– Ugye milyen szép a fű? Rendszeresen nyírjuk, locsoljuk. Vigyázzunk rá. Itt szoktak edzeni, passzolgatni a fiúk. Amikor tavaly ősszel felavattuk, volt egy kis ünnepség, bográcsozás, barátságos meccsek, ide oldalra meg építettünk egy kis fedett pihenőt, le lehet ülni beszélgetni, nem messze a márványtáblától, ahol a legendás, ötven évvel ezelőtt alapított csapat tagjainak neve szerepel. Belevésettük mindenkiét, élő, holt, nem számít. Legyen büszke mindenki, aki a valaha volt és 2021-ben újjászületett Dankó SC-hez tartozott vagy tartozik: ezt akartuk üzenni ezzel az emléktáblával – mutatott körbe a sportegyesület elnöke, a helyi kisebbségi önkormányzat tagja, Lovas Sándor, a Heves megyei Besenyőtelken, a falu szélén létrehozott, kerítéssel is körbevett kis focipályán. Ha nagyobb lenne, és megfelelne a követelményeknek, most nem lennénk itt.
Beszélgetésünk apropója ugyanis egy másik létesítmény, a falu közepén, a Fő út 51. szám alatt lévő dr. Vass Géza Sporttelepen kialakított, több tízmillió forintból felújított és néhány éve még egy műfüves pályával is megtoldott, a Magyar Labdarúgó Szövetség által hitelesített sportpálya. Ezt szerette volna kölcsönkérni az úgynevezett roma focicsapat, havonta mindössze két vasárnapra, kétszer kilencven percre, hogy be tudjanak nevezni a 2022-2023-as magyar labdarúgó bajnokság megyei III. osztályának meccseire.
Csak hogy a falu – vagyis annak önkormányzata – nem adta oda a pályát. Se ingyen, se pénzért.
– A Dankó SC 2021. októberében beadványban kérte a polgármestert és a községi önkormányzat képviselő-testületét, hogy támogassa a csapat járási bajnokságban való szereplését, de még csak napirendre se vették a kérdést. Végül többszöri sürgetésünkre, idén január végén zárt ülésen, minket meg sem hallgatva, a kisebbséget kizárva az eljárásból úgy döntöttek, hogy nem engedélyezik a pályahasználatot a sportklubunk részére – mondta Lovas Sándor. Szerinte ennek nem az a valódi oka, amire hivatkoztak, vagyis hogy a pálya túlterhelt, hanem bizonyos előítéletek miatt – balhétól vagy rongálástól tartva – valójában a roma csapat elől akarták elvenni a játék lehetőségét.
Az elutasító határozat kézhezvételét követően a Roma Nemzetiségi Önkormányzat azonnal kezdeményezte, hogy a két választott testület közös, nyílt ülésen tárgyalja újra a Dankó SC kérelmét, és találjanak közösen megoldást arra, hogy havonta két alkalommal, mindössze néhány óra erejéig a roma focisták is igénybe vehessék a hitelesített sportpályát a járási bajnokság hazai mérkőzéseinek lebonyolítására, de erre sem kaptak lehetőséget. Lovas Sándor közölte: a felkészülést, az edzéseket a 2021-ben megépített, saját erejükből létrehozott Honvéd úti pályán végeznék, amihez a helyi nemzetiségi önkormányzat 600 ezer forintot adott, Burai Péter, egy helyi roma építési vállalkozó pedig további egymilliót, sokan pedig a munkájukat áldozták arra, hogy legyen egy kis edzőpályájuk a falu szélén. A Fő úti hivatalos futballpályát és az öltözőket csak és kizárólag a bajnoki mérkőzésekre vennék igénybe, a használat szabályaira pedig megállapodást szerettek volna kötni a Besenyőtelek SC-vel, de hiába: az önkormányzat hajthatatlan maradt. Négy-három arányban elutasították a romák kérését, három képviselő ellene, három pedig mellette szavazott, így a hetedik szavazat, a polgármester voksa döntötte el a nemeket.
Ez azért pikáns, mert Bozsik Csaba, a falu független, de elkötelezetten kormánypárti vezetője (aki a kampány idején – mint lapunknak elmesélte – Orbán Viktor egri villámlátogatásakor is a meghívottak között volt) egyben a besenyőtelki sportklub elnöke is.
