Július elsejétől lép hatályba a kormány „extraprofit” különadójáról szóló rendelet, amit a pünkösdi hosszú hétvégén hirdetett ki a kormány. Adót kivetni elvileg csakis a parlament által elfogadott törvényben lehetne, ám a kormánytöbbség által többször módosított alaptörvény egy jogi kiskapuval lehetővé teszi a rendeleti kormányzást, így adótörvényeket rendeletben hirdethetett ki a kormány. A kabinet az ukrán háború gazdasági hatásaival magyarázza a költségvetési kiigazításokat, ám erre valójában az év eleji mintegy 2000 milliárdos választási osztogatás miatt van szükség.
A kormányzati retorika szerint a különadókból befolyó plusz pénzek a „rezsivédelmi” és a „honvédelmi” alapba kerülnek, hogy ezeket a kiadásokat fedezzék, holott például honvédelmi kiadásokkal a költségvetésben egyébként is terveztek, vagyis ez az érvelés csak felerészt áll meg.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a hétvégén az állami rádióban arról beszélt, hogy a cégeknél keletkező extraprofit megadóztatásával igazítja ki a költségvetést a kormány. A miniszter azt is mondta, hogy ha érintett cégek az adót megpróbálják a lakosságra hárítani „gyorsan és keményen fellép”.
Valójában a kihirdetett adók többsége nem is a profitot, pláne nem a nem létező extraprofitot, hanem a cégek bevételeit adóztatja. Több adónem esetében pedig gyakorlatilag fogyasztási adót vetnek ki, amit szinte egy az egyben fognak a cégek áthárítani a lakosságra, illetve az inflációt tovább fogja gerjeszteni, ami véső soron szintén a lakossági megszorítás egyik eszköze.
Hasonló megoldással utoljára a Bokros-csomag élt: 1994-ben is az inflációt használta fel a kormány arra, hogy a lakossági jövedelmeket elinflálja.
Gyakorlatilag fogyasztási adóként működik például a bankokra kivetett a plusz tranzakciós adó, amit formálisan ugyan a pénzintézetek fizetnek, de a teher könnyen az ügyfeleknél köthet ki emelt díjak formájában. A bankoknál sem a profit, hanem a kamatbevétel arányában vonja el a kormány a sarcot: 2022-ben a nettó árbevétel 10, 2023-ben pedig a 8 százalékát – derül ki a rendeletből. Ebből a forrásból 250 milliárd forint adóbevételt remél a kormány.
Egyedül a Mol esetében beszélhetünk extraprofit-adóról, itt az állam a olcsó „véres” orosz olaj és a világpiaci olaj árkülönbözetének 25 százalékát vonja le – vagyis a profit csekély részét, nagyobb része ott marad a Molnál, ugyanis az olajcég ezen az árrésen nyert nyeréségből finanszírozza a 480 forintos lakossági benzináron keletkező veszteségét.
Az energiaszektortól 300 milliárdot vár a kormány, de a Mol-adón felül megadóztatja a zöldenergiát termelő cégeket, illetve jelentősen emeli a bányajáradékot is, így jön össze a szektor 300 milliárdos éves plusz adója.
Szinte az egy-egyben háríthatják majd az utasokra a légitársaságok a 3900, illetve 9750 forintos repülőjárat-adót, az előbbit az Európába utazókra a nagyobb összeget a tengerentúli utazókra vetik ki.
Hasonló a helyzet a biztosítási pótadóval: a biztosítóknak a biztosítási díjbevételük 4-14 százalékos részét kell a kormánynak továbbadni az árbevétel nagyságától függően. Vagyis itt a következő hónapokban az emelkedő biztosítási díjakban fogja érzékelni lakosság az adót – bármilyen „gyors és kémény” fellépést is ígér a gazdaságfejlesztési miniszter, hisz a bevételekre a kormánynak is szüksége van.
Nemcsak a bankok, és biztosítók, de távközlési cégek, a gyógyszergyártók és a kiskereskedelmi láncok is különadót kapnak a nyakukba. A kiskereskedelemben amúgy sem létező extraprofitot adóztatják meg, hisz ezen cégek az az árbevételük 1-3 százalékát keresik meg nyereségként. A kiskereskedelmi láncoknak az idén a már létező különadó 80 százalékkal emelt mértékét kell megfizetniük, 2023-ben pedig megemelik a különadó-kulcsokat. A legkisebb boltok továbbra sem fizetik a sávos különadót, azt az évi 500 millió forintnál nagyobb árbevételű cégekre vetik ki. A kiskereskedelmi adó is abba a kategóriába tartozik, ahol a különadót végül a vásárlók fogják megfizetni, hisz ezt egyszerű áremeléssel tovább lehet hárítani. A távközlési cégeknél is hasonló a helyzet, akárcsak gyógyszergyártóknál, amelyek szintén árbevétel után adóznak.
Elvehetik a cégek olcsó rezsijét is, az Orbán-kormány a saját korábbi döntését minősítette visszaélésnekAz Orbán-kormány döntött a közvetlenül a lakosság által fizetett adók emeléséről is: emelkedik a jövedéki adó, de nemcsak a korábban behangozott dohány és alkoholtermékeknél, hanem egyes energiahordozóknál is. Így magasabb jövedéki adót kell fizetni júliustól a fűtőolajra, hidrogén és LOG-gázokra, amelyeket járműhajtásra használnak, valamint a szénre is. Ezeknél a jövedéki adó azonnal beépül a fogyasztói árakba. Emelkedik a népegészségügyi termékadó, azaz a csipszadó mértéke is, így áremelések várhatóak az üdítő és energiaitaloknál, a snackeknél és az ízesített sörök esetében is.
Meghúzzák a költségvetési nadrágszíjat is
A kormány egy a hévégén kihirdetett másik rendelete szerint komoly kiadáscsökkentés várható már az idei költségvetésben is. A minisztériumok költségvetését 10 százalékkal, 581 milliárd forinttal, 2023-ban pedig további 500 milliárd forinttal kell csökkenteni. Ez a kiigazítás két évre a GDP 1,5-1,7 százalékára rúg, abból idén 0,9-1 százalék, vagyis jelentősnek mondható. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt is elmondta, hogy a két évben összesen 1150 milliárd forint beruházást nem indítanak el – így ez is megtakarításként jelentkezik. Ez a kiadáscsökkentés adja a megszorító csomag egyik felét, a másik részét a 800-900 milliárdnyi különadó adják – így a következő két évben évi 2000-2200 milliárdos költségvetési kiigazítás várható.
