Mióta világszerte milliószám veszik az emberek az olcsó, otthon is elvégezhető génteszteket, felfedezik a gyökereik sokszínűségét, megtalálják sosem ismert távoli rokonaikat, és néha kiderülnek családjuk megdöbbentő titkai. Erről szól a Netflix új dokumentumfilmje, az Apánk, melyben egy amerikai nő eddig 52 féltestvérére bukkant rá, a szálak pedig egy meddőségi magánklinikát működtető szülészorvoshoz vezettek, aki több tucat nőt a tudtuk és beleegyezésük nélkül a saját örökítőanyagával termékenyített meg.
Az Apánk hátborzongató történetet mesél el, már-már horrorfilmes műfaji eszközökkel, dramatizált jelenetekkel, baljós zenei aláfestéssel. Ám a filmesek még az elején leszögezik, minden hang- és videófelvétel, és valamennyi jelenet, melyben áldozatok és színészek egyaránt szerepelnek, valós eseményeken alapul. Minden úgy kezdődött, hogy a származása iránt érdeklődő, 41 éves amerikai nő, Jacoba Ballard 2014-ben csináltatott egy népszerű, 23andme géntesztet. Ebből döbbent rá, hogy a közvetlen közelében egyazon apától született hét féltestvére él, akikről soha nem is tudott. Mindig is rejtélyes módon idegennek érezte magát a családjában – ő szőke volt és kék szemű, a többiek nem –, de nem is sejtette, milyen sötét titokra bukkan a kíváncsisága által.
Döbbenet és tagadás a kamerák előtt
Miután egyre több féltestvérével felvette a kapcsolatot, kiderült, hogy családjaik egytől egyig dr. Donald Cline szülészorvos páciensei voltak. Ezután jött az igazán gyomorforgató felfedezés: a „sztárorvos” mindannyiuk biológiai apja. Indiana állambéli magánklinikáján a hozzá segítségért forduló nők tucatjait vezette meg, eltitkolva előlük, hogy a mesterséges megtermékenyítésükhöz használt, „még friss és meleg” örökítőanyag a sajátja – azt állította, anonim donoroktól, orvostanhallgatóktól származik. Ám mivel a helyi közösség és egyházközség megbecsült tagja volt, a hatóságok sokáig vonakodtak vizsgálatot indítani ellene, így Ballard saját szakállára kezdett nyomozásba, majd segítséget kért egy országosan ismert tévériporternőtől is.
Ezen a ponton kapcsolódtak be a filmesek, akik kamerájukkal elkísérték Jacobát az egymásra szinte megszólalásig hasonlító féltestvérekkel és azok szüleivel szervezett találkozókra, emellett megkeresték dr. Cline egykori kollégáit is. Mindenki azt állította, fogalmuk sem volt erről az egészről, még csak nem is gyanakodtak rá, a döbbenet és a sokk legkülönfélébb megnyilvánulásainak lehetünk tanúi. Ám Cline nem csupán azért úszhatta meg a lelepleződést, mert ügyesen titkolózott. A helyi közösség és még az orvostársdalom is sokáig összezárt köztiszteletben álló tagjuk mellett, sokan a mai napig istenítik az istent játszó orvost. Az igazságszolgáltatás pedig tehetetlenül állt a még nem létező büntetőjogi tényállás, a megtermékenyítéssel való visszaélés (fertility fraud) előtt, ami az orvos-páciens közti bizalmi viszony szélsőségesen durva elárulása.
