Kockázatot hordoz a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ részeként megépülő Baross Imre Artistaképző Intézet elhelyezését célzó projekt előkészítése. Ugyanis az Állami Számvevőszék jelentős állami beruházásokról szóló ellenőrzés-sorozatának legújabb részéről készült májusi jelentés szerint a megvalósítás megalapozását szolgálná, ha készülne egy fenntartási és üzemeltetési modell az intézetről, illetve egy költség- és időkalkuláció a projektről. A magasépítési munkák elvégzéséről még nem született döntés, a beruházás támogatási szerződését és határidőket is többször módosították.
A megvalósításról szóló kormányzati döntés halogatása mögött a projekt leállítása, illetve átköltöztetése húzódhat. Ezt jelezhette előre Fekete Péter még kultúráért felelős államtitkárként a januári nemzetközi cirkuszfesztivál végén: „Meg kell vizsgálni az új cirkuszművészeti központ helyszínválasztását annak függvényében, hogy a Biodóm beruházása megakadt”. Akkor abban bízott, „az elkészült tanulmányok és tervek kapcsán hamarosan döntés születik arról, hogy a Nyugati pályaudvar melletti területen, vagy pedig újraértékelve a korábbi döntést, a jelenlegi helyszínén épüljön meg az új cirkuszművészeti központ”. Utóbbi azt jelentené, hogy az új cirkuszépület és artistaképző a Fővárosi Állat- és Növénykertbe (FÁNK) beékelődött nagycirkusz helyén épülne meg. Csakhogy a jelenlegi terület aligha lenne elég, így újabb részt kellene kiharapni az állatkertből. Erre elméletileg alkalmas lenne az üresen álló, félkész biodóm. Bár korántsem erre tervezték és vélhetőleg teljesen át kellene építeni ahhoz, hogy az új funkcióra alkalmassá tegyék.
A Népszava hivatalosan meg nem erősített információi szerint a Nyugati pályaudvar mögötti helyszínt már a döntéshozók is elvetették. Holott az artistaképző az országgyűlési választás előtti két nappal megkapta az építési engedélyt a fővárosi kormányhivataltól a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaövezeti területen álló csarnok felújítására, bővítésére, egy modern háromszintes speciális oktatási intézmény kialakítására. Igaz, a pályaudvar átépítéséhez kapcsolódó nemzetközi tervpályázattal ellentétben az új cirkuszközpont előkészítésébe semmilyen formában nem vonták be az érintett VI. kerületi önkormányzatot. Egyetlen egyeztetést se tartottak ebben az ügyben – válaszolta kérdésünkre a kerület.
Az ellenzéki vezetésű önkormányzat korábban változtatási tilalmat rendelt el a területre az állami és MÁV-fejlesztések miatt, amit azután előző Orbán-kormány azzal söpört le, hogy 2021 elején nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ építését. Soproni Tamás momentumos polgármester brutális túlépítéstől tartott.
Úgy tűnik, nem kell többé emiatt aggódnia, az országgyűlési választás Fekete Péter államtitkárral együtt elsöpörte a Nyugati melletti helyszínt is. Fekete Pétert Hoppál Péter váltja a kulturális államtitkári székben, a cirkuszművészeti központ cége is a kulturális minisztériumhoz került. Fekete Péter viszont szép vigaszdíjat kaphat. Ismét ő lehet az időközben Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központtá avanzsált Fővárosi Nagycirkusz vezetője (az Index szerint államtitkári búcsúbuliját is oda szervezte) és mellé megkaphatja az állatkertet, vagy legalábbis az arról leválasztott biodómot. Nem lenne ez szokatlan a Fidesz végkielégítési gyakorlatában, hiszen több múzeumot is megbízható káderre bíztak: Schmidt Mária kapta a Terror Házát, L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeumot, Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmit, Cselovszki Zoltán az Iparművészetit.
Fekete Pétert még az államtitkári megbízatás előtt, 2015-ben nevezték ki nemzeti cirkuszművészeti miniszteri biztossá. Az új játszóhely mellett múzeumot, szakmai és oktatóközpontot, artista szállást is tartalmazó központ első körben a Liget-projekt részeként valósult volna meg, majd az állatkert Hungária körút és a Kacsóh Pongrác úti felüljáró közötti sarka (ahol a biodóm áll) volt a kiszemelt helyszín, azután a Dürer-kert, de ott már Garancsi István épít brutális méretű iroda-lakóház kombót. Az államtitkár mind közül a Nyugati mögötti helyszínt tartotta a legjobbnak. A kormányon belül volt némi vita arról, hogy valóban ez lenne a legjobb hely erre, de mivel a helyszínkeresési akciók sorra dugába dőltek, hagyták továbbfutni a projektet.
B tervként továbbra is élhetett a városligeti épület átépítése. Ebbe az irányba mutatott az állatkert területén lévő új lovarda megvásárlása. Építésére még Persányi Miklós kerített pénzt a régi lovashagyományok felelevenítésének hívó szavával. De nem igazán találta meg a szerepét. Használták tevegelésre, állatkaranténnak és flamingóteleltetésre. Talán ezért mondott le róla olyan könnyen a fővárosi önkormányzat, amely most a biodómot is átadná az államnak, mert nincs pénze a befejezésre.
A lovarda állami átvételről szóló ajánlat egy nagyobb csomag – a színházakról és a kulturális támogatásról szóló megállapodás – részeként érkezett akkoriban a fővároshoz.
Talán az új cirkuszművészeti központra, biodómra és állatkertre vonatkozó kérés is egy nagyobb alku része lesz. A fővároshoz egyelőre nem érkezett ilyen megkeresés.
A játszmában fontos szerep jut majd az új beruházási miniszternek, Lázár Jánosnak, aki most ígéretet tett a tervezett, de még el nem kezdett fővárosi beruházások áttekintésére, kancellária miniszterként viszont a Nyugati mögötti terület parkosítása volt az egyik szívügye.
