Éppen most van itt az ideje, hogy egy jobboldaliak széles körében is elfogadható párttal erősödjön az ellenzék – beszélt pártalapítási szándékáról Márki-Zay Péter abban az interjúban, amit a választási vereség után adott a Népszavának. A volt miniszterelnök-jelölt, Hódmezővásárhely polgármestere fontosnak nevezte, hogy létrejöjjön egy jobbközép néppárt, amely az Európai Néppárt hazai partnereként két év múlva elindul az EP-választáson.
Márki-Zay Péter: Mostantól nem ellenzék, hanem ellenállás vanMárki-Zay Péter a közösségi oldalára minap feltett videóban kifejtette, hogy az új párt az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) és a civilek pártja lesz, ahol konzervatívok, keresztények, zöldek és liberálisok is helyet kapnak.
A pártindítás azonban nem mentes a zökkenőktől. Az MMM elnökségi tagjai, akiket a hvg.hu szólaltatott meg, elutasították, hogy a mozgalom párttá alakuljon. Magyar György ügyvéd egyenesen politológiai abszurditásnak minősítette a „civilek pártja” ötletét.
Másfajta feszültségek is dolgoznak a háttérben. A Telex számolt be arról, hogy – név nélkül nyilatkozó ellenzéki politikusok – kifogásolják: az MMM nem számolt el nekik azokkal az adományokkal, amelyek a kampány idején érkeztek a megadott számlaszámra. Pedig feltehető, hogy a felajánlók elsősorban nem a mozgalmat, hanem a teljes ellenzéket akarták támogatni. Vékás Sándor, az MMM operatív igazgatója ígérte, a közeljövőben elkészül az elszámolás, de azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a mozgalom saját pénzeként tekint az adományokra.
Márki-Zay Péter Telexnek küldött reagálásában hangsúlyozta: „Az MMM minden, Orbán Viktor leváltására gyűjtött forintot Orbán Viktor leváltására használt és fog felhasználni, transzparens módon – az összeggel mást nem is tehet, mert erre a célra kapta.” Az összeg nagyságáról eltérő becslések szerepeltek a cikkben.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője kérdésünkre a pénzügyi vitáról nem kívánt véleményt nyilvánítani, ehhez minden körülményt pontosan ismernie kellene. Ami a pártalapítást illeti: az ellenzéknek nem az a legfőbb problémája, hogy kevés párt alkotja – mondta. Az LMP-s Ungár Péter kijelentését felidézve ugyanakkor megjegyezte, hogy nehéz lenne politológiai okokkal magyarázni, miért az a hat párt van a demokratikus ellenzéki oldalon, amelyik: ez leginkább „történelmileg alakult így”. Akad közöttük olyan, amelyiknek soha nem volt számottevő szavazótábora (Párbeszéd), másoknak alaposan megcsappant a támogatottsága (Jobbik, LMP, MSZP).
László Róbert elképzelhetőnek tartja, hogy a soron következő erőpróba, a 2024-es EP-választás előtt lesz mozgás az ellenzéki térfélen, akár új politikai erők megjelenésével is. Ez leginkább azon múlik, mely létező pártok tudnak megkapaszkodni az előttünk álló időszakban, és melyik helyén támad esetleg betöltésért kiáltó űr.
A Political Capital szakértője abban viszont kételkedik, hogy a civil szereplők épp most szeretnének szintet lépni, azaz a pártpolitizálásba közvetlenül bekapcsolódni. Azok a civilek, akik részt vettek például az előválasztás szervezésében, vagy a tiszta szavazás érdekében léptek fel a szavazókörökben és azokon kívül, az ismert választási eredmény után várhatóan inkább pár lépés távolságot fognak tartani a pártpolitikától. Később persze akár ebből a körből is verbuválódhat egy új politikai erő,
de bő egy hónappal a választási vereség után aligha, és nem is valószínű, hogy most Márki-Zay Péter a legalkalmasabb a megszervezésükre.