„Csak arra tudok gondolni, hogy az anyám ott fekszik a vizsgálóban, húszévesen, és ez a férfi, aki a nagyszüleimmel egyidős, valójában megerőszakolta őt. Nagyon beteg, amit tett, undorodom tőle” – fogalmazott Ballard, aki a mai napig 52 féltestvérével vette fel a kapcsolatot, és úgy sejti, száznál többen is lehetnek. A filmet csak a múlt héten mutatták be, szerinte 8 hét múlva jóval többen lesznek, mert ennyi idő kell, mire megérkezik egy génteszt eredménye. Különösen ünnepek után nő a számuk, mivel a teszteket ilyenkor sokan veszik ajándékba családtagjaiknak. Jacoba emiatt minden évben előre retteg a karácsonytól. – Valahányszor felbukkan egy újabb testvérem, újra és újra át kell élnem ezt az szörnyűséget. Ráadásul úgy érzem, én teszem tönkre az életüket azzal, hogy felnyitom a szemüket” – nyilatkozta a The Guardiannek.
Elveszett önazonosság
Az áldozatok most azzal küzdenek, kik is ők, mi az identitásuk egy vadidegen, az anyjukon erőszakot tevő orvos gyermekeiként. Több testvért behívtak népszerű tévéshow-kba, például dr. Phil műsorába, utána is jelentkeztek olyanok, akik az adást látva jártak utána, hogy ők is ugyanannál az orvosnál – és orvostól – fogantak. Valamennyien rettegnek attól, hogy a tudtuk nélkül akár ők, akár a gyerekeik egymással házasodhatnak. A legális spermadonációnak Amerikában államonként eltérő, de általában szigorú korlátozó szabályai vannak (ahogy hazánkban és az Európai Unióban is), Indianában például egy donor legfeljebb háromszor adhat mintát egy helyen, hogy a belterjességet megelőzzék – ehhez képes dr. Cline egyidejűleg több tucat nőt ejtett teherbe illegálisan a saját körzetében.
Ennek kapcsán újabb, minden eddiginél bizarrabb fordulathoz érkezünk. A film címe (Our Father) szó szerinti fordításban Mi Atyánk lenne, és nem véletlen a vallásos áthallás. Az orvosról megtudjuk, hogy egy újkeresztény közösség (szekta) tagja, akik azon munkálkodnak, hogy benépesítsék a Földet saját hithű utódaikkal, így szerezve egyre nagyobb befolyást a társadalomban. Ráadásul, mivel csupa kék szemű, szőke, fehér bőrű utód született az erőszakos megtermékenyítésekből, felmerül az alapos gyanú, hogy a fajvédelem is vezethette az orvos cselekedeteit.
Ballardot megkereste Cline is, aki előbb kérte, majd fenyegette, hogy ne forduljon a nyilvánossághoz, és állította, hogy jó szándékból, mi több, Isten akaratát beteljesítve cselekedett. Több más orvos, akikkel beszélt, szintén dr. Cline pártját fogta. Azóta Jacoba bizalmatlanná vált az orvosokkal, fél vizsgálatokra járni. Számára az, hogy a dokumentumfilmben elmesélte történetét, felvállalva azt az egész világ előtt, már egy lépés volt a gyógyulás felé, amiben szülei is maradéktalanul támogatták. A sors iróniája, hogy mindig szeretett volna testvéreket, de sosem gondolt rá, hogy ilyen fájdalmas módon fognak egymásra találni. Reméli, hogy nagy publicitást nyert esetük a jogalkotókat is lépésre kényszeríti, és hoznak olyan törvényeket állami vagy akár nemzeti szinten, amelyek megakadályozzák, hogy hasonló jogsérelem érhessen bárkit, és lehetővé teszik dr. Cline felelősségre vonását. Ezért lobbiznak most testvéreivel és a donorgyerekeket képviselő Right To Know (Jogunk van tudni) jogvédő szervezettel.
Dr. Cline-t a bíróság végül 2017-ben ugyan elítélte – az igazságszolgáltatás félrevezetéséért, megtévesztő reklámért és etikátlan orvosi magatartásért. Engedélyét visszavonták, és az egészet megúszta 500 dolláros pénzbírsággal. Mielőtt azt hinnénk, ez egyedi eset, a Wikipédia 1978 óta tucatnyi hasonló szülészorvost sorol fel, akik az Egyesült Államoktól Kanadán át Hollandiáig hasonló gyakorlatot folytattak, évtizedeken át a saját spermájukkal termékenyítve meg pácienseiket – és ők csak azok, akik már lelepleződtek.
