A Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával készült a Policy Solutions “Mennyi Európát szeretnénk? EU-pártiság és euroszkepticizmus Magyarországon” című új kiadványa, amelynek pénteki bemutatójára ellenzéki politikusok is meghívást kaptak.
Amint a 24.hu beszámolójából is kiderült, hogy a jelentős társadalmi, politikai megosztottság és a több mint egy évtizedes „Brüsszel-ellenes” kormányzati hangvétel ellenére a magyarok többsége szerint az országnak EU-tagnak kell maradnia és kétharmaduk szeretné az euró bevezetését. Az elemzés megalapozásához 2021. augusztus 8-19. között közvélemény-kutatást végeztek, a Závecz Research közreműködésével.
A részletek az említett karakteres megállapítások mellett ugyanakkor jelentősen árnyalják azt a képet, ami ma hazánkban az Európai Unióhoz kapcsolódik. A dokumentum vezetői összefoglalója szerint az Európai Unió jelentése Magyarországon a következők:
Uniós pénzek, korlátozott szuverenitás, közösség, szabad mozgás.
A kutatásban résztvevők arra a kérdésre, hogy mi az első három dolog, ami az Európai Unióval kapcsolatban az eszükbe jut, a válaszadók közel harmada (32%) számára az uniós támogatások, és azok pozitív hatása Magyarország gazdaságára a leggyakoribb asszociáció. A dobogó második helyén magyarok szintén közel egyharmada (31%) az uniós tagság hatásait tartja: ilyen az erő, a szabadság, a boldogság, a lehetőségek széles palettája, a közös célok vagy a bizalom.
A pozitív vélemények mellett azonban az általános negatív asszociációk is gyakoriak. A válaszadók 21 százaléka számára egy olyan Európai Unió képe rajzolódik ki, amely korlátozza a tagállamokat, elnyomó társadalmi, gazdasági és jogi szabályozásokkal tereli az országokat, valamint ideológiai nyomást gyakorol az európai állampolgárokra. Az első tíz leggyakoribb asszociáció közé negatívumként mindössze az ideológiai, gazdasági és jogi „nyomás” által ihletett megjegyzések, és a migráció témája kerültek be, azonban utóbbi jelentősége csökkent egy három évvel ezelőtti hasonló kutatáshoz képest.
Összességében az látható, hogy a magyaroknak továbbra is főként pozitív véleményük van az Európai Unióról.
Az elemzés kimutatta, hogy a magyarok az uniós tagságot elsősorban anyagi okok miatt tartják előnyösnek: a megkérdezettek több mint kétharmada (70%) ezeket a gazdasági fejlődésre gyakorolt pozitív hatásokat választotta. Ettől jócskán lemaradva áll a második helyen a külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége (32%). A dobogó harmadik fokára került a fizikai határok eltörlését biztosító és a nemzetközi mobilitást lehetővé tevő Schengeni egyezmény, amelyet a válaszadók negyede (25%) emelt ki.
Emellett a közös piac által biztosított előnyöket is az egyik legfontosabb pozitívumként értékeli a magyarok 17 százaléka, ellenben megállapítható az is, hogy az uniós tagság legnagyobb hátrányai között a válaszadók egyharmada (30%) a túlzott szabályozást emelte ki. Míg 2019-ben a magyarok a migrációt tartották az EU-s tagság legnagyobb hátrányának, addig ma már ezt jóval kevesebben látják súlyos gondnak (24%), és le is szorult a téma a második helyre. A válaszadók ötöde (19%) pedig egyértelműen úgy éli meg (és a hátrányok között egyből azt mondja), hogy Magyarország nemzeti szuverenitása csökken az uniós tagsággal.
Visszatérő elem, hogy a vágyott gazdasági fejlődés, az európai életszínvonal elérése mai napig nem valósult meg, így a hétköznapokban továbbra is érzékelhető a gazdasági egyenlőtlenség (16%) az egyes tagországok között. Ehhez kapcsolódóan pedig sokakat aggaszt a hazai vállalkozások hátrányba kerülése is a multinacionális vállalatokkal szemben.
Az a kormányzati kommunikáció megosztó, miszerint „a brüsszeli bürokraták rá akarják erőltetni a magyar emberekre az akaratukat”: a magyarok fele ugyan (50%) egyetért ezzel az állítással, míg a megkérdezettek 42 százaléka nem. Ez a vélemény nem meglepő módon a Fidesz-KDNP szavazói körében elterjedtebb: több mint kétharmaduk (70%) osztja a kormányzati kommunikációs panelt, azonban a pártnélküliek közel fele (47%) és az ellenzékiek körében is minden harmadik (33%) megkérdezett azonosulni tud a fideszes narratívával.
