Alighanem a szerdai bejelentésekre gondolhatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amikor a múlt hét végén arról beszélt, hogy jó hírekre számít fegyverszállítmányok terén. Az Egyesült Államok és Németország ugyanis azt közölte, hogy egymással koordinálva új nehézfegyvereket és további harci eszközöket bocsát Ukrajna rendelkezésére.
Washington többek között precíziós csapásokra alkalmas középtávú rakétarendszerrel, helikopterekkel és újabb Javelin tankelhárítókkal erősíti meg az ukrán hadsereget, a 700 millió dollár összértékű amerikai fegyvercsomag pontos részleteit azonban csak később ismertetik. Berlin a legmodernebb mobil légvédelmi rendszerét, az IRIS-T SLM-et, rakétavetőket és kifinomult radarrendszereket fog átadni a megtámadott országnak.
Olaf Scholz német kancellár a Bundestagban kijelentette, hogy addig támogatják Ukrajnát, „ameddig csak szükséges”. Egyben megerősítette, hogy álláspontja szerint a békekötés feltételeiről kizárólag az ukránok van joguk dönteni. Annalena Baerbock német külügyminiszter kifejtette: azért van szükség a német fegyverekre, mert Oroszország az ukrán városok porig rombolására törekszik a háború jelenlegi szakaszában.
„Ez az elnéptelenedés stratégiája is, a civilizáció kioltása a Donbászban. El akarják ott pusztítani az államiságot”
– fogalmazott. Baerbock hangsúlyozta, hogy ő is békét akar, de az orosz atrocitások közepette Németország nem maradhat tétlen.
Joe Biden amerikai elnök a New York Timesban megjelent véleménycikkében kifejtette: a fegyverszállítmányok célja, hogy Ukrajna a lehető legjobb alkupozícióban legyen a béketárgyalásoknál. Kiemelte, hogy a NATO nem akar háborúzni az oroszokkal, és Vlagyimir Putyint sem kívánják megbuktatni. Washington Moszkva megnyugtatására még azt is megígértette Ukrajnával, hogy a kapott rakétarendszerrel nem intéznek támadás Oroszország területe ellen. Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő mindazonáltal azt mondta, hogy nem hisznek az ukránoknak, és „rendkívül negatívan” tekintenek az új amerikai felajánlásra. Az orosz tisztségviselők által ismételgetett álláspont szerint minden egyes nyugati fegyverszállítmány növeli a háború kiszélesedésének kockázatát.
A Berlin és a Washington által ígért nehézfegyverek használatára a tervek szerint az amerikai hadsereg fogja kiképezni az ukrán katonákat. Ez azt jelenti, hogy rövid távon az új harci eszközök nem fognak változtatni a harci helyzeten. A kijevi kormány számára mégis pozitív jelzés, hiszen arra utal, hogy a Nyugat valóban hosszabb távon elkötelezte magát az ország védelmében.
A fronton Ukrajna számára felemásan alakul a helyzet. A kelet-ukrajnai Szeverodonyeck védői folyamatosan szorulnak, illetve vonulnak vissza, friss jelentések szerint az ukránok már mindössze a város egyötödét ellenőrzik. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) agytröszt szerint az ukrán vezérkar fájdalmas, de helyes döntést hoz, ha meghátrál Szeverodonyecknél, melynek elfoglalására Oroszország hatalmas erőket csoportosított át. Az ISW katonai szakértői stratégiailag sokkal fontosabbnak tartják a délen fekvő Herszon környékét, amely az egyetlen jelentősebb terület a Dnyeper nyugati felén, ami orosz kézen van. Márpedig itt és az északabbra található Harkiv régióban az ukránok – saját közléseik szerint – fokozatosan szorítják vissza az orosz csapatokat.
Ukrajna területének legkevesebb ötödét szállta már meg az orosz hadsereg