Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban), hogy „a magyar kormány szinte az egyetlen egész Európában, aki nem szankcióról vagy háborúról beszél, hanem arról, hogy békére van szükség, és a békét kellene finanszíroznunk, nem a háborút.
Ezzel szemben a tény az, hogy a békéről többen is beszélnek Európában, de közben kiállnak Ukrajna pénzügyi és katonai támogatása mellett, azért, hogy a megtámadott országnak ne kelljen megadnia magát. Nem mindegy ugyanis, hogy Putyin a saját békéjét rá tudja-e kényszeríteni áldozatára, vagy sem. Mintha Orbánnak ez nem számítana, csak béke legyen. Akármilyen.
Azt állította ezenkívül a kormányfő (ugyanott), hogy „vannak olyan üzleti körök, amelyek érdekeltek a háborúban. Soros György szimbolizálja őket, aki nyíltan beszél arról, hogy a háborút meg kell hosszabbítani, el kell nyújtani. Ezek háborús uszítók, akik keresni akarnak a háborún.”
Ezzel szemben a tény az, hogy Soros Györgynek nincsenek érdekeltségei a hadiiparban, tehát még közvetett módon sem kereshet az elhúzódó háborún, A davosi fórumon csupán arra figyelmeztetett, hogy a Nyugatnak saját védelme érdekében meg kell akadályoznia az agresszor Putyin győzelmét Ukrajnában. Vagy talán hagyni kellene, hogy a magukra hagyott ukránok békésen tegyék le a fegyvert?
Azt is állította Orbán (ugyancsak a Kossuth rádióban, a kiugró áremelkedésekről), hogy „ez egy háborús infláció”.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem, ez nemcsak háborús infláció, hiszen már jóval azelőtt elkezdődött itthon és külföldön is, hogy az oroszok elindították volna Ukrajna elleni inváziójukat. Elsődleges oka pedig az volt, hogy a járvány okozta válságból gyorsan kijutott a világ, de a hirtelen megugrott keresletet számos alapvető területen (például az energiatermelésben, chipgyártásban, tengeri szállításban) nem tudták kielégíteni. Magyarországon ráadásul a keresletet nagymértékben növelte a választási kampányban kiosztott pénz, aminek egy részét most a szavazók a magasabb árakban fizetik vissza. De majd biztos megvédik őket megint.
Azt állította továbbá Orbán, hogy „amíg az Európai Unió ezt a háborús helyzetet finanszírozza, addig az infláció is növekedni fog”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a „háborús helyzetet” nem az EU, hanem Oroszország finanszírozza, az unió pedig igyekszik az orosz finanszírozást lehetetlenné tenni a szankciók sorával, így az olajembargóval. Amit Orbán is megszavazott. Vagy nem?
Azt állította a Fidesz (közleményében), hogy „ha a baloldal lenne kormányon, már se rezsicsökkentés, se gáz, se üzemanyag nem lenne a magyar családoknak. A baloldal a háború kezdete óta annyit tud mondani, hogy küldjünk magyar katonákat a háborúba.”
Ezzel szemben a tény az, hogy a baloldal sose mondott olyat, hogy küldjünk magyar katonákat az Ukrajnában folyó háborúra, de azt se, hogy meg fogja szüntetni a rezsicsökkentésnek nevezett ártámogatási rendszert. A Fidesz ellenben vagy tényleg elhiszi saját, a választási kampányban terjesztett hazugságait, vagy nem vette észre, hogy már lezajlott a választás, amit ő nyert meg.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.