ryanairt az extraprofitadó áthárításában

Fogyasztóvédelmi vizsgálatot indíttatott a kormány a Ryanair ellen, miután a fapados légitársaság értesítette utazóit: kénytelen átterhelni rájuk a kabinet által a napokban kivetett „légiközlekedési hozzájárulási” adót. Lapunk több helyről is úgy értesült, nem a Ryanair az egyetlen társaság, amely úgy döntött, áthárítja az extrapofitra hivatkozva kivetett új adót: információink szerint utazási irodák által lekötött utakhoz szervezet charterjáratok üzemeltetői is jelezték, utólag elkérik az összeget.

Mint ismeretes, a kormány a választások előtt alaposan kiköltekezett, a referendum után pedig úgy döntött, hogy a mintegy 2000 milliárdos költségvetési lyukat egyebek mellett a nagyvállalatokra – állítólagos extraprofitra hivatkozva – kivetett különadókból próbálja betömni. Az extraadó a légitársaságokat is sújtja: július 1-től a Budapestről induló utasok után kell fizetni. Az EU-s és több más felsorolt országokba, így például az Egyesült Királyságba, Norvégiába, Svájcba tartók után 3900, míg a máshova repülők után 9750 forintot kell fizeti.

Sokan rögtön attól tartottak, hogy a légitársaságok – különösen a számukra rendkívül nehéz, veszteséges járványévek után – az utasokra hárítják a kiadást, vagyis végeredményben az emberek viselik majd a kabinet túlköltekezésének következményeit. A Ryanair hamar világossá is tette: „Több mint hülyeségnek” tartja az Orbán-kormány lépését, mondván a légiközlekedési cégek nemhogy nem kerestek extraprofitot, a Covid okozta forgalmi visszaesés nyomán második éve szenvedtek el súlyos veszteségeket. Korábban a Wizz Air sem zárta ki, hogy az adótétel miatt drágulni fognak a jegyek, a Ryanair pedig meg is lépte ezt. (A Ryanair ráadásul – az utasok haragját kiváltva – a már korábban eladott repülőjegyek után is kiszámlázta az átterhelt adót.)

Lapunk – a Lufthansától kezdve az Air France-on át az Air Canadáig – megkereste a Budapestről induló járatokat üzemeltető légitársaságok többségét. Azok a cégek, amelyek reagáltak, – a Ryanair-en kívül – kitérő választ adtak arra, tervezik-e az adó áthárítását.

A még kiváró cégek számára is üzenet lehet, hogy Ryanair lépésére rögtön magas szinten és határozottan reagált a kabinet: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pénteken elfogadhatatlannak és tisztességtelennek nevezte a légitársaság lépését és fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezett. Nagy Márton sürgette azt is, vizsgálja meg a fogyasztóvédelem a Ryanair jegyárképzési gyakorlatát, megfelel-e az minden európai normának, „főként annak ismeretében, hogy ilyen, légitársaságokat terhelő adó Európa nagyon sok országában már régóta érvényben van". „A kormány elvárja, hogy az extraprofit-különadókat minden vállalat fizesse meg, azt ne terhelje tovább a lakosságra” – szögezte le a miniszter.

Ezzel sok esetben lehetetlen helyzetbe hozná a kormány a fapadosokat, amelyeknél a jegyárak minimalizálása a cél. Ha nem is jellemző, de azért nem nagyon ritka eset az: olykor a repülőjegy körülbelül annyiba, vagy akár kevesebbe kerül, mint a különadó. Pénteken például 

Azt, hogy évente összesen hány Budapestről induló utasnak kell fizetnie elvileg nem tudni. A Budapest Airport (BA) legalábbis lapunk érdeklődésére azt mondta: utasforgalmukba nem választják szét az innen indulókat a Ferihegyen csak átszálló tranzitutasoktól, akikre nem vonatkozik az adó.

Kérdéses azonban, hogy

A KSH adatai szerint egyébként a járvány előtt utolsó „békeévben” 7,9 millió utas indult Budapestről. Szakmai forrásaink szerint a Ferihegyen gépre szállóknak úgy 10-20 százaléka lehet tranzitutas. Ezt, a 2019-es adatokat és a kétféle adóösszeget figyelembe véve a 30 milliárdos elvárás nem irreális. Kérdés, hogy a forgalom mikor áll vissza a 2019-es szintre: idén négy hónap alatt fordult meg 3 millió utas a reptéren, míg 2019-ben három hónap is elég volt ekkora forgalomhoz, vagy egyelőre a számok elmaradnak a járvány előttiektől.