A VÁLASZTÁSRÓL III.
A választási szervek, a bíróságok és az Alkotmánybíróság hamar lerendezték a választási jogsértéseket. Gyakorlatilag szinte minden esetben elutasították a kezdeményezéseket, alaki-formai és/vagy eljárásjogi szempontra hivatkozva. Tehát az ügyek el sem jutottak odáig, hogy azokat érdemben, tartalmukban kivizsgálják, foglalkozzanak velük. Vagyis a jogsértő helyzetek lényegében változatlanul maradtak, és ezzel az eljárással legalizálták és legitimizálták ezeket.
A választás eredményének jogi megkérdőjelezhetetlensége árnyékában vajon mennyire jogszerű egy választás, ha a voksolás során történt jogsértések érdemi vizsgálatára eleve nem is kerül sor? Ettől ugyanis még nem válnak jogszerűvé a jogsértések.
A szavazatszámláló bizottságok választott tagjainak jelentős része pedig a helyi önkormányzati közhatalomnak kiszolgáltatott helyzeténél fogva alkalmatlan lehet a választási jogviták független, pártatlan elbírálására és a választási eljárás lebonyolításában betöltött feladata pártatlan ellátására. A helyi választási bizottságok pártatlansága, tárgyilagossága, objektivitása pedig ugyancsak aggályos lehet, lévén valamelyik politikai oldal kiválasztottjai. Adott esetben pedig teljes joggal felmerülhet az őket megválasztók részéről valamilyen elvárás, míg a megválasztott bizottsági tagok részéről a megfelelési kényszer. Az NVB választott és delegált tagjait ugyancsak politikai szempontból választották ki, tehát esetükben pedig nem zárható ki annak a gyanúja, hogy a döntéseik úgymond valamely politikai oldal érdekeit szolgálják és kiszolgálják. Nagyobb eséllyel lehetne bízni a szakmaiságban, ha olyan szervezetek választanák ki ezen bizottságok tagjait, akik nem a politikától kapták a mandátumukat.
A jelenlegi választási rendszerben a bírósági felülvizsgálatot egyedül és kizárólagosan a Legfelsőbb Bíróság végzi. Pontosabban csak végezné, hiszen már a kapuban elakad a jogsérelem. Egyrészt rendkívül rövid a határidő. Három nap, amely a választási szervek által meghozott döntés időpontjától ketyeg. Másrészt ott van a kötelező jogi képviselet, amelynek teljesíthetősége a lehetetlenséggel vetekszik. Még normál hétköznapokon is nehéz bárkinek ügyvédet szereznie, aki elvállalja az ügyet és még be is nyújtja ebben a három napban. Hát ha még ez a három nap hétvégére esik. Vagy ünnepnapokra, mint a mostani választás esetében. Mire a választópolgár eljutna odáig, hogy elindul ügyvédet keresni, már le is telt a jogorvoslati határideje. Ugyanakkor a kötelező jogi képviselettel szemben ott van az ügyvédek azon joga, hogy szabadon megválaszthatják ügyfeleiket is és az általuk képviselni kívánt ügyeket is. Arról nem is beszélve, hogy választási ügyeket az ügyvédek nem szívesen vállalnak, mert a legtöbbjük ódzkodik attól, hogy az állammal szemben fellépjen. Mindez azért is vérlázító, mert miközben az állam az egyik kezével kötelezően előírja a jogi képviseletet, addig a másik kezével semmilyen módon nem biztosítja ennek érvényesülését, érvényesíthetőségét.
Harmadrészt a törvényi szabályozás olyan mélyen kidolgozott beadványt vár el attól, aki bármely választási jogsértéssel szemben fel akar lépni, hogy amellett egy doktori disszertáció is elbújhat.
Az viszont, hogy a választási szabályokba olyan korlátokat építettek bele, amelyek következtében a választás jogsértéseinek érdemi vizsgálatát kizárhatják, alapjaiban kérdőjelezi meg és teszi kétségessé az új Országgyűlés és az új kormány legitimitását és legalitását. Mert ellenőrizetlen, kivizsgálatlan, ugyanakkor törvénytelen és nem tiszta szavazatok alapján állnak fel ezek az államhatalmi intézmények. Onnantól kezdve pedig alapjaiban kérdőjeleződik meg az egész intézményrendszer alkotmányos jogalapja, léte, működése és valamennyi intézkedése.
Az Alkotmánybíróság a rendszerváltás után kimondta, hogy a választópolgárok kizárólag az aktív választójog négyévenkénti gyakorlása révén tudnak befolyást gyakorolni a képviseleti szervek, különösképpen az Országgyűlés összetételére. Éppen ezért, “akár az egyenlőség, akár az általánosság bármiféle korlátozása csak igen jelentős elvi indokból fogadható el és egyeztethető össze az Alkotmánnyal.” [6/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 19, 20.] Mindebből következően: ha a választás bármely tekintetben jogsértő, vagy annak akár csak a megalapozott gyanúja felmerül, akkor az azt jelenti, hogy vitathatóvá és megkérdőjelezhetővé válik a választások eredményeképpen felálló új kormány és az új Országgyűlés legitimációja és a legalitása. Hiszen nem tiszta és nem jogszerű választások alapján szerezték meg a képviselők a mandátumukat.
A választás jogszerűségének biztosítása érdekében az államnak aktív magatartást kell tanúsítania. A választás intézményvédelmi oldalán az állam a választás jogszerűségének érvényesíthetőségét érdemben lehetővé tevő, azt elősegítő szabályok megalkotására és azok betartatásra köteles. Az állam intézményvédelmi kötelezettségéből következik, hogy nem gördíthet olyan akadályt a választás minden tekintetben és minden szempontból megálló jogszerűségének érvényre juttatása elé, ami a választás jogszerűségét és tisztaságát bármilyen szempontból korlátozná, akadályozná, vagy lehetetlenné tenné. A választás jogszerűsége érvényesíthetőségének feltétele tehát, hogy az állam a választás törvényességét megfelelő garanciákkal védje, ne pedig a törvénytelenséget engedje érvényesülni.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.