A filmesek célja, hogy ne csak bemutassák Szirák jelen helyzetét, de közvetlen támogatást is nyújtsanak a község fejlődéséhez egy Magyarországon még egedülálló kezdeményezéssel.– A filmmel olyan hátrányos helyzetű emberek életét akartam elmesélni, akikre több figyelmet kellene fordítanunk – mondta lapunknak Ferenczy Ádám, aki a Milk című alkotása helyszínéül Szirákot választotta, melynek helyzetére a nevelőszülői tanácsadóként dolgozó unokatestvére hívta fel a figyelmét. Amikor a húszéves rendező stábja megérkezett a településre, a helyi gyerekek is készségesnek mutatkoztak arra, hogy szerepeljenek a filmben.
– Emlékszem, miután a főhőst játszó Ráchelnek elmondtuk, hogy megkapta a főszerepet, a lány rögtön elmosolyodott és igent mondott nekünk – mesélte a rendező, aki filmjéhez azért akart a helyiekkel forgatni, hogy a lehető leghitelesebben mutathassa be a történetet. A műben az egyetlen hivatásos színész Hajduk Károly volt, akit a rendező az édesapján, Ferenczy Gáboron keresztül ismert meg, aki a producere volt A martfűi rém című kriminek, melyben Hajduk alakította a címszereplőt.
A rejtélyes tej
Noha a Milk története valóságosnak hat, Móra Ferenc Pétör, a csaló című novelláján alapul, melyet az író dédunokája, Vészits Andrea ajánlott a rendezőnek, majd együtt alakították át a szöveget forgatókönyvvé. A rendező azonban a történet fiú hősét lányra cserélte, mivel úgy érezte, a történet és annak végkifejlete ezáltal még szívhez szólóbb lesz. A film főszereplője tehát Rebeka, a fiatal lány, aki az iskolában szétszórt, a dolgozatírás közben puskázik, és aki az osztálytársaihoz hasonlóan alig várja, hogy napközben megérkezzen a konyhára a friss tej. Amikor azonban kézhez kapja a meleg italt, azt nem issza meg, hanem rejtélyes módon eltűnik vele az udvaron, így tanára, akit Hajduk Károly alakít, egyik nap követni kezdi. A film halk szavúan, érzékenyen mutatja be, hogy egyes gyerekeknek milyen hiányokkal kell szembenézniük a mindennapok során.
Minden az, aminek látszik
– A film kapcsán nemcsak a történet, hanem az ügy a lényeg. Ha valaki ezt a pár percet megnézi egy BKV-jegy áráért, akkor legalább egy kicsit tesz a világért – mondta Hajduk Károly színművész, aki szeretné, ha minél több nézője és támogatója lenne a filmnek, hogy segítsenek Szirák községén. A megtekintések után befolyt összeg ugyanis teljes mértékben a Szirák Polgárosodásért Alapítványhoz kerül, amely azt a helyi gyerekek iskolai étkeztetésére és a körülmények javítására, valamint a film helyszínéül szolgáló közösségi ház felújítására fordítja. A színész szerint a film egy teljesen természetes, de létező problémáról, a hátrányos helyzetű családokról beszél, amelyet egy fiktív történeten keresztül a néző is magáénak érezhet.
Hajduk Károly, mielőtt a forgatásra utazott, a rendezővel mindent átbeszélt, így amikor az osztályterembe lépve megpillantotta a gyerekeket, rögtön a szerepébe került: egy megfásult, vidéki tanítónak érezte magát, aki elsősorban rosszat feltételez a diákjairól. Másrészt számára is meghatározó élmény volt a forgatás. – A film kapcsán fontos kiemelni, hogy minden egyes helyszín igazi, valóságos. Az a ház például, ahová a főhős a tanítás után hazamegy, az életben is ugyanúgy néz ki. A filmben tehát minden az, aminek látjuk – mondja a művész. A forgatáson amúgy könnyű dolga volt, mivel a színésztársai profin alakították az iskolai osztályt, otthonosan érezték magukat a kamerák előtt. – Egy nagyfilm esetében fontos, hogy a színészek összeszokjanak egymással, de ezúttal az iskola mint természetes közeg és az osztályközösség megtette a hatását – mondja Hajduk, aki a forgatáson úgy érezte, a gyerekek tényleg tanítóként tekintenek rá.
Árvaházi emlékek
– Saját tapasztalatból tudom, hogy fővárosiként nagyon eltávolodtunk a vidéktől, így néha jó kilépni a pesti buborékból – mondta Ferenczy, aki fontosnak tartja, hogy az országban nyitott szemmel járjunk, vegyük észre, hogy egyes régiókban milyen állapotok uralkodnak, és hogy tudjunk segíteni. A rendezőre nagy hatást gyakorolt, amikor végzős gimnazistaként egy iskolai program keretében ellátogatott a nagyszalontai árvaházba, ahol nehéz sorsú gyerekeket ismert meg. – Az a hét olyan hatással volt rám, hogy azóta teljesen másképpen nézem a világot – mondta az alkotó, aki azóta is őriz egy fotót magánál, melyen az egyik árva, az akkor tízéves Zsolti látható.
A kisfiú egy alkalommal sírva ment oda a rendezőhöz, aki aztán egy egész napon át beszélgetett vele. – Mivel a kis Zsolti is szőke hajú és kék szemű, mint én, ezért egy pillanatra beugrott, akár én is lehetnék olyan helyzetben, mint ő. Ekkor döbbentem rá, hogy hálás vagyok azért, amim van – mondja Ferenczy. A nagyszalontai emlékeiről már egy forgatókönyvet is írt, melyből, ha lehetősége lesz rá, szeretne egyszer filmet készíteni.
Szirák község Nógrád megyében található, a Pásztói járásban. A településen egyszerre érződik a gazdag történelmi múlt és a társadalmi problémákkal, szegénységgel teli jelen. Egy 2017-es cikk szerint Szirákon az ezerkétszáz lakos negyven százaléka, az iskolások és az óvodások kilencven százaléka roma.
Szirák fő nevezetessége a Teleki–Degenfeld-kastély, melyet a XVIII. században Roth Tamás és felesége, Wattay Borbála emelt, később pedig a Teleki, majd a Degenfeld család birtokába került. A háborút követően ők elmenekültek, a kastélyban szovjet katonai kórház működött, a bútorokat és a könyvtárat széthordták, az épületeket lelakták, a Mol leányvállalata nyolc éves felújítással hozta rendbe ezeket. A barokk kastélyban a nyolcvanas években sakkversenyeket rendeztek, a kilencvenes években Bujtor István itt forgatta a Hamis a baba és A három testőr Afrikában című filmek néhány jelenetét. 2002-ben egy nemzetközi üdülési láncot működtető hálózat vásárolta meg, ma négycsillagos wellnesskastélyszállóként működik, egy szoba ára 27 és 50 ezer forint (utóbbi már lakosztály) között mozog egy éjszakára.
A település mindennapi életében fontos szerepet tölt be a Szirák Polgárosodásáért Alapítvány, melyet a Milk című film megnézésével lehet támogatni. A 2012 tavaszán bejegyzett alapítvány célja a természetes és épített környezet védelme, a kulturális örökség megőrzése, a sziráki lakosság életkörülményeinek javítása, a polgárosodás és a helyi közélet demokratikus fejlődése, a roma kisebbség felzárkóztatásának elősegítése, ez irányú oktatás és szemléletformálás. Ezen dolgoznak közösségi programokkal, önkéntes munkával.
