Meglehetősen kritikus hangot üt meg Lukácsi Katalin abban a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól kiszivárgott belső levélben, amelyet az atv.hu szerzett meg.
Arról már korábban is tudni lehetett, hogy az MMM legtöbb prominens vezetőjéhez hasonlóan Lukácsi Katalin sem csatlakozik a Márki-Zay Péter által kezdeményezett új párthoz, és a közelgő tisztújításán sem indul újra. A levélben azonban ennek okait is részletesen kifejti.
Lukácsi Katalin későbbi Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy bár sajnálja, hogy kikerült a szánt szándékkal belső körnek szánt levél, úgy tartja helyesnek, hogy ha már úgyis megszellőztették, inkább nyilvánosságra hozza az egészet. Eszerint döntéseinek okaként elsődlegesen azt jelölte meg, hogy április 3-a egyelőre túl közel van, korábbi nyilatkozataiban pedig komolyan gondolta, hogy ez most a számvetés ideje, hozzátette, nála ez még nem ért véget, ezért a választási sokk közepette nem tud felelősséggel elköteleződni.
Ezt követően Lukácsi Katalin értésre juttatta, nem érzi azt, hogy az MMM és a Kossuth Körök jelenlegi vezetésével együtt tudna dolgozni. Itt név szerint Tikk Lászlót, Tímár Áront és Gurzó Ákost bírálta, szerinte az ő tevékenységük fokozta az ellenségeskedést a papíron szövetséges pártokkal, de a Márki-Zay Péter által felkért központi kampánystábbal is.
Ugyanakkor a volt miniszterelnök-jelölt egyházügyi kabinetfőnöke stratégiailag sem ért egyet a pártalapítással. Elsietettnek tartja és nem látja jelét annak, hogy szervezői érdemi tanulságokat vontak volna le az április 3-i történelmi vereségből. Szerinte Magyarország csak áldemokrácia többé, de nem lehet úgy politizálni, mintha mi se történt volna. Óva intette továbbá közösségét attól is, hogy a rendszerből fakadó meghatározottság kitakarja saját hibáikat, hiszen egy demokratikus választást sem biztos, hogy megnyertek volna, többek között a belső hadakozások miatt.
Lukácsi Katalin ezt követően tért rá Márki-Zay Péter személyére, úgy fogalmazott:
„Egy olyan politikai közösségben sem szeretnék most aktív szerepet vállalni, amelyet Márki-Zay Péter vezet. Jó és tisztességes embernek tartom, de nem tartom jó vezetőnek. Jó vezetőnek nem születik az ember, azt ki lehet tanulni, az évek számától függetlenül meg lehet hozzá érni. Lehet Péterből még bármikor jó vezető, de eddig nem volt az. Sose éreztem, hogy ujjait az általa vezetett közösség ütőerén tartotta volna, amely részben alkati kérdés is, részben azonban elköteleződés kérdése is. Péter el akart érni egy nemes célt, hogy az Orbán-kormányt leváltsuk, szebben fogalmazva, hogy az országot felemeljük, amelyhez az MMM csak egy szükséges, de különösebben meg nem becsült eszköz volt. A közösségnek kell lennie a célnak. Talán ez az egyik legfontosabb tanulságunk a jövőre nézve. Ezt a szemléletet természetesen Péter bármikor elsajátíthatja, de ahhoz neki is keveset - vagy sokat - hátrébb kellene lépnie az országos politizálástól. Vigyáznia kell és komoly önvizsgálatot kell tartania ahhoz, hogy nehogy ő is olyan tehertétele legyen a magyar közéletnek, mint amivé Gyurcsány Ferenc vált.”
Végezetül azt viszont kiemelte, nem a tagság az oka, hogy nem akar újrázni a mozgalom elnökségi pozíciójáért és biztos abban, hogy valamilyen formában folytatni fogják a közös munkát. „Akik szeretik a hazát, és érte áldozatokat hoznak, azok úgyis egymásba botlanak” - fogalmazott. A politikus abban is biztos, hogy a kampányban és az előválasztáson végzett erőfeszítéseik sem voltak hiábavalóak.
Kevés sikerrel kecsegtet Márki-Zay vállalkozása, bő egy hónappal a választási vereség után nem őt tartják a legalkalmasabbnak a pártalapításra