A VÁLASZTÁSRÓL II.
A választási eredmény jogi megkérdőjelezhetetlenségének - amelyet Áder János azóta leköszönt köztársasági elnök deklarált - több törvénysértő körülmény is eléggé ellentmond, amelyek megtörténtét nehéz volna tagadni.
Egy a választások megfigyelésével foglalkozó dán civil szervezet, a Silba két megfigyelőcsoportot is küldött Kolozsvárra, hogy az erdélyi magyarok levélszavazását monitorozzák a magyar parlamenti voksoláson. Kijött a gyorsjelentésük, és az elég lesújtó képet ad a folyamatról. Meglátogatták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács úgynevezett Demokrácia Központját, az RMDSZ által működtetett Eurotrans Alapítvány szavazóhelyiségét, valamint megtekintették a kolozsvári magyar konzulátuson a személyes szavazásokat és a másutt leadott levélszavazatok átvételét.
Az április elején több sajtóorgánumban is összefoglalt jelentésük szerint 1. Az EMNT-nél a hagyományos szavazóurnák helyett egy kivágott kartondobozt használtak. 2. A személyes adatokat tartalmazó nyomtatványokat bárki számára látható helyen, a kartondobozzal egy helyiségben tartották. 3. Az erdélyi falvakból származó levélszavazatokat a szavazóhelyiségben lévő hűtőszekrényen tartották lezáratlanul és bárki számára hozzáférhetően. 4. A konzulátuson a legtöbben nem a fülkében töltötték ki a szavazólapot, hanem nyilvánosan. Bár ez a magyar választási törvény szerint legális, a megfigyelők szerint nem felel meg a demokratikus gyakorlatnak. 5. Nem volt a kartondobozból kialakított szavazóurnán pecsét, és csak gyorskötözőkkel voltak rögzítve. 6. Az általuk látott kartondoboz urnában nem voltak ellenőrző papírok sem. 7. A falvakból civil szervezetek gyűjtötték a szavazatokat, és azokat dobozokban, jegyzőkönyv nélkül vitték el a konzulátusra.
8. A választás integritását leginkább az sértette, hogy az emberek egynél több szavazatot adtak le - írják, hiszen láttak egy idős férfit a felesége nevében, egy nőt a fia nevében szavazni. 9. Nem kértek személyazonossági igazolványt azoktól a személyektől, akik valakinek a szavazatát elhozták, és nem kértek meghatalmazást sem a közvetítőtől. 10. Arra is láttak példát, hogy valaki egyszerre tíz szavazatot dobott be. Azt írják a jelentésükben: "sok esetben megfigyeltük, hogy az emberek egynél több szavazólapot dobtak be, anélkül, hogy a tisztviselők megállították volna őket. 10:29 és 11:31 között 7 szavazó dobott be egynél több szavazólapot, 11:52 és 12:38 között pedig 6 szavazó dobott be egynél több szavazólapot."
11. A levélszavazáson rendelkezésre álló szavazólapok és borítékok száma majdnem kétszerese volt a konzulátuson regisztrált választópolgárok számának, ami potenciálisan elég problémás lehet a fel nem használt szavazólapokkal való visszaélés miatt - áll a jelentésben. 12. Miután a szavazatokat megszámolták és kartondobozokba rakták, nem vitték őket a széfbe, hanem a konzulátus folyosóján hagyták őket éjszakára. 13. A folyosóról nyíló helyiségben az összes biztonsági kamerát ruhadarabokkal takarták el.
Foglaljuk össze. Egy elhunyt személy kap egy levelet, amelyet a hozzátartozója átvesz, és a benne lévő szavazólapot nyugodtan ki is töltheti. Még csak postára sem kell adnia, hiszen van egy csomó szervezet, amely azt mondja, hogy segít eljuttatni a borítékot a rendeltetési helyére, majd ő elviszi a külképviseletre. A legkisebb gondjuk is nagyobb az embereknek annál, hogy szóljanak a magyar hatóságoknak, meghalt valamelyik hozzátartozójuk - így hát újra és újra jön a szavazólap, egy évtizeden át.
