Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) 2024-től drasztikusan átalakítja a nemzetközi kupasorozatait, a szervezet a módosításoktól látványosabb meccseket, több izgalmat remél.
Az UEFA 1955-ben útjára indított sorozata, amely az 1992-ig a Bajnokcsapatok Európa Kupája nevet viselte, mára a nem csupán a futball, hanem az egyetemes sportélet legjelentősebb, legtöbb nézőt vonzó, legtöbb bevételt generáló eseményévé vált.
DRUKKOL A VILÁG
Az amerikaifutball nagydöntőjét, a Super Bowlt világszerte nem nézi 200 millió ember. Az UEFA közlése szerint a tavalyi, a londoni Wembleyben rendezett angol–olasz Eb-finálét 328 millió néző követte figyelemmel a televíziós közvetítéseken keresztül. A nemzetközi szövetség (FIFA) adatai alapján a 2018-as világbajnoki döntő (Franciaország–Horvátország 4-2) 517 millió nézőt vonzott világszerte. A Bajnokok Ligája csúcsmeccsét, amelyet a Chelsea a Manchester City ellen 1-0-ra nyert meg tavaly, 700 millión látták.
A futballba a televíziós jogdíjakból, reklámokból és egyéb csatornákon áramló egészen döbbenetes pénzek azonban egyre inkább a legszűkebb elit kasszájában kezdtek összpontosulni. Michel Platini korábbi UEFA-elnök idejében a szervezet kísérletet tett a kevésbé tőkeerős klubok megsegítésére, ám ez olyannyira nem vált be, hogy ma már egyre nagyobb erőfölényben vannak főleg az angol és spanyol együttesek. A most zajló szezon nyolcaddöntőjében Pep Guardiola tavaly döntős csapata, a Manchester City Lisszabonban verte 5-0-ra a kontinens hatodik legerősebb bajnokságát megnyerő Sportingot, indifferensé téve a visszavágót. És ez egyáltalán nem szokatlan. Korábban sokkal ritkábban fordult elő a portugál együttesek ilyen szintű alárendeltsége, ám az elmúlt években rettenetesen nyílik az olló.
MEGIJEDTEK A SZUPEREKTŐL
Az elmúlt hat BL-idényben egyre több a legalább háromgólos különbséggel megnyert találkozó. Most ott tartunk, hogy minden negyedik BL-meccs ennyire lefutott, sőt, minden hetedik-nyolcadik négygólos vagy még nagyobb differenciával zárul.
Ha nincs izgalom, nincs annyi néző – ismerte föl az UEFA, de önmagában ez még kevés lett volna teljesen átalakítani a BL-t. Korábban is folyamatosak voltak a változtatások, 1999 és 2003 között például az első csoportkört egy második követte.
A szlovén Aleksander Ceferin vezette UEFA azonban sebtében a reformok mellett döntött, amikor tavaly tavasszal, a Covid-leállások nyomán 12 topcsapat (AC Milan, Arsenal, Atlético Madrid, Barcelona, Chelsea, Inter, Juventus, Liverpool, Manchester City, Manchester United, Real Madrid, Tottenham) bejelentette, hogy kilép a BL/EL küzdelmeiből, és létrehozza az Európai Szuperligát. A legnagyobb szurkolóbázissal bíró csapatok nagyobb bevételt reméltek az ádázabb küzdelmektől, azonban politikusok és drukkerek is tiltakoztak az új sorozat ellen, Manchesterben a stadionba is behatoltak a drukkerek, a heves tiltakozás miatt el kellett halasztani a United és a Liverpool rangadóját. A tiltakozás, valamint az UEFA fenyegetése miatt a dologból végül nem lett semmi, de a szövetség érezte, tenni kell valamit. Ennek eredményeként hamarosan bejelentette, a BL létszámát 32-ről 36-ra emeli, a csoportkört pedig megszünteti.
ÉRTI VALAKI?
A négycsapatos csoportokat 2024-től egy nagy tabella váltja fel, a lebonyolítás pedig a sakkból ismert úgynevezett svájci rendszerű formula szerint zajlik majd. Ennek konkrétumai továbbra sem tökéletesen ismertek, emiatt lapunk a Magyar Sakkszövetségtől kért és kapott segítséget a lebonyolítás megértéséhez.
A sakkozóknál a résztvevők korábbi eredményeik alapján kiemelési számot kapnak, a labdarúgó BL esetében ez minden bizonnyal az UEFA-együttható lesz a korábbi évek eredményei alapján. Az ebből kialakult rangsor szerint virtuálisan két részre osztják a mezőnyt. Az első forduló után a győzteseket győztesekkel, a veszteseket vesztesekkel párosítják össze a saját kategóriájukon belül. Így több csúcsrangadó lesz, viszont előfordulhatnak Club Brugge-Young Boys kaliberű ütközetek is. Páratlan számú döntetlennél, amelyik csapatnak nem jut ellenfél a következő fordulóban, az vagy a legmagasabb kiemelési számmal rendelkező vesztessel vagy a legalacsonyabb kiemelési számmal rendelkező győztessel találkozik. Később is ez a rendszer, ha valakinek nincs ugyanannyi ponttal álló riválisa, akkor ekként „találnak neki ellenfelet” a közvetlen pontszomszédok között. A párosítást a beadott adatok alapján mindig a számítógép készíti el.
