A kijevi védelmi minisztérium hírszerző főigazgatósága közölte, hogy Oroszország egyre kevesebb precíziós rakétát vet be, mert kimerülőben vannak a készletei. Ugyanakkor a helyettük használt, a 70-es évek szovjet technológiáját képező, kevésbé pontos, Kh-22 típusú rakéták révén akár még egy évig is elhúzódhat a háború. Az államfő hivatala először ismerte be, hogy naponta 100 és 200 között van a fegyveres erők embervesztesége. Korábban többször is napi 60-100 közé tették az elesettek számát. Ezen kívül napi 4-500 katona sebesül meg.
Az elmúlt napokban viszonylag kevés változás történt a fronton, bár Luhanszk megyében egyes szakaszokon az oroszok folytatták az előrenyomulást. Az ukránok egyelőre még tartják Szeverodonyeck délnyugati ipari területeit, bár az erős ágyútűz miatt a katonák alig tudnak kimenni a szabadba. Ugyancsak védik a régió másik nagyobb városát, Liszicsanszkot a külvilággal összekötő utat. Szakértők szerint az a kérdés, hogy kitart-e a védők ereje addig, amíg elégséges tömegben megérkezik a nyugati gyártmányú nehéztüzérség. Ez a szállítás és a szükséges kiképzés miatt valószínűleg még hetekbe telik.
Vlagyimir Putyin közben megint megváltoztatta a háború célját és indokait. A Nagy Péter cár születésének 350. évfordulója alkalmából rendezett kiállításról távozóban azt mondta, hogy mint akkor, most is az "eredeti orosz területek" visszaszerzése volt a feladat. Vagyis már szó sincs Ukrajna „nácitlanításáról” vagy „demilitarizálásáról”, netán a NATO-hoz való csatlakozásának megakadályozásáról, a Kreml egyszerűen területszerző, imperialista háborút folytat. Oroszország ennek megfelelően máris a sajátjaként kezeli a megszállt dél-ukrajnai régiót. Vasúti összeköttetést létesített a Krím és a donyecki „népköztársaság”, illetve a rosztovi térség között és megnyitotta a Dnyeper folyó vizét a Krím félszigetre szállító csatornát. Az internet és a tévészolgáltatók átállítása után az iskolák következnek, a településekre orosz tanárok érkeznek, hogy orosz tanmenetet vezessenek be. Ukrajna azonban nem mondott le a területek visszaszerzéséről, csapatai már csaknem húsz kilométerre megközelítették a Dnyeper nyugati partján fekvő Herszont.
Volodimir Zelenszkij az Egyesült Királyságban tanuló ukrán diákokkal tartott videóbeszélgetésen azt mondta, hogy az orosz cél Ukrajna történelmének és identitásának megsemmisítése: „bebeszélik a világnak, hogy sosem léteztünk, mesterségesen kreált nép vagyunk, mint valami növény vagy állatfaj”. Az elnök a váratlanul Kijevbe érkezett Ben Wallace brit védelmi miniszternek megköszönte London támogatását. „Sokáig leszünk hálásak, a háború világosan megmutatta, kik az igazi barátaink” – jelentette ki az interneten közzétett videófelvételen. Wallace válaszában párhuzamot vont a második világháborús brit és a mostani ukrán helytállás között. Azt mondta, már látják, hogyan lesz képes Ukrajna kiszorítani Oroszországot a Donyec-medencéből. „Látjuk, hogy a szóban forgó rezsim az összeomlás szélére jutott, legalábbis ami a katonai erőt illeti” – tette hozzá.
Boris Johnson miniszterelnök utasította kormánya tagjait, hogy mindent tegyenek meg a Donyeckben halálra ítélt két brit férfi megmentéséért. Az ukrán oldalon harcoló brit katonák és egy marokkói állampolgár elleni ítéletet Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is védelmébe vette, mondván az érintettek a donyecki „népköztársaság” területén követtek el bűncselekményeket, így az ottani törvények vonatkoznak rájuk. A szakadár államot gyakorlatilag senki, még Belarusz, Kazahsztán vagy Kína sem ismeri el. A három férfi mindenesetre kegyelmi kérvényt adhat be.
