Nincs olyan állami kiadás, amit ne lenne érdemes felülvizsgálni, tehát a beruházások halasztása, a kiadási plafon bevezetésén túl látok még arra lehetőséget, hogy az állami működési kiadásoknál megtakarításokat érjünk el – mondta a Népszava kérdésére Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamentben a miniszteri meghallgatása után. Varga Mihály szavaiból egyértelműen kiderült, hogy a kormány a megalakulását követő első döntések egyikeként szigorít a költségvetési gazdálkodáson, annak érdekében, hogy csökkentse a költségvetés jelenlegi magas hiányát.
Nem az elérhető megtakarításokból indulunk ki, hanem abból, hogy az államháztartás hiányát tartani tudjuk a GDP 4,9 százalékán – tette hozzá a miniszter. Az állami működési és beruházási kiadások csökkentésével kormány egyszerre mérsékli az inflációs nyomást, valamint javítja külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg pozícióját. A miniszter többször hangsúlyozta, hogy a kormány nem készül kiigazításra, megszorításra, de az államháztartás év végi hiányát a tervezett mintegy 3000 milliárd forinton kell tartani. Az első négy hónapban az államháztartás deficitje elérte a 2360 milliárd forintot, vagyis a következő hónapokban rendkívül szigorú költségvetési politikát vihet a kormány. „Nem lehet megengedni, hogy a hiány tovább emelkedjen” - fogalmazott Varga.
A hiány leszorzásának egyik eszköze a kiadások csökkentése, de szó lehet az bevételek növeléséről is egyes ágazati adók emelésével vagy kivetésével. A kormánynak ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kell megalakulása után – érzékeltette a sajátos szigorítást Varga. A jelenlegi gazdasági helyzetben egyes ágazatokban, cégeknél extraprofitok keletkeznek, ilyen ágazat például az energiaipar, ahol az áremelkedések egyik nagy nyertesei az energiaipari cégek. A kormánynak, ha forrásokat keres, akkor mérlegelnie kell ezeknek a jövedelmeknek az adóztatását – mondta a miniszter.
Hosszabb távú terveiről Varga Mihály miniszter parlamenti meghallgatásán a gazdasági és a költségvetési bizottságban is elmondta, hogy nincs napirenden az euró magyarországi bevezetése. Az régi-új miniszter rámutatott arra is, hogy nem az euró léte vagy nem léte a meghatározó, hanem a gazdaságpolitika minősége. Példaként említett, hogy a szlovák gazdaság lassabban fejlődik euróval, mint a magyar. Ugyanakkor nem elhanyagolható az a körülmény, hogy a jelenlegi magas infláció és kamatkörnyezet mellett a magyar gazdaság nem teljesíti az euróbevezetés feltételeit. Az euróbevezetés feltételeit kell elérni és teljesíteni, majd ha ezek teljesülnek, akkor lehet, elgondolkodni, hogy akarjuk-e az eurót – fogalmazott a miniszter.
A kormány szigorításokat tervez a katásoknál – derült ki a miniszter szavaiból. A kisadózók tételes adójának (kata) befizetésével ma már 450 ezren élnek, s ez sokkal nagyobb tábor, mint amire a kormány korábban gondolt. Ennek az lehet az oka – fogalmazott a miniszter –, hogy egyes cégek munkavállalóikat katás vállalkozásokba kényszerítik, hogy így csökkentsék adóterheiket. Ez nem szerencsés, hisz például emiatt több százezer vállalkozónak nagyon alacsony lesz majd jövőben a nyugdíja, de a katát sok cég használja adóoptimalizálásra. Emiatt ezen a területen szigorítások várhatóak, akár már a 2023-as költségvetés adócsomagjában.
A Pénzügyminisztérium a választások másnapján megkezdte a 2023-as költségvetés kidolgozását, jelenleg a tárcaközi egyeztetések folynak – mondta a miniszter. A szaktárca szándéka szerint a költségvetés tervezete június 7-én kerülhet a parlament elé, és azt július közepéig el is fogadhatják a képviselők. A kormány azzal számol, hogy 2023-ban fennmarