Ki gondolta volna, hogy a kérdésre, miszerint miért a belügyminiszter felel a magyar közoktatásért, a választ Vejkey Imre adja meg.
Az éveken keresztül az Európa Tanácsban is dolgozó KDNP-s képviselő a Brüsszelből érkező, jogállamisággal kapcsolatos bírálatokra reagált a parlamentben: „Ne feledjék azt sem, hogy a magyar nemzet legfontosabb jellemvonása közé tartozik az alkotmányosság szeretete! Ezért nem véletlen, hogy a II. András királyunk által éppen 800 éve kibocsátott Aranybulla, mely vetekszik a Magna Chartával időben és tartalomban, 1222-ben bocsátatott ki. Nagyon érdekes, hogy ma Brüsszelből éppen azok támadnak bennünket a jogállamisággal, akik akkor, 1222-ben talán még törzsszövetségi szinten sem voltak, mi pedig már, ugye, egy alkotmánnyal bírtunk.”
Amellett, hogy az ellentmondás és az ellenállás jogát – a fékek és ellensúlyok középkori rendszerét - rögzítő Aranybullára hivatkozni kormánypárti politikusként ma Magyarországon rendkívüli humorérzékre vall, a több egyetemet is végzett képviselő mintha átértékelte volna történelmi ismereteit.
Legfőbb bírálóink nyugati városok szülöttei. Nyugatiak, ahová Szent István, II. András vagy IV. Béla tartozni kívánt. A XIII. századi Európában működött már a bolognai, a padovai és a párizsi egyetem, alakultak a németalföldi városok és a Hanza-szövetség – csupa-csupa szimbóluma a törzsszövetségi szintet megelőző létnek.
Pintér Sándortól tudjuk: az iskolákban rendnek kell lenni. Tizenkét éve tapasztaljuk, hogy ez a rend a Fidesz-KDNP rendje, amelybe nemhogy belefér a történelmi tények finoman szólva is szabad értelmezése, hanem szinte kívánatos. Mint a szabad iskolaválasztás mellett kiálló Barankovics Istvánról elnevezett alapítvány felügyelő bizottsági tagjának parlamenti felszólalásában. Amit irigykedve hallgatnak az elmaradott Brüsszelben.