Az Európai Bizottság a napokban arra a következtetésre jutott, hogy Horvátország megfelel a konvergenciakritériumoknak, így készen áll arra, hogy 2023. január 1 -jén az euróövezet 20. tagja legyen. Így Zágráb egy évtizeddel az uniós csatlakozás után bevezetheti a közös európai valutát, s minden jel szerint hamarabb válik az euró-, mint a schengeni övezet tagjává.
Az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság szerdán tette közzé azt a konvergenciajelentést, amely felméri, miként állnak a tagállamok az euró bevezetésével. A jelentés szerint Horvátország megfelel mind a négy névleges konvergencia kritériumnak, jogrendszere pedig teljes összhangban van az EKB követelményeivel.
Januárban jön a horvát euróHorvátországban 4,7 százalékos volt az infláció az elmúlt 12 hónapban. Ennek a referenciaértéke 4,9 százalék: az infláció nem lehet magasabb a referenciaérték 1,5 százalékánál. A referenciaérték a legkisebb inflációval rendelkező három euróövezeti tagállam átlagos inflációján alapul. Ezek az elmúlt évben Finnország, Franciaország és Görögország voltak. A jelentés szerint a horvátországi infláció fokozatosan növekszik az elkövetkező hónapokban. Ami az államháztartást illeti, Horvátország megfelel a költségvetési hiány kritériumának, amely 2021-ben a GDP 2,9 százaléka volt, tehát kevesebb az előírt 3 százaléknál. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya magasabb volt a 60 százalékos referenciaértéknél, de tavaly nagy csökkenést regisztráltak, így ez a kritérium is teljesül.
A pozitív értékelés ellenére túlzás lenne azt állítani, hogy a horvátok lélegzetvisszafojtva várnák a közös európai valuta bevezetését, inkább némi aggodalom van bennük, ráadásul kevesebb mint egyharmaduk látja úgy, hogy az ország valóban felkészült lenne az euró bevezetésére a jövő év elején.
A megkérdezettek 86,2 százalékának az a meggyőződése, hogy az új pénznemet egyfajta burkolt áremeléshez használják majd – közölte Biljana Borzan szociáldemokrata uniós parlamenti képviselő a közvélemény-kutatás bemutatásakor. „A polgárok körében aggodalom tapasztalható, szeretnék tudni, hogy az euró bevezetése miként befolyásolja majd az életüket, különösen az árak növekedése tekintetében”. Mint mondta, a megkérdezettek több mint a fele nem is tudja, hogy a bérekre, a hitelre és az árakra vonatkozóan milyen átváltás érvényesül.
Biljana Borzan ezért felszólította Andrej Plenkovic kormányát arra, hogy ellenőrizze az egyes termékek árának hiteles átváltását, vagyis ne fordulhasson elő az, hogy a kereskedő jelentősen emelje az árat az euró bevezetésére hivatkozva. A képviselő szerint a kabinetnek egyúttal a lehető leghamarabb felvilágosító kampányt kell indítania a polgárok számára a közös valutára való átállásról. Emlékeztetett arra, Szlovéniában a polgárok, a fogyasztói szövetségek és a kormányzat összefogott azért, hogy az euró bevezetése ne vezessen burkolt áremelésekhez: már két évvel az euró bevezetése előtt, majd utána is ellenőrizték az egyes termékek és szolgáltatások árait. Az összehasonlítás révén könnyen ki lehetett szűrni azt, mely kereskedők emelték indokolatlan mértékben az árakat az átállást követően. Azok, akik átverték a vásárlókat egy nyilvános feketelistára kerültek. Szlovéniában havonta 130 000-en ellenőrizték, hogy mely kereskedők kerültek erre a szégyentáblára. A módszer hatékonyságát az Európai Bizottság is elismeréssel illette, fejtette ki a horvát szociáldemokrata európai parlamenti képviselő.
Bár Horvátországban a megkérdezettek 83 százaléka támogatja, hogy itt is a szlovénhez hasonló feketelistás rendszert vezessenek be, Andrej Plenkovic konzervatív kormánya elutasította a javaslatot, így az nem került be az euró bevezetéséről szóló törvénybe, amit május közepén szavazott meg a zágrábi parlament. Még csak nem is irányoztak elő szankciókat az árakat indokolatlan mértékben emelő kereskedők és cégek számára.
Még sok a munka
A horvát Nemzeti Bank kormányzója, Boris Vujcic szerint az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank jelentése, s az a tény, hogy Zágráb teljesítette az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat, „igen komoly lépés a közös uniós valuta bevezetése felé vezető úton”. Mint fogalmazott, büszkék erre a sikerre, de tisztában vannak azzal, hogy még az euró előszobájában is sok a tennivaló.
A horvát euró bevezetése nem haladt gördülékenyen. Az új pénzérméket és bankókat februárban mutatták be. A tíz-, a húsz- és az ötvencentesen a tudós – amúgy szerb származású, de Horvátországban született – Nikola Tesla arcképe lesz. Ez azonban kiváltotta Szerbia tiltakozását, mert Belgrád saját nemzeti hősének tartja a feltalálót. A kéteurós érme hátoldalára Horvátország térképe kerül, az egyeurósra egy nyestet terveztek, amely főleg Horvátországban honos. Erről viszont kiderült, hogy tervezője egy az interneten elérhető képről koppintotta.
Az eurót hivatalosan ugyan 2023. január 1-jén vezetik be Horvátországban, de az árakat már szeptember 5-től kunában és euróban is ki kell majd írni. Az árak kettős megjelenítése 2023 végéig érvényben marad. A kunát – az euró hivatalos bevezetésének időpontjától – egyéb költség nélkül beváltják a bankok, a posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.
Régóta tervezik a lépést
Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank kormányzója Zágráb 2013. július 1-jei uniós csatlakozása előtt kijelentette, szeretné, ha a kunát minél hamarabb felváltaná az euró, aminek legalább két évvel azután kell megtörténnie, hogy Zágráb csatlakozik az euróbevezetés előszobájának tartott ERM II rendszerhez. Ehhez 2020. július 10-én csatlakozott az állam. A kuna középárfolyamát 1 euró=7,53450 kunában határozták meg. 2020 novemberében Andrej Plenkovic miniszterelnök kijelentette, hogy Horvátország 2023. január 1-jén kívánja bevezetni az eurót, a horvát kormány pedig az év decemberében cselekvési tervet fogadott el az euró bevezetésére.