A halottaknak kiküldött leveleket is be tudják gyűjteni, bárki le tudja adni a Demokrácia Központokban a szavazatot bárkinek a nevében, ráadásul mindezt senki sem ellenőrzi. Nem ellenőrzött körülmények között zajlik sem az X behúzása, sem az, hogy utána nem bontja-e ki valaki a borítékot, nem manipulálja-e a tartalmát. Ha valaki csalni akar, az bizony teljes lelki nyugalommal megteheti.
Az, hogy levélben kiküldenek egy csomó embernek szavazólapot, nem ellenőrzik, hogy életben vannak-e, a levélcsomagot pedig bárki ellenőrizetlenül kitöltheti és visszaküldheti postán, nem fair választási rendszer.
Ha nem számítanának ezek a szavazatok, valószínűleg nem ilyen lenne a rendszer. Akkor nem mennének házról házra aktivisták, akik pontosan tudják a névjegyzékből, hogy melyik kettős állampolgár hol lakik. A magyar kormánynak egyszerűen nem érdeke, hogy olyan ellenőrzési folyamatot vezessen be, amellyel kiszűrhetné az esetleges visszaélési lehetőségeket, amelyek egyébként az előnyére válnak.
Minden egyes választás és népszavazás előtt, minden regisztrált állampolgárnak kérdés és ellenőrzés nélkül kiküldik a levélcsomagot. Nyugtalanító, hogy a levélben szavazóknak nem feltétlenül kell a saját lakcímükre kérni a levélcsomag postázását – így aztán akár a regisztráció során segítőkésznek mutatkozó aktivisták számára könnyen hozzáférhető címet is megadhatnak.
Az a körülmény, hogy a törvény nem írja elő a válaszboríték postai úton történő visszajuttatását az NVI-hez vagy a külképviseletekhez, hanem az leadható a konzulátusokon vagy a helyi magyar szervezeteknél is, magában hordozza a csalás lehetőségét. Hiszen ebben a folyamatban - akár például a helyi magyar szervezeteknél - az íveket minden további nélkül bárki kitöltheti. Ahogy az azonosító íveken az aláírások hitelessége is vitatható és megkérdőjelezhető.
Az aktivisták a szavazóanyag átadásakor semmiféle átvételi elismervényt nem adnak és nem is íratnak alá a polgárokkal. Semmilyen nyoma nincs annak, ki vette át és ki nem vette át a szavazási dokumentációját, ami azt jelenti, hogy nem tudhatjuk, végül nem az aktivisták irodáiban töltik-e ki a szavazópolgárok helyett a választási és népszavazási íveket. A szerbiai sajtó több ízben is hírt adott arról, hogy a Fidesz helyi szövetségeseinek aktivistái ellenőrzés céljából felnyitották a levélszavazatokat, és az újságírók állítása szerint a nem a Fideszre leadott szavazatokat megsemmisítették.
Mindezeken felül rendkívül aggályos, hogy a szavazás titkosságára való tekintettel a határon túli levélszavazatok esetében is külön lapon van a szavazó adata és külön lapon a szavazata. Ezáltal a kettő elválasztható egymástól, és tág tere nyílik az utólagos manipulációnak.
Amíg ezek a csalási lehetőségek fennállnak, addig nem lehet a határon túli levélszavazatokat érdemben figyelembe venni. Garanciát kell teremteni arra, hogy csak élő emberek szavazhassanak; hogy senki se szavazhasson más nevében; valamint hogy egy ember csak egy szavazatot adhasson le. Amíg fennáll a lehetősége a szavazatok nem megfelelő tárolásának, annak, hogy azokhoz bárki hozzáférhet, esetleges belenyúlhat, manipulálhatja, megváltoztathatja őket, az esetleges más irányú szavazatokat kiemelheti és eltüntetheti, amíg tere van a titkosság megsertésének, addig ezeket a szavazatokat nem lehet sem legális, sem legitim szavazatoknak tekinteni.
Ezért is lett volna indokolt a levélszavazatok összességét kizárni a szavazás végeredményéből, annak megállapításából. Mert így a demokratikus álarc mögött a hatalom önkényének arcvonásai fedezhetők fel.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.