megszorítások;adóemelés;jogállamiság;rendeleti kormányzás;

- Törvénytelen megszorítások

Rég volt Magyarországnak ilyen sunyi, a jogállami elveket semmibe vevő kormánya – ez derült ki a hosszú hétvégén is. Sunyi, ugyanis csöndben, szinte lopakodva szombat este jelentek meg a Magyar Közlönyben a 800-900 milliárd forint különadóról, a rezsicsökkentés radikális megvágásról és a költségvetés kiigazításáról szóló kormányrendeletek. Az elmúlt hetekben a kormány Bokros-csomag óta nem látott költségvetési megszorításokon dolgozott, eközben a költségvetés tönkretételéért, illetve magáért a költségvetési kiigazításért felelős pénzügyminiszter meg sem szólalt. 

A költségvetési megszorításokat a gazdaságvisszafejlesztési miniszter kommunikálja, és láthatóan nagyon élvezi. Gagyog, s ragyog. Ha örül Nagy Márton úr, hogy valótlanságokat beszél pl. "a magasabb rezsiköltségeket a kkv-k és a önkormányzatok játszva kigazdálkodják", az legyen az Ő problémája. Az sem minket zavar, hogy közben a pénzügyminiszter jókat mosolyog a markába, hisz az ifjú titán elviszi a megszorítások körüli balhét.

Mindez legyen a miniszterek problémája, van itt egy sokkal nagyobb bökkenő. Az egész 900 milliárdos adócsomag, valamint a további mintegy 1000 milliárdos költségvetési megszorítás törvénytelen. Ugyanis nincs róla törvény, a parlament nem tárgyalta, a kormány egy rendeletben hirdette ki a megszorító csomagot. Ilyen nincs egy jogállamban. Adót csak a parlament vethet ki, nem mellesleg ezt a jogot már nem egy középkori rendi parlament kicsavarta az abszolút uralkodó kezéből. De nem menjünk ilyen messzire! Maradjunk meg a modern alkotmányos jogállamoknál: rendeleti úton nem lehet sem adót kivetni, sem a költségvetést módosítani. Az adószabályokat nem a kormány írja, hanem végrehajtja a hatalommegosztás elve szerint. Két dolog lehetséges: vagy törvénytelenek a rendeleti úton kihirdetett adószabályok vagy nem vagyunk jogállam. Esetleg egyszerre mindkettő. A kormány elbábozhatja a rendkívül jogrendet, ettől még illegitim amit csinál. Lényegtelen, hogy négy- vagy ötharmaddal teszi azt. Nem kaptak erre sem felhatalmazást.

De nézzük a tartalmi kérdéseket: kellenek a megszorítások? Igen, sajnos kellenek – ám a nem az ukrán háború és az „ostoba brüsszeli szankciók” miatt, ahogy a kormány állítja. Az már csak az utolsó lökés volt a szakadék felé. A költségvetés akkor borult meg, amikor egy évvel ezelőtt Orbán Viktor bejelentette a 750 milliárdnyi szja-visszatérítést. Már akkor lehetett látni, erre nem lesz fedezet, de ez csak az első lépés volt. Sorban jöttek választási pénzszórások, s közben a pénzügyminiszter ugyanúgy hallgatott, mint most.

Ezt a kiigazítást akkor is meg kell csinálni, ha fájni fog. Sajnos az emberek fogják megfizetni a különadókat, az önkormányzatok és kkv-k magasabb rezsiszámláját. Még magasabb lesz az infláció, még többet kell fizetni szinte mindenért, így az év eleji 10-15 százalékos béremeléseket felzabálják az árak. Az államnak most kellene segíteni, de a szegényeknek és a kisjövedelműeknek. De nincs miből, mert elszórták a pénzt Orbánék. És még a megszorításokkal sem leszünk kint a vízből, ez még csak a kezdett.