A kormány magasabb inflációt vár, mint a piaci elemzők, ugyanis míg az utóbbiak 9,5 százalékra várják a pénzromlás idei várható ütemét, addig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedd este az Inforádióban arról beszélt, hogy idén az éves pénzromlás üteme elérheti a 10 százalékot. Ezt megelőzően Virág Barnabás azt jelentette be, hogy már májusban 10,5 százalékra gyorsulhatott az infláció.
Az MNB alelnöke nem a levegőbe beszél: a KSH ugyan még csak a jövő héten publikálja a májusi inflációs adatot, ám az árak összeírása május 20-ig befejeződött, így ezekből nyers adatokból a jegybanki stáb már jó közelítéssel tud becslést adni. Virág Barnabás elmondta még, hogy a jegybank várakozásai szerint idén átlagosan 9 százalék körüli lesz a pénzromlás, s erre licitált rá Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a 10 százalékos előrejelzésével. Ráadásul a globális gazdaság recessziójától az emelkedő inflációnál is jobban fél a kormány - derült ki az interjúból. A szankciós politika és a háború ugyanis a tárcavezető szerint még a földgáz és a gabona ára estén is okozhat meglepetéseket, amik még nagyobb válságba dönthetik a világot.
Teljesen másként látja a magyar gazdaság előtt álló kihívásokat Trippon Mariann a CIB Bank vezető elemzője, aki bank sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a magyar gazdaság idén négy százaléknál is gyorsabban nőhet. Láthatóan a vártnál kisebb lesz a globális sokkok okozta növekedési veszteség idehaza is, a fő gond az, hogy az infláció drasztikusan gyorsul – mondta Trippon. Könnyű helyzetben vagyunk, hisz a jegybank alelnöke bejelentette, hogy már májusban 10,5 százalék lehet az infláció – ebből a modellek alapján az következik, hogy a drágulás üteme 11 százalékon tetőzhet a nyáron. Hosszú tetőzésre számíthatunk, az év végéig a inflációs mutató nem megy 10 százalék alá, így éves átlagban 9,9-10 százalék lehet a pénzromlás üteme. Ha ehhez hozzávesszük a kormányzat által bevezetett árstopokat, akkor 15-16 százalék lenne az infláció, ami brutális árnyomást jelent. Arra nem számíthatunk, hogy ez a probléma magától meg fog oldódni, ezért emeli kamatait az MNB és ezért csökkenti költségvetési kiadásokat kormány – tette hozzá.
A jegybank az irányadó kamatát egészen 7,5-8,5 százalékig emeli, komoly esély van a nyolc százalék feletti kamatokra – fogalmazott Trippon Mariann. Nagyon könnyű emelni a kamatot, de sokkal nehezebb csökkenteni, ezért lassított a héten az alapkamat-emelések ütemén az MNB. Kedden a Magyar Nemzeti Bank az alapkamatot 5,4 százalékról, 5,9 százalékra emelte, vagyis fél százalékponttal srófolta feljebb, míg korábban egy százalékponttal emelt. Ugyanakkor az irányadó kamat az egyhetes betéti kamat jelenleg 6,45 százalék, amely csütörtöktől 30 bázisponttal 6,75 százalékra emelkedik, s ez az a kamat amely a következő hónapokban 8 százalék feletti szintre is emelkedhet.
Az elemző várakozásai szerint az infláció 2023-ben éves átlagban 4,3 százalékra csökkenhet – nyolc százalék feletti jegybanki kamat mellett ez közel négy százalékos reálkamatot jelentene az infláción felül. Ez már nagyon magas mérték és fékezné a magyar gazdaság növekedését. Ez is közrejátszott abban, hogy lassított a kamatemelések mértékén a jegybank. Ugyanakkor, ha 2023-ben megkezdődik az infláció csökkenése, akkor előbb-utóbb kamatcsökkentés is jöhet, de erre majd csak egy év múlva lehet számítani, addig még felfelé vezet az út – mondta Trippon Mariann.
Már majdnem megvolt megint a 400 forintos euró
Szerdán újabb gyengülő peridusba került a forint, az euró ára egészen 398,6 forintig emelkedett vagyis alig 90 fillérre voltunk a történelmi mélypontnak számítót 399,5 forinttól. A következő napokban könnyen előfordulhat hogy kereskedők tesztelik a 400 forint feletti szintet. Egy biztos: január óta a forint összesen hét százalékot értékelődött le az euróval szemben, míg a cseh korona és lengyel złoty erősödni is tudott. Trippon Mariann szerint mindez azt jelenti, hogy a forintgyengülés mögött egyértelműen magyar okok vannak, azok nem magyarázhatók az ukrajnai háborúval vagy más külső sokkokkal. Az látható, hogy a választásokig együtt mozgott a forint a másik két régiós devizával, de azután lejtőre került a forint. A forintgyengülés oka, a magyar gazdaság rossz a megítélése: a gazdaságpolitika kiszámíthatatlan, itt vannak a jogállamisági hiányok, és nem érkeznek az uniós pénzek – sorolta az okokat Trippon Mariann.
Az elemző szerint a mostani forintgyengülés mögött technikai okok is állnak: a kormány által bejelentett költségvetési kiigazítások keretében tetemes különadót varrtak a magyar tőzsde két legnagyobb szereplőjének a nyakába. Ennek nyomán külföldiek eladták az OTP és Mol részvényeiket, amit euróra váltottak, ami újabb forintgyengülést indított el. A szakértő szerint a következő napokban, hetekben tesztelheti a piac a 400 forint feletti euróárfolyamot – de tartósan nem számol 400 forint feletti szintekkel.
A CIB elemzői arra számítanak, hogy legkésőbb őszre megszületik a megállapodás az uniós pénzekről, ami erősíteni fogja a forintot, s ezzel kiárazódik egy kockázat. Az elemzők abból indulnak ki, hogy nincs más megoldás, a kormánynak ki kell egyeznie Brüsszellel – nincs B terv. Ha megszületik megállapodás, akkor erősödhet a forint, az euró ára pedig az év hátralévő részében a 365-385 forint közötti tartományban ingadozhat. Hasonlóan vélekedett keddi sajtótájékoztatóján Török Lajos is. Az Equilor vezető elemzője szerint a forint piacát kockázatok sora befolyásolja: az uniós helyreállítási alap forrásai körüli bizonytalanság, az orosz-ukrán háború, a nagy jegybankok monetáris szigorítása, valamint a magyar kormány nemkonvencionális adópolitikai intézkedései az utóbbi időben folyamatosan gyengítették a hazai fizetőeszközt. Az Equilor szerint – amennyiben végül sikerül megegyezni az Európai Unióval – nem kell stabilan 400 forint feletti euróval számolni, az árfolyam a mostani 393 forintos szint körül mozoghat az év során.
