A Magyar Falu Program és falusi csok legnagyobb eredménye, hogy 1200 kistelepülésen indult meg újra a népesség növekedése – jelentette ki miniszterjelölti meghallgatásán az országgyűlés igazságügyi bizottságának csütörtöki ülésén Gulyás Gergely, aki újra a Miniszterelnökség élére pályázott. Mivel ez az adat első hangzásra is meglehetősen túlzónak tűnt, megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk, pontosan milyen adatok alapján állította ezt Gulyás Gergely. A tárca annyit közölt, hogy tanulmányozzuk a Belügyminisztérium és a KSH statisztikáit. Megtettük, de azok nem Gulyás kijelentéseit erősítik.
Gulyás Gergely szerint a kistelepülések népességnövekedése az évtized magyar sikereKistelepülésnek a hivatalos terminológia szerint az 1000 fősnél kisebb lélekszámú falvak számítanak. Ennél azonban nagyobb községeket is megnéztünk, mivel a drasztikus fogyás jellemzően a 2000 lakosúnál kisebb településeket érinti. Ilyen méretű település 2407 volt tavaly év elején. A BM hivatalos adataiból kiderült, a falusi csok bevezetése, azaz 2019 óta összesen 1020 kétezer lakosúnál kisebb településen nőtt a lakosságszám. Árnyalja viszont a képet, hogy a falusi csok bevezetése előtti években – vagyis 2019-ig – is akadt 551 olyan kétezer fősnél kisebb település akadt, ahol szintén növekedett a népességszám. Utóbbiak közül 296-ban a falusi csok bevezetése előtt és után is folyamatos volt a lakosságbővülés, vagyis ezeknél nem jelenthető ki, hogy a Magyar Falu Programnak és a falusi csoknak köszönhetőek a kedvező változások. Olyan települést, ahol kifejezetten a két program beindítása után indult meg a gyarapodás, 724-et találtunk, ami viszont elég messze esik a Gulyás Gergely által említett 1200-tól.
A BM hivatalos statisztikái azt is megmutatták, hogy területileg igencsak egyenlőtlen az érintett települések eloszlása. A falusi csok legnagyobb haszonélvezői egyértelműen a vidéki nagy és közepes városok agglomerációs települései, valamint az üdülőövezetek azon falvai, ahol fel lehetett használni a falusi csokot, elsősorban a Balaton környékén a tóparti és háttértelepülések. Az eredeti cél, vagyis a kistelepülések elnéptelenedésének megállítása valójában csak Vasban, Zalában és Veszprémben érzékelhető, ahol nemcsak kiugróan magas a növekedő települések száma, de más megyékhez képest sokkal nagyobb az aránya az 500 fősnél kisebb falvaknak, melyeket leginkább veszélyeztet az elnéptelenedés. A Győr-Moson-Sopron megyei településeknél a megye gazdasági elszívó hatásának egyenes következménye a növekedés.
A vizsgált 2 ezer lakosúnál kisebb települések nagyobb része a Dunántúlon található. 724 fekszik a Dunától nyugatra, s csak 296 keletre, ráadásul utóbbiak közül 107 település Borsodban található, a maradék 189 nyolc megyében oszlik el. Békésben, amely az ország egyik legszegényebb és leghátrányosabb helyzetű megyéje, egyetlen olyan kistelepülés sem akadt, ahol nőtt volna a népesség, ám nemcsak 2019 óta, de előtte sem, derült ki a BM adataiból. Melyekből az is leszűrhető: a falusi csok igazi nyertesei egyértelműen a gazdagabb, közép- és nyugat-dunántúli megyék.
Meglepte a TÖOSZ-t is a miniszter nyilatkozata
Nehéz elhinni, hogy a 3147 magyar település egyharmadában nőtt a lakosok száma, komolyabb gyarapodás csak a gazdasági központok környékén történt, a főváros és Pest megye mellett elsősorban Győr, Veszprém vagy Miskolc térségében – így reagált a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét (TÖOSZ) vezető Schmidt Jenő arra, hogy a kancelláriaminiszter szerint négy év alatt 1200 kistelepülésen nőtt a lélekszám. Tab fideszes polgármestere azt is hozzátette, hogy a pandémia miatt valóban megindult egy vándorlás a nagyobb városokból a nyugalmat, tiszta levegőt, zöld környezetet kínáló falvakba, de ez nem fedi le az egész országot: a településvezetők tapasztalata, hogy legtöbben a vízparti üdülőkörzeteket keresik. A nyugdíjhoz közeledő korosztály messzebb merészkedik, de a gyermeket nevelő családok próbálnak a nagyvárosok agglomerációjában maradni.
Gulyás Gergely nem most tett először vitatott kijelentést a falvak helyzetéről. Korábban arról is beszélt, hogy „a kisebb településeken az életszínvonal ma már nem rosszabb, mint a nagyobb városokban, ami egyértelműen infrastrukturális kérdés”. Ezt a véleményét azonban nem osztja a TÖOSZ elnöke, különösen, mert a közösségi közlekedés vidéken nem megoldott, nem ritka, hogy egy faluban csak reggel és este van buszjárat. Schmidt Jenő szerint a települések közötti összekötő utak és az egyutcás falvakon átmenő közutak állapota javult, óvodák, hivatali épületek újultak meg, játszótereket, sportlétesítményeket építettek, de ez még messze van attól, hogy minden feltétel adott legyen egy jobb élethez. - Gulyás Erika
A Kincstár nem bank
Régi törekvése a kormánynak, hogy az államháztartáson belül maradjon minden közpénz – így reagált Schmidt Jenő arra a hírre, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter parlamenti meghallgatásán elképzelhetőnek nevezte az önkormányzati pénzek államkincstári számlán történő kötelező elhelyezését. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár az uniós beruházási pénzek ma is a Magyar Államkincstárnál lévő számláikra érkeznek, az összes települési pénz beterelése ebbe a keretbe nehezen elképzelhető. A Kincstár ugyanis nem bank, sem hitelt, sem készpénzt nem tud adni, és kötvényt sem tud kibocsájtani, pedig az önkormányzatoknak rendszeresen vannak ilyen igényeik. G. E.