Szörnyeteg apát szeretni
Tavaly az HBO mutatott be dokumentumfilmet Istent játszva (Baby God) címmel egy hasonló esetről. Ebben a családfáját kutató Wendi Babst nyomozónő megtudja, hogy néhai apja nem is a biológiai apja, ám ekkor a génadatbankból felbukkan tucatnyi féltestvére, és feltárul egy sokkalta nagyobb rejtély. A szálak dr. Quincy Fortier-hez vezetnek, aki az 1950-es évektől több mint négy évtizeden át Las Vegas első termékenységi klinikáját vezette. Itt a teherbeesésben reménykedő nők tucatjait – köztük Wendi anyját – termékenyítette meg a saját spermájával, a tudtuk, beleegyezésük nélkül.
A filmben Wendi Odüsszeiáját követjük, ahogy felkeresi édesanyját, hogy megossza vele a felkavaró felfedezést, majd összesen 24 féltestvérével, köztük dr. Fortier saját gyermekeivel is felveszi a kapcsolatot, hogy megismerje időközben elhunyt biológiai apja személyiségét, végül egy Fortier-gyerekek találkozót is megszervez.
Régi fotók és visszaemlékezések segítségével megrázó személyes történetek tárulnak fel a meddőség tabujáról, a családjukban magukat idegennek érző gyerekekről, depressziós anyákról és abuzív házasságokról, melyek csak a született gyerek miatt maradtak egyben. Minden másképp alakulhatott volna, ha az istent játszó, ráadásul a saját édesgyermekeit szexuálisan is bántalmazó nőgyógyász nem avatkozik az életükbe. A gyerekeknek mégis nehezükre esik gyűlölni „a szörnyeteget”, hiszen neki köszönhetik a létezésüket, egy része bennünk, vagy már a gyerekeikben, unokáikban él tovább. Wendi és testvérei együtt elindultak a megbocsátás és a feldolgozás útján, de a géntesztek egyre növekvő népszerűsége még családi drámák ezreit hozhatja felszínre.
Génjeink rejtett titkai
Az otthoni géntesztek ára 20 ezer forinttól akár százezerig terjedhet, a részletességüktől függően. Itthoni laborból is megrendelhetjük, de ha a teljes származástörténetünkre vagyunk kíváncsiak, érdemes egy ezzel régóta foglalkozó, például amerikai cégtől kérni a tesztet. A piacvezetők az AncestryDNA (100 millió családfát tartalmazó adatbázissal), a 23andme, a FamilyTreeDNA és a MyHeritage.com. Egyéni döntés kérdése, szeretnénk-e névvel, elérhetőséggel bekerülni az adatbázisukba, vagy csak az elemzést kérjük. A rendszer kijelzi a genetikai rokonságot, ezután, ha nyitottak vagyunk rá, felvehetjük egymással a kapcsolatot. A mintavételhez postán küldik ki a készletet, egy kis műanyag tubusba kell leadni a nyálmintát, majd elküldeni a megadott címre, egy amerikai vagy németországi laborba. Nagyjából 4-8 héten belül megérkezik elektronikus úton a kiértékelés, visszavezetve családfánkat egészen az ősanyákig és ősapákig, felfedve családunk útját a különböző népvándorlásokon át mostani hazánkig. Már az sok meglepetéssel szolgálhat, milyen népcsoportokból, hány százalékban adódik össze genetikai örökségünk, ami megerősítheti, vagy akár meg is cáfolhatja a családi legendáriumot. Az amerikai adatbázisok rendkívül precízen lebontják a kelet-európai etnikai keveredést is, pontos földrajzi adatokkal kiegészítve azt. Emellett rá lehet kérdezni a különböző betegségekre hajlamosító genetikai kockázatokra, a laktózérzékenységünktől az örökletes szív- és érrendszeri problémáinkig, sok kérdésünkre választ kaphatunk.
