A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény csak fő vonalakban rendezi el a kabinet működését, kellenek még jogtechnikai módosítások, amelyek az új minisztériumok neveit átvezetik a jogrendszeren. Ráadásul külön kormányrendeletben kell szabályozni az egyes miniszterek feladat- és hatáskörét is, hiszen új tárcák is megjelentek – mondta a Népszavának Nagy Attila Tibor.
A politikai elemző annak apropóján beszélt erről, hogy ma alakul meg az ötödik Orbán-kormány, miután Novák Katalin köztársasági elnök kinevezi az Orbán Viktor által javasolt minisztereket, akik ezután bemutatkoznak a parlamentben, majd esküt tesznek.
– A miniszterek után sor kerül az államtitkárok kinevezésére is – mondja Nagy Attila Tibor, aki szerint egyszerűbb a helyzet ott, ahol az adott minisztérium megmarad, de bonyolultabb, ahol új tárcák jönnek létre. Itt jön be a kormányzati statútumnak nevezett szervezeti szabályzat fontossága, mert az megmondja, melyik hatáskör melyik minisztériumhoz kerül és melyik államtitkárságnak hova, melyik minisztériumba kell kerülnie. Példaként említette az egészségügyi államtitkárságot, mely eddig az Emmihez tartozott, ám az megszűnt, az egészségügyi terület pedig a belügyi tárcához kerül. Vagyis az egészségügyi államtitkárság is oda megy – magyarázta.
A délelőtti szavazásokon egyébként tizedszerre is módosítják a „gránitszilárdságú” alaptörvényt és az ezzel összefüggő katasztrófavédelmi törvényt. A két előterjesztés elfogadása után
lehetővé válik, hogy az Orbán-kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is. Az ellenzék szerint a kabinet ezzel valójában azt a rendeleti kormányzást akarja fenntartani, amivel a koronavírus-járvány idején is élt,
noha a kétharmados többség miatt ennek sok jelentősége nincs, hiszen a Fidesz bármit át tud vinni a parlamenten. Az ellenzék pártjai közül sem a hatpárti összefogás, sem a Mi Hazánk Mozgalom nem támogatja a módosítást. A DK „biankó felhatalmazásról” beszélt, Varga Judit igazságügyi miniszter azonban úgy látja, az orosz-ukrán háború és a gazdasági visszaesés kezeléséhez biztosítani kell „a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét”.
Arról egyelőre nincs hír, hogy melyik ellenzéki párt bojkottálja a szavazásokat, vagy éppen a miniszteri eskütételeket. A sajtóelhárítás azonban ismét hézagmentes: az újságíróknak lényegében esélyük sem lesz arra, hogy az újdonsült kormánytagoknak kérdéseket tegyenek fel. A történteket az egy szinttel lejjebb található sajtóteremben, a zárt láncú tévé adásán vagy az úgynevezett Kék társalgóban követhetik. Kérdezni csak egy szűk, pár méteres helyen lehet, az ülésterembe pedig csak a fotósok mehetnek be.
