- Lehet, Kövér Lászlónak az nem teszik, hogy léteznek más politikai nézetek is az övéin kívül, a DK-sok Strasbourgig vihetik az ügyet

Ha ellenzéki vagy bármely országgyűlési képviselő a kifejtett politikai véleménye miatt nem kapja meg azt a bizottsági helyet vagy azt az országgyűlési képviselői tisztséget, amire őt a frakciója jelölte, az biztos, hogy a szólásszabadság alaptörvénybe és emberi jogi egyezménybe ütköző sérelme. Mivel Magyarországon ez ellen nincs jogorvoslat, így az ilyen képviselők elmehetnek Strasbourgba – mondta a Népszavának Karsai Dániel ügyvéd.

A szakembert azt követően kerestük meg, hogy Kövér László még mindig nem rendezte annak a két DK-s politikusnak a helyzetét, akiket különféle parlamenti tisztségek betöltésére terjesztettek elő. Mint lapunk beszámolt róla, Varju László a népjóléti bizottság elnöki posztját, Arató Gergely pedig a parlamenti jegyzői posztot tölthetné be – azonban a házelnök önkényesen, lényegében hivatalos indoklás nélkül lehúzta őket a listáról. Utóbbi politikus esetében azt kifogásolta, hogy egy korábbi felszólalásában az alaptörvény „kukába dobásáról” értekezett. Varju esetében csak tippelni lehet, mi áll a háttérben, de úgy tűnik, korábbi véleményük miatt büntetik a DK-sokat.

Karsai Dániel egy korábbi üggyel kapcsolatban érez párhuzamot. 2013-ban Karácsony Gergely és Szilágyi Péter, a Párbeszéd képviselői egy csaknem 2x2 méteres transzparenst tartottak fel az ülésteremben, amelyen a Fidesz pártlogója volt látható, amire a „Loptok, Csaltok, Hazudtok” feliratot írták. Ekkor Kövér László maximális pénzbüntetéssel sújtotta a képviselőket, végül 2016-ban a strasbourgi bíróság mondta ki, hogy a házelnök megsértette az ellenzéki képviselők szólásszabadsághoz fűződő jogát.

– Nem segíti a jogorvoslatban reménykedők helyzetét a házszabály sem, amely nem szabályozza pontosan, mi az eljárás ilyen esetekben. Ennek alapja az a konszenzus, hogy mindenki egyformán érdekelt a működés fenntartásában, mert a két fél nagy mértékben meg tudja nehezíteni a másik életét, amennyiben maximálisan él a szabályok adta lehetőségekkel – magyarázta a Népszavának az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára. Hack Péter – aki országgyűlési képviselőként maga is részt vett 1994-ben a házszabály megalkotásában – azt mondta, ez önmérsékletre késztette a feleket és ez hosszú évekig jól tudott működni. A Fidesz azonban a „mindent erőből megoldás” kultúráját vezette be a demokratikus felhatalmazásra hivatkozva. Egy esetleges strasbourgi döntéssel kapcsolatban pedig azt mondta, ugyan fizethet a panaszosoknak kártérítést az állam, de ettől még a probléma nem oldódik meg.

A DK-s politikusok esetéhez némiképp hasonlít az alakuló ülést bojkottáló Hadházy Ákos ügye. Neki sem adott Kövér László még időpontot az eskütételre, és a jelek szerint igen mérsékelten foglalkoztatja ez a kérdés. Lapunknak Varju László azt mondta, egyelőre nincs fejlemény az ügyében, egyúttal jelezte: nem fogadják el a „véleményrendőrséget”. Kerestük az Országgyűlés sajtóosztályát is, , de választ – csakúgy mint legutóbb – nem kaptunk.