Egy ország emberi jogi helyzetének megítéléséhez elsősorban azt kell megnézni, hogy népének érdekei megfelelő védelmet kapnak-e, valamint azt, hogy az emberek elégedettsége, jóléte és biztonságérzete javulást mutat-e – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán Pekingben, miután videókapcsolaton keresztül egyeztetett a Kínában tartózkodó Michelle Bachelet emberi jogi ENSZ-főbiztossal.
Az államfő a Hszinhua kínai állami hírügynökség szerint kifejtette álláspontját:
Különbséget kell tenni a különböző emberi jogok között. Úgy vélte, hogy a fejlődő országokban az elsődleges emberi jogok a fennmaradáshoz és a fejlődéshez kapcsolódnak. (...) Az emberi jogok terén nem létezik tökéletes ország, így szükségtelen bárkinek is kioktatni másokat ebben a kérdésben. Nem lenne szabad az emberi jogok kérdését átpolitizálni vagy eszközként felhasználni, kettős mércét alkalmazni, valamint az emberi jogok ürügyén más országok belügyeibe avatkozni.
Hszi Csin-ping arról biztosította Bacheletet, hogy a kínai fél a továbbiakban is támogatni fogja az ENSZ-t a nemzetközi emberi jogok terén tett erőfeszítéseiben. A Hszinhua tudósítása szerint Bachelet köszönetet mondott a kínai elnöknek, amiért a járványhelyzet nehézségei ellenére lehetővé tették a látogatását. Ez nagy jelentőségű, tette hozzá, mert személyében 17 év óta először jár az ENSZ emberi jogi főbiztosa Kínában.
A kínai állami hírügynökség szerint Bachelet elismeréssel méltatta Kína erőfeszítéseit és eredményeit a mélyszegénység felszámolása, az emberi jogok védelme, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés terén.
AZ ENSZ hivatalos internetes oldalán megjelent közlemény szerint a főbiztos elsődleges fontosságúnak nevezte, hogy közvetlenül egyeztethet a kínai kormányzattal a belföldi, regionális és globális emberi jogi kérdésekről. Michelle Bachelet azonban hatnapos látogatása végén tart majd sajtótájékoztatót.
Amint arról a Népszava is beszámolt, az ENSZ-főbiztos hétfőn érkezett Kínába, ahol utána járna a „jellegzetesen fejlesztett” emberi jogoknak, viszont a távol-keleti ország külügyminisztere Vang Ji „az álhírek” tisztázását várja a koronavírusra hivatkozva úgynevezett zárt rendszerű látogatástól.
Az ENSZ 2018-ban azzal vádolta meg Kínát, hogy mintegy egymillió ujgurt zárt akaratuk ellenére politikai "átnevelőtáborokba". Peking tagadta a táborok létezését, és azt állítja, hogy önkéntes alapú, bentlakásos szakképzési központokat működtettek Hszincsiangban a vallási radikalizmus és a terrorizmus visszaszorítását célzó intézkedések részeként.
A Hszinhua mostani közleményében nem tettek említést Hszincsiangról, mint ahogyan azokról a dokumentumokról sem, melyeket a Kommunizmus Áldozatainak Emlékalapítványa nevű, washingtoni székhelyű szervezet kedden tett közzé. A "hszincsiangi rendőrségi akták" néven közzétett dokumentumok - egyebek mellett fotók, adatlapok és beszédek - az alapítvány állítása szerint a rendőrség bizalmas, belső hálózataiból származnak, és a Hszincsiangban élő kisebbségek elleni jogsértésekbe nyújtanak bepillantást.
Az ENSZ főbiztosa Kínában járna utána a „jellegzetesen fejlesztett” emberi jogoknak