Mi számít extraprofitnak, hogyan számolják ki, hogy mi az, ami már az úgynevezett hosszútávú profit felett van, amit elvonnak a csütörtökön ismertetett nyolc ágazattól? Ezt a kérdést az RTL Klub tette fel a Kormányinfón s Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter válaszában, a bankrendszert hozva példaként, kifejtette:
„Jelenleg a lakossági betétekre átlagosan 0,3 százalékot fizetnek, miközben eszközoldalon 13 ezer milliárd forintot 7 százalék körüli kamaton a jegybankba helyezik el egyhetes betét formájában vagy állampapírt veszenek. A 7 százalék és a 0,3 százalék közötti különbség 6,6 százalék, s ha rávetítjük a 13 ezer milliárd forintra, akkor ez bőven 700 milliárd forint fölötti összeg, ami még azonban nem extra, csak profit.”
A gazdaságfejlesztési miniszter elmagyarázta ugyanis, hogy a bankrendszer abból él, hogy olcsó forrást gyűjt, amit drágábban kihelyez. El kell tehát választani a hosszú távú profitot az extraprofittól, megnézni, hogy az elmúlt 12 vagy akár 22 évben mennyi volt a „mars”, a haszon, az említett példán keresztül ez máris 2,5 százalék, amit ha elvonunk a kiszámolt, 6,6 százalékból, akkor máris elkülöníthető az átlag fölötti profit.
Ám ahhoz, hogy kiszámíthassuk az extraprofitot, meg kell még néznünk azt az időszakot, amikor a mostanihoz hasonló mértékű volt az infláció, tehát 2003 és 2010 között, ebből átlagot képezünk, ami 3,5 százalék körül van, s ha kivonjuk a 6,6 százalékból és megszorozzuk a 13 ezerrel, és máris megkapjuk az extraprofitot.”
Nagy Márton szerint az így kiszámolt extraprofit nem indokolható, de ennek sem a teljes részét, csak „nagyjából a kétharmadát” elvonják. Ezt minden vállalatnál megnézik, kiszámolják, összehasonlítják a válság előtti időszakkal mind a nyolc szektorban. Hangsúlyozta:
„Vannak vállalkozások, amelyek nem bankként működnek, például a »telkócégek«, ahol megnövekedtek az internet- kábeltévéhasználók száma – otthon maradtak, bekapcsolták a tévét, satöbbi, satöbbi – a Covid-idején, illetve az MMS-t és SMS-t küldők száma is ugrásszerűen, tehát itt is extraprofit képződött, s ezeket elválasztottuk a normális fejlődéstől.”
A légitársaságok speciális helyzetéről szólva, hiszen ezek a vállalkozások éppen a Covid-időszakban nem, vagy csak nagyon visszafogottan működtek, a miniszter azzal érvelt, hogy rengeteg elhalasztott utazás volt, és most az utasszám gyors visszatérésével kalkulálnak, mert ahogy Nagy Márton leszögezte:
„az embereknél, a háztartásoknál nagyon sok pénz maradt, felhalmozódtak a megtakarítások.”