– Rengeteg munkánk, energiánk és pénzünk fekszik abban, hogy ez a sporttelep így nézzen ki – mutatott körbe a polgármester a pálya széléről. Épp edzés kezdődött, a fiataloké, akik a pár éve átadott műfüves pályán tréningeztek. A polgármester teátrálisan rábökött két sötétebb bőrű fiúra, majd azt kérdezte: ha a falu vezetése rasszista lenne, vajon ezek a srácok helyet kapnak-e a csapatban majd mindjárt meg is válaszolta a kérdését, mondván, szó sincs előítéletességről a focipálya ügyeben, csak arról, hogy több embert már nem lehet ráengedni a fűre, mert tönkremegy. Ráadásul a tapasztalatok azt igazolják – tette hozzá –, hogy ha két különböző egyesület tagjai használják ugyanazt a pályát, megkezdődik az egymásra mutogatás, ki a felelős a stoplival „felszántott” gyepért, ki hagyta nyitva az öltözőajtót. Szerinte a Dankó SC-nek egyáltalán nincs dicső múltja, amire most hivatkoznak, mert a hetvenes években, megalakulása után legfeljebb egy-két évig játszott, aztán feloszlott a csapat. Megemlített egy régebbi történetet is, amikor a mezőtárkányiakkal összeverekedtek a roma focisták, s azt mondta: ilyet sem szeretnének a besenyőtelki pályán viszontlátni.
Arra a kérdésre, vajon miként oldható meg mégis, hogy a besenyőtelki roma focicsapat benevezhessen a megyei harmadosztályba, hivatalossá téve a szereplését, azt mondta, erre két lehetőség is nyílik:
vagy építenek maguknak egy saját focipályát, vagy valamelyik szomszéd községben, kevésbé leterhelt pályát vesznek igénybe.
Felvetettük: talán könnyebb dolga lett volna a Dankó SC-nek céljai elérésében, ha a besenyőtelki polgármester egyben nem a helyi fociklub elnöke, és a labdarúgás helyett mondjuk a sakk vagy az úszás a kedvenc sportja, hiszen végtére is az ő szavazatán múlt, hogy nem kapták meg a focipályát a romák. Erre azt válaszolta: a döntésében szerepet játszott, hogy előzetesen megkérdezte a sportklub más vezetőit is, mit szólnak a kéréshez, és ők is nemmel válaszoltak. Tovább feszegettük, hogy érintettsége okán esetleg kimaradhatott volna a pályahasználatról szóló képviselő-testületi szavazásból, de erre azt felelte, hogy a sportklub és a pályák tulajdonosa az önkormányzat, vagyis neki minden érdeket képviselnie kell.
– Ők kérték, mi azt mondtuk, hogy nem. Ezt el kellene fogadniuk, de az baj, hogy ha nemet mondunk bármire, azonnal rasszizmust kiáltanak. Pedig a nem egyszerűen csak nem – tette hozzá.
Lovas Sándorék azonban nem nyugszanak bele ebbe a „nem”-be.
– A nemzetiségi önkormányzat részéről is sérelmezzük, hogy a polgármester és egyes önkormányzati képviselők semmibe veszik Magyarország alaptörvényét a nemzetiségi jogokról. Besenyőtelken 2658 magyar állampolgár él, közülük 632 vallja magát roma származásúnak, ez a lakosság 24 százaléka, vagyis majdnem negyede. Nem értjük, hogy a XXI. században hogyan lehet ilyen kirekesztő hozzáállása egy falu vezetésének. Besenyőtelken 1971-től nyolc éven keresztül működött roma futball csapat Dankó LC néven, és a Fő út 51 szám alatt lévő sportpályát használták a bajnoki mérkőzések lebonyolítására, tehát a kezdeményezésünknek történelmi hagyománya van – mondta Lovas Sándor. Szerinte egy kis jóindulattal, közös akarattal és időpont-egyeztetéssel a roma csapat is le tudná játszani a járási bajnokságban a hazai mérkőzéseit, nem zavarnák vele az úgynevezett „nagy csapatot.” Az idő sürget, a 2022-2023-as Megyei III. bajnokságba való nevezés határideje május végén lejár.
Mivel nem látnak arra esélyt, hogy addig újratárgyalják az ügyet és a roma focicsapat számára pozitív döntés szülessen a pályahasználatról, ezért az Alapvető Jogok Biztosának hivatalához fordultak, kérve, hogy hogy az ügyet soron kívül bírálják el.
Jogi képviseletüket az Idetartozunk Egyesület és a Minority Rights Group Europe megbízásából Muhi Erika ügyvéd vállalta el, aki az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságnak írt beadványában hangsúlyozta: a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, valamint ezek szervei kötelesek betartani az egyenlő bánásmód követelményét eljárásaik során, indoklása szerint azonban ebben az ügyben ennek az elvárásnak az önkormányzat nem tett eleget.