A BL-ben nyolc fordulóra kerül sor, minden csapat négy-négy hazai és idegenbeli találkozón lép pályára. Ebben a rendszerben nem lenne igazságos, ha a végén pontegyenlőség esetén az összesített gólkülönbség határozná meg a sorrendet, mert nem mindegy, hogy valaki minden fordulóban csúcskategóriás ellenféllel szemben lép pályára vagy gyengébb képességű csapattal kerül szembe.
EZ NEM TÁBLAJÁTÉK
A sakkozóknál azonos pontszám esetén a Buchholz-számítás dönt a sorrendről: ennek lényege, hogy megnézik, ki, milyen kiemelési számmal rendelkező ellenfelekkel találkozott. Akinek alacsonyabb a Buccholz-pontszáma, az végez előrébb, mert ő került szembe erősebb riválisokkal, neki volt nehezebb pontokat szerezni.
A csoportkörből az első nyolc bejut a legjobb 16 közé, a 9-24. helyezettek pedig oda-visszavágós szisztémában, rájátszás keretében döntik el, melyikük lesz nyolcaddöntős. Az UEFA a változással eléri, hogy csökkenjen a tét nélküli meccsek száma, ugyanakkor pl. a Ferencváros esetében ez azzal is jár, hogy egy-két vereség után nem marad esélye, hogy a legjobb csapatok a magyar bajnok útjába kerüljenek, pedig ezen alakulatok a leginkább közönségcsalogatók.
A svájci rendszer által lehet, hogy izgalmasabbá válik a küzdelem, ugyanakkor szembe megy a futball tradícióival, valamint arcon köpi a szurkolókat is.
SZURKOLÁS EGY HELYBEN
Az egész átalakulásnak a legfanatikusabb rajongók eshetnek áldozatul. A svájci rendszer a sakktornák esetében jól működik, az összes játékos ugyanazon a helyszínen van, nem igényel logisztikát, mindössze annyi történik, hogy a sakkozók napról napra mással játszanak. A futball azonban nem így működik… A hírek szerint minden forduló után lesz sorsolás, azonban, ha egy szurkoló egy héttel a mérkőzés előtt tudja meg, hogy szeretett csapata éppen Spanyolországban, Angliában, vagy Görögországban lép pályára, akkor nem tud előre szállást, repülőjegyet foglalni, a költségei meg fognak emelkedni. Ami már csak azért is probléma, mert a meccsek belépőjegyei már így is az egekben vannak. Az UEFA-t viszont úgy tűnik, nem érdeklik a szurkolói problémák, az európai szervezet több meccset és ezáltal több televíziós bevételt akar.
A változások nemcsak a BL-t, hanem az Európa Ligát, valamint a Konferencialigát is érintik. Mindkét sorozat főtábláján 36 csapat szerepel majd, előbbi során nyolc, utóbbi esetében pedig hat meccsel számolnak a csoportkörben. A két kupasorozat teljes lebonyolítását később teszik közzé.
Ha valami nem teljesen világos, nem kell csodálkozni. Az UEFA a hegemóniája megőrzése, ezzel együtt a legnagyobb klubok megtartása érdekében radikális lépésre szánta el magát. Bár ez inkább tűnik a sarokba szorított állat ellentámadásának, mint megfontolt, stratégiailag kiérlelt döntésnek. Hogy a változás beválik-e, azt majd az idő eldönti.
De benne van a pakliban, hogy a nagy múltú szervezet nemhogy egy újabb szintre emelkedett volna, hanem a végóráiba lépett.
BL-pénzdíjak (euróban)
Az 1. selejtezőkör elérése: 300 ezer
A 2. selejtezőkör elérése: 400 ezer
A 3. selejtezőkör elérése: 500 ezer
A csoportkör elérése: 15,64 millió
Győzelem a csoportkörben: 2,8 millió
Döntetlen a csoportkörben: 930 ezer
A nyolcaddöntő elérésre: 9,9 millió
A negyeddöntő elérése: 10,6 millió
Az elődöntő elérése: 12,5 millió
Vereség a döntőben: 15,5 millió
Győzelem a döntőben: 20 millió
Ezen felül a klubok többletbevételre tesznek szert a televíziós szerződések alapján, attól függően, meddig jutottak el a tornán. E honoráriumok kombinálása által a BL győztese több mint 85 millió euróra számíthat.
