Az Orbán-kormány „felhívja a technológiai és ipari minisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával tegyen javaslatot a visszaélések elkerülése érdekében a rezsicsökkentési szabályok olyan módosítására, amely alapján a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltatásra kizárólag a lakossági fogyasztó jogosult" – áll a kabinet egy, az ukrajnai háborúra hivatkozó, a hosszú hétvége szombatjára időzített határozata végén.
Az új rendelkezés mintázata arra enged következtetni, hogy Németh Szilárd – némi honvédelmi ismeretszerzés után – ismét munkába állt a rezsihadak „vezérkari főnökeként”.
A szombati kormányhatározat hivatkozott megfogalmazásnak ugyanis ebben a formában nincs semmi értelme, ráadásul látszólag szögesen ellentétes a kabinet tavaly novemberben meghirdetett rezsielveivel.
Döntéseinek és propagandafordulatainak ebbéli jellemzői még a Fideszen belül is szinte Németh Szilárd védjegyévé váltak. Igaz, az ilyen tulajdonságok jellemzően csak növelik a politikusba vetett kormányfői bizalmat.
A kormányhatározat által sugallt helyzettel szemben a valóság ugyanis, hogy Magyarországon meghatározott mérőóra-teljesítmény alatt vállalkozások százezrei évtizedek óta jogszerűen vételeznek egyetemes szolgáltatási áron villamos energiát és földgázt.
A jelenlegi szabályok szerint a háromszor 63 amper alatti áram- és óránként 20 köbméter alatti gázmérőjű, vagyis a lakosságéval megegyező fogyasztású vállalkozások tartozhatnak a hatósági áras, vagyis egyetemes szolgáltatási körbe. Korábbi becslések szerint gázt a félmillió hazai cég 40 százaléka vásárol így. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és az egyetemes szolgáltatást végző, állami MVM rendszeresen kihirdeti a „nem lakossági” tarifákat is. Egyébként – kissé megtévesztő módon – a 2013-as „rezsicsökkentés” óta a lakossági és nem lakossági egyetemes energiatarifák, utóbbiak kárára, különváltak. Így míg 2014 óta egy lakossági ügyféltől 36-37 forintot kérnek az áram kilowattórájáért, addig egy egyetemes szolgáltatásra jogosult vállalkozás ma már 70 százalékkal többet, 62 forintot fizet ugyanazért. A nettó gázdíjban a különbség legalább egyharmad, de a cégeket ezen felül további díjak és járulékok is terhelik.
Az érintett vállalkozások ugyanakkor szintén vásárolhatnak „piaci” áron energiát. Ezzel a joggal az – amúgy egyetemes szolgáltatásra jogosult – cégek jó része az elmúlt fél évtizedben élt is, mivel ekkor a piaci árak jellemzően az „egyetemesek” alatt álltak. Egész tavaly tavaszig, amióta a tőzsdei – piaci - energiaárak a többszörösükre ugrottak. Így azok a vállalkozások, amelyek korábban piaci szerződést kötöttek, igyekeztek „visszamenekülni” az egyetemes tarifa alá. Ebben akadályt jelenthetett a korábbi szerződések éves hatálya.
Brutális megszorításokat hirdetett az Orbán-kormányA kormány, ezekről a tényekről, politikai szándékaitól függően, hol tudomást vesz, hol nem. Németh Szilárd már 2014-ben szemrebbenés nélkül letagadta azt a tényt, hogy nagy számú hazai vállalkozás az egyetemes tarifa alá tartozik. De a kormány most novemberben is hasonló érvekkel vezette fel a „kisvállalati rezsicsökkentést”, elmosva, hogy addig is létezett több százezer jogosult cég. Ráadásul – elsősorban a zömmel akkor már szintén megkötött éves szerződések miatt - ez a kormánycsomag is átgondolatlannak és így sikertelennek bizonyult. (Utoljára május elején érdeklődtünk az MVM-nél az új lehetőséggel élő cégek száma iránt, de szokás szerint nem kaptunk választ.)
A kormánykulisszák mögött már tavaly kitörhetett a pánik: az energiát egyre emelkedő – zömmel tőzsdei – áron vásárló, ellenben a lakosságnak változatlanul a 2014-es, „rezsicsökkentett” áron értékesítő MVM ugyanis emiatt már akkor kifogyhatott a (köz-)pénzből. Így a kormány, váratlan fordulattal, már tavaly, látszólag szöges ellentétben az addig hirdetett rezsicsökkentési politikával, megvonta az állami intézmények egyetemes energiatarifa-jogát, piaci vásárlásra kötelezve e kört. Bár a hazai cégekre vonatkozó hasonló döntés ez utóbbi folyamatba illeszthető, a kormányhatározat ama sugallata, hogy cégek jelenleg visszaélésszerűen vásárolnának egyetemes tarifán energiát, teljességgel légből kapott.
Az is igaz viszont, hogy olyan magánlakásba, ahol a magántulajdonos fizeti a rezsit, eddig minden további nélkül működhettek cégek. Az ezzel kapcsolatos visszaélések lehetőségét itt úgy igyekeztek kiszűrni, hogy bizonyos óraméret felett a háztartások sem jogosultak a hatósági energiatarifára.
A rezsilovag visszatér
Orbán Viktor május 27-i hatállyal „a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztossá” nevezte ki Németh Szilárdot. A korábbi csepeli képviselő, majd polgármester, aki 2013 és 2018 között, mint az egyik leglelkesebb fideszes képviselő, önmagát rezsibiztosnak nevezte ki, ebbéli minőségében a „rezsicsökkentésről” szőtt, sokkal inkább nép-, mint észszerű eszmefuttatásaival vétette észre magát. Ezt követően 2018 és 2022 között a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkáraként tevékenykedett, ám az új kabinetben ezt a feladatot már nem rá osztották. Az - immár felkent - rezsibiztos feladata, hogy feltárja a rezsiköltségeket befolyásoló hazai tényezőket, figyelemmel kísérje a kapcsolódó nemzetközi folyamatokat, javaslatokat fogalmazzon meg a rezsicsökkentés fenntartásáért, figyelemmel kísérje a Rezsicsökkentési Alap felhasználását és javaslatokat fogalmazzon meg azzal kapcsolatban, illetve a rezsicsökkentéssel elért eredmények megismertetése céljából kapcsolatot tartson a sajtóval.
