A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden 5,9 százalékra emelte alapkamatát, csütörtökön várhatóan az irányadó egyhetes betéti kamat 6,45 százalékról 6,75 százalékra nő. Az infláció áprilisban már 9,5 százalék volt, májusban pedig 10,5 százalék fölé ugrott – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke sajtótájékoztatóján. Májusban kiugróan magasak voltak az élelmiszerár-emelések, sőt a következő hónapokban további drágulásra kell számítani, ezt jelzi a termelői árak emelkedése - tette hozzá.
Az inflációval párhuzamosan az inflációs várakozások is emelkednek, így a jegybank nem tehet mást, mint hogy tovább emeli a kamatokat. Most csak fél százalékponttal emelték az alapkamatot a korábbi egy százalékponttal szemben, de Virág Barnabás azt is elmondta, hogy az irányadó egyhetes betéti kamat emelése a korábbi ütemben folytatódik. Így csütörtökön várhatóan a korábbi mértékkel, azaz 30 bázisponttal emelkedik, júniusban pedig már 7 százalék felett lesz.
Az MNB szerint arra kell készülni, hogy tartósan magasak lesznek a kamatok. Még nem tudni, a kamatemelési hullám hol tetőzik, de a jegybank addig szigorít a monetáris kondíciókon, ameddig az inflációs várakozások nem csökkennek 3-4 százalékra. Volt jó híre is az MNB-nek: az első negyedévben 8,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, és az azóta beérkezett gazdasági adatok azt támasztják alá, hogy a növekedés a második negyedben is erőteljes maradt, vagyis az ukrajnai háború nem rombolta le a növekedés fundamentumait.
A kamatemelésre a forint gyengüléssel reagált, ami jelezheti, hogy a piac nem ért egyet a kamatemelések mértékének csökkentésével. Egyes elemzők szerint azonban a forint árfolyamát alapvetően nem a kamatszint mozgatja jelenleg, jelentősebb szerepe van a szomszédban zajló háborúnak, a kockázatkerülésnek és az uniós, embargós illetve forráskifizetési viták kimenetelének.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője szerint egészen 7,9 százalékig emelkedhetnek a kamatok, a várakozások szerint erre már szeptemberben sor kerülhet. Az elemző úgy véli: az infláció a következő hónapokban átlépi a 10 százalékot, az év egészében 9 százalékos átlagos pénzromlásra számít.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint az inflációs kockázatok fokozódása miatt az év közepére a 7,50 százalékos csúcsig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második félévétől számít. Amennyiben a folyamatok arra utalnak, hogy az infláció 2023 után visszatérhet a 2-4 százalékos toleranciasávba, a jövő év végére 6,25 százalékra csökkenhet az egyhetes betéti kamat és az alapkamat – mondta Suppan Gergely.
Az egy éve kezdődött folyamatos jegybanki alapkamat-emelések miatt a lakáshitelek drágulása messze túlszárnyalja az inflációt. Egy 15 millió forintos, 20 évig fix kamattal felvett piaci lakáshitel törlesztőrészlete például 24 százalékkal nagyobb, mint egy éve. A lakásvásárlást tervezők emiatt kisebb összegű kölcsönöket tudnak felvenni, mivel a jegybanki adósságfékszabályok szerint csak a nettó jövedelem feléig – magasabb fizetés esetén a 60 százalékáig – lehet eladósodni.
Tavaly májusban a jegybanki alapkamat 0,6 százalékon állt, az egyhetes betéti kamat pedig 0,75 százalék volt. A piaci kamatozású lakáshitelekhez akkor akár 3-4 százalékos teljes hiteldíjmutatóval (thm) is hozzá lehetett jutni. A Bank360 lakáshitel-kalkulátora alapján a példában szereplő 15 milliós lakáshitelt tavaly nettó 300 ezer forintos jövedelemből 4,55 százalékos thm-mel, havi 94 501 forintos törlesztőrészletre lehetett felvenni. A teljes visszafizetendő összeg akkor 22,7 millió forintra jött ki. Most a legolcsóbb hitel is 7,45 százalékos thm-mel érhető el, amelyért havi 117 224, összességében 28,3 millió forintot kell fizetni. Egy év alatt tehát havi 23 ezer forinttal, a teljes futamidőre nézve pedig 5,6 millió forinttal drágult meg a fenti hitel a kamatemelések miatt.
A drágulás a hitelfékszabályok miatt egyben azt is jelenti, hogy 300 ezer forintos nettó jövedelemből most – végig fix kamatozással, 20 évre - csupán 19,1 millió forintot lehet maximálisan fölvenni, míg tavaly ugyanekkora jövedelem elég volt 23,8 millió forint igénylésére is.
A kamatemelések alól azonban van kivétel: a Magyar Bankholding tagbankjai június 1-jétől a legnagyobb arányban igényelt, 10 éves kamatperiódusú piaci jelzáloghitelek és minősített fogyasztóbarát lakáshitelének kamatait csökkentik - közölte Somogyi Péter, a Magyar Bankholding lakossági üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója.
A szakértők arra számítanak, hogy a magas hitelkamatok az idén 5-10 százalékkal is visszavetik a lakáshitelezést, emellett az ingatlanárak növekedése is a hitelkereslet csökkenéséhez vezethet. Indoklása szerint a Bankholding azért döntött a kamatcsökkentés mellett, hogy ezt ellensúlyozza azzal, hogy az ügyfeleket a nagyobb biztonságot nyújtó fix kamatozású jelzáloghitelek irányába tereli.
Varga Mihály: nem tettünk le a magyar euróról
Előbb-utóbb abba a helyzetbe kerülünk, amikor az euró bevezetése már nem csak kihívás lesz, hanem stabilizációs tényező - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter egy konferencián. A miniszter szerint ugyanakkor egyelőre nincs napirenden az euró bevezetése, de nem tettünk le arról, hogy előbb-utóbb eurózónás taggá váljunk, a kormány célja az, hogy a következő években javuljon a magyar gazdaság versenyképessége és hatékonysága.
