A fővárosi önkormányzat nagyon számít a közvetlenül a városok számára elnyerhető uniós forrásokra a budapesti beruházások megvalósításához, mivel a kormányzati elvonások és a szűkülő adóbevételek miatt ezek amúgy ellehetetlenülnének. Ilyen programok korábban is voltak, több projektbe is belevágtak Budapesten, mégsem lettek sikertörténetek.
Jó példa erre a zuglói bérlakásprojekt, amely nagyszabású, különleges tervként indult, ám négy év után az eredeti okosház tervből egy másik helyszínen álló bérház felújítása lett. Ráadásul a lényegesen egyszerűsödő beruházáshoz az amúgy is szűk önkormányzati büdzséből is bele kell tenni pénzt.
Zugló önkormányzata 2018 őszén – még Karácsony Gergely polgármestersége idején - nyert az Európai Bizottság Urban Innovative Actions (UIA) programjának E-co Housing témakörében 4,5 millió eurós – akkori árfolyamon 1,5 milliárd forintos – támogatást, 20 százalék önrész vállalása mellett. A kerület egy 27 különböző méretű, alacsony fenntartási költségű lakásokat magában foglaló, nagy közösségi térrel és mosókonyhával rendelkező többszintes bérházat kívánt építeni a Gizella út 14–16. szám alatti önkormányzati tulajdonú telken. Ez a telek jelentette az önrészt.
Az energiahatékony, okos informatikai megoldásokat felvonultató épület és körötte az esővíz és „szürke víz” hasznosításával, komposztálással, bio-hulladék újrahasznosítással működő városi kert megvalósításán túl a projekt célja egy olyan lakóközösség kialakítása volt, amely „generációkon átívelő együttműködésen, befogadáson alapul; önkormányzó módon az egészséges és fenntartható életmódot támogatja”.
Csaknem száz – különböző életkorú, társadalmi és családi helyzetű – zuglóinak akartak megfizethető, fenntartható lakáslehetőséget nyújtani. A projekt megvalósítására három évük volt. Az akkori ütemezés szerint a második évben épült volna fel a ház, a harmadik évben költöztek volna a lakók, akiknek pár ezer forintos rezsiköltséget ígértek. Ehhez képest a három részből álló lakóház kiviteli tervei csak 2020 augusztusára készültek el. Az ez alapján kiírt kivitelezői tenderre érkező ajánlatok pedig csaknem 900 millióval haladták meg a rendelkezésre álló forrásokat. Az önkormányzatnak nem volt miből kipótolni a büdzsét. Csakhogy addigra elköltötték az uniós támogatás majdnem harmadát – 430 milliót –, így a projekt lefújása szóba se jöhetett a visszafizetés miatt.
Tavaly októberben rendkívüli testületi ülést hívott össze az ügyben Horváth Csaba polgármester. Szabó Rebeka alpolgármester - aki azóta a országgyűlési képviselővé avanzsált - elismerte, hogy azért pályáztak ezzel az okos épülettel, mert egy sima lakóházra nem adott volna pénzt az unió. Mire azonban elkészültek a bonyolult előtanulmányokat igénylő tervek, elszálltak az építőanyag árak, ráadásul időközben a tervező, a főmérnök és a projekt felügyeletével megbízott munkatárs is otthagyta a projektet.
„Egy biológus tervez egy álmodozó építésszel, ebből szörnyű nagy bukta lesz” – idézte a főmérnök korábbi szavait Várnai László független önkormányzati képviselő a tavaly októberi ülésen. Vida Attila ellenzéki képviselő pedig azon akadt ki, hogy már az elején tudni lehetett, hogy kevés lesz a pénz, hiszen a megvalósítás eredetileg is 2 milliárdba került volna. Így a szociális bérlakások négyzetmétere 1,265 millió forintra jött volna ki, ami több, mint az új társasházi lakásoké a kerületben. Az is kiderült, hogy addigra 400 millió forint a konzorciumi partnerekhez került, amellyel viszont az önkormányzatnak kell majd elszámolni. Megoldási javaslatként felmerült, hogy építsenek még egy épületet a telekre - az abban kialakított lakások eladásából befoltozhatnák a projekt költségvetését -, de ezt a terület túlépítése miatt elvetették.
Az idő múlt és a projekt uniós támogatásából mostanra elfolyt 700 millió. Ki kellett találni, miképpen érhetik el, hogy az ökoházat se kelljen felépíteni és a pénzt se kelljen visszafizetni. Végül idén februárra arra jutottak, hogy felújítanak egy Mexikói úti önkormányzati épületet. A hazai irányító hatóság áldását adta az új helyszínre és a módosuló projekttartalomra, így most egy 14 lakásos bérházat alakítanak ki, amelyben az energiahatékonyságot a tetőre szerelt napelemek és a hőszivattyús fűtési rendszer biztosítja. Az épület kivitelezését és a kert rendezését – egyedüli pályázóként - 727 millióért vállalta a Pesti Építő Zrt. Az önkormányzat, bár az ajánlat 100 millióval meghaladta a rendelkezésre álló keretet, eredményesnek nyilvánította a közbeszerzést. A kivitelezői szerződést azonban még nem írták alá, várják, hogy a kivitelező biztosítsa a megfelelő garanciális fedezetet. Az önkormányzat szerint ez napokon belül megtörténik, és a kivitelezés határidőn belül elkészül. A pályázatban 6 hónapot adtak erre. Vagyis végül csaknem feleannyi lakás épül cirka egy éves csúszással, korántsem innovatív módon, és 100 milliós ráfizetéssel.