Az egyik legérdekesebb kérdés ugyanakkor, hogy Magyarország EU-tagságáról szóló esetleges népszavazáson a résztvevők mivel indokolnák meg a döntésüket. Az uniós tagsági melletti voksolást legtöbben az uniós támogatásokkal (30%), illetve általános pozitív asszociációkkal (22%) indokolják. A nyitott határok és mobilitási lehetőségek mindössze a válaszok 7 százalékát adták.
A szuverenitás megőrzése (34%) a legfontosabb motiváció abban az esetben, ha valaki az uniós tagság ellen szavaz. A kilépésre szavazók közül minden ötödik (21%) azért szavazna a tagság ellen, mert szerintük az Európai Unió támadásokat indít a magyar kormány ellen. Hasonló mértékű azon megkérdezettek aránya (18%), akiknek általában véve negatív véleménye van az Európai Unióról.
A magyarok közel fele (49%) mondható egyértelműen EU-pártinak. Jóval alacsonyabb az EU-val szemben semleges (6%) és euroszkeptikus válaszadók aránya (12%). Egy potenciális népszavazáson azonban az összes társadalmi és politikai csoportban jelentős többségben vannak azok, akik egy EU-tagságról szóló referendumon a maradásra szavaznának.
A Fidesz szavazói között csak 61% az EU-tagság támogatóinak aránya, miközben kiugróan magas, 17% a kilépés-pártiak aránya, és 22% a bizonytalanok aránya. Az ellenzékiek között azonban nagy többségben vannak az EU-pártiak (86%), nagyon kevés a kilépés-párti (4%) és csupán minden tizedik ellenzéki bizonytalan.
Az általános életszínvonalra gyakorolt hatás terén három, közel azonos tábor rajzolódik ki: a magyarok harmada szerint javult az általános életszínvonal (32%), további egyharmad szerint romló tendenciákat (31%) hozott az európai uniós csatlakozás, míg 37 százalék úgy gondolja, hogy se nem javult, se nem romlott a helyzet.
A politikai hovatartozás meghatározó jelentőséggel bír abban, hogy az adott megkérdezett miként látja Magyarország uniós tagságának pénzügyi mérlegét. Míg a kormánypárti szavazók 42 százaléka szerint több pénzt fizetünk be a közös kasszába, mint amennyit onnan kapunk, addig csak feleannyian vélekednek erről így az ellenzéki szavazók (20%) és a pártnélküliek körében (24%). Az ellenzéki és a fővárosi szavazók érzékelik a leginkább az uniós tagság előnyeit.
Ugyanakkor az euró bevezetésének gondolata nagy támogatottságot élvez: a magyar társadalom kétharmada (64%) támogatja. Ez 7 százalékpontos emelkedést jelent a 2019-es helyzethez képest (57%). Ezzel párhuzamosan az ellenzők aránya 34 százalékról 27 százalékra csökkent. Míg a Fidesz-KDNP szavazói (58%) és a pártnélküliek (56%) körében szűk többség szeretné, ha a forint helyett az egységes európai valuta lenne Magyarország hivatalos fizetőeszköze, addig az ellenzékiek háromnegyede (73%) tartaná helyesnek, ha belépnénk az eurózónába.
Az az eredmény is sokatmondó, hogy a magyarok jobban bíznak az uniós intézményekben, mint a hazaiakban. A megkérdezettek fele bízik az Európai Unió Bíróságában (50%), és valamivel kevesebben az Európai Parlamentben (46%), de mindkét érték jóval magasabb, mint amennyien azt gondolják, hogy a magyar bíróságokban (37%) vagy a hazai parlamentben (35%) érdemes bízni. Míg az európai intézmények esetében többen vannak azok, akik inkább bíznak bennük, addig a vizsgált magyar intézményeknél már nem ez a helyzet.
Ezzel együtt a kutatás egy három összetevőből megállapított euroszkepticizmus index szerint:
A magyarok fele tekinthető EU-pártinak, ugyanakkor a válaszadók harmadára nem tudtak kiszámolni egy mérőszámot. Ezzel együtt EU-pártiakkal szemben (48%) a magyarok több mint tizede semlegesen értékeli Magyarország EU-tagságát (13%), és hasonló arányban vannak az euroszkeptikus válaszadók (12%).
