Súlyos megállapításokat tartalmaz a bentlakásos idősotthonok, különösen az állami fenntartású intézmények hiányosságairól az Állami Számvevőszék (ÁSZ) májusban megjelent friss elemzése. Az „Időskori ügyeink több nézőpontból” címet viselő tanulmány szerzőinek legsarkosabb megállapítása az, hogy a 940 intézmény nagyjából 95 ezer férőhelye közül minden tizedik olyan idősotthonban található, amelynek működése nem felel meg a jogszabályokban rögzített személyi vagy tárgyi feltételeknek, ezért csak ideiglenes engedéllyel rendelkezik. (Ez a gyakorlatban a legtöbbször azt jelentheti, hogy nincs elég gondozó, vagy túlságosan zsúfolt az intézmény.) Az ideiglenes engedéllyel működő otthonok 42 százalékát, a férőhelyeknek pedig 44 százalékát az állam működteti.
Többségüknek 2023. december 31-én jár le a működési engedélye, ezt a végső határidőt a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben rögzítették. A számvevők azonban azt is hozzáteszik, a tisztánlátást nehezíti, hogy egyetlen jogszabály sem teszi egyértelművé, milyen ellátási hiány vagy milyen működési feltétel esetén kell megadni az ideiglenes engedélyt, ezt a kormányhivatalok szabadon mérlegelhetik, de a bezárással keletkező ellátási hiány miatt általában nem állították le az otthonok működését.
A tanulmány emlékeztet rá, hogy az intézmények több mint 34 százalékát kitevő állami otthonokat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) tartja fenn, az önkormányzatok közül a megyei jogú városok és a főváros kötelezően, a többi település önként vállalt feladatként működtet tartós bentlakást nyújtó idősotthonokat, vagy átmeneti elhelyezést jelentő gondozóházakat. Az idősek bentlakásos intézményeinek működési engedélyét a fenntartójuk székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatalok adják ki, míg az SZGYF központi fenntartású otthonainak működését Budapest Főváros Kormányhivatala engedélyezi. A kormányhivatalok évente ellenőrzik az intézmények működését. Az ÁSZ elemzésének készítői kiemelték, hogy a 2010-2019 közötti időszakban a bentlakásos szociális intézmények száma majdnem négy százalékkal csökkent, miközben két százalékkal több emberről gondoskodtak. Az ellátás minőségének romlását ugyan nem mérték, de erre utal, hogy ugyanebben az időszakban az idősekkel foglalkozó gondozók létszáma több mint 9 százalékkal csökkent. A hiányt, különösen a szakdolgozók távozását az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala több mint két tucat vizsgálatban is megerősítette, emellett pedig felhívták a figyelmet a kulturális és más közösségi programok elmaradására, a zsúfoltságra, az épületek vagy a bútorok rossz állapotára – emeli ki a számvevőszéki tanulmány.
A bentlakásos idősotthonokban a 2010-2019 közti időszakban másfélszeresre nőttek a térítési díjak, de ennél is nagyobb mértékben emelkedtek a fenntartási költségek, s ezek között még nem szerepeltek a járványintézkedésekhez kapcsolódó kiadások. Az ÁSZ elemzéséből kiderül az is, hogy kevésbé családias a környezet az állami és az egyházi otthonokban. Előbbiekben átlagosan 91 főről, míg az egyháziakban 63 főről gondoskodnak. Minden más fenntartó esetében 45-52 fő között mozog az átlagos létszám. A számvevők hasznosnak tartanák egy olyan adatgyűjtés megkezdését, amely megmutatná, mekkora a társadalmi veszteség amiatt, hogy a családból valaki kevesebbet vagy egyáltalán nem tud teljesíteni a munkahelyén, mert a férőhelyek hiánya miatt neki kell gondoskodni idős családtagjáról.
Az elemzés kitér arra is, hogy tíz év alatt a térítési díjak másfélszeresükre növekedtek, ám ennél nagyobb mértékben nőttek a szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadások, így az államilag támogatott férőhelyekre egyre többet kell áldozni központi forrásból. Ehhez azonban nem fűztek további megjegyzést, ahogy azt sem részletezték, mit kellene tenni, hogy a gondozó intézmények nagyobb részt tudjanak vállalni a bentlakók egészségügyi ellátásában, csak jelezték, hogy a COVID-19 járvány felerősítette ennek igényét. Fontos megállapítása az is a számvevőknek, hogy az idősotthonok fenntartói minden hónap ötödik napjáig kötelesek jelenteni a Magyar Államkincstárnak, mekkora a hozzájuk tartozó intézményekben a várólista, így naprakész adatok vannak országos szinten az egyes szociális szolgáltatásokra várakozókról, a szabad kapacitásokról, csak ezeket nem hozzák nyilvánosságra. Az utolsó ilyen tájékoztató 2019 decemberében került ki a szociális ágazati portálra. Az ÁSZ kifogásolja ezt a gyakorlatot, mert a területre fordított állami pénzek jobban hasznosulnának, ha a kérelmezők láthatnák, hol vannak a körzetükben üres férőhelyek az ellátórendszerben, amit esetleg ők is el tudnának fogadni.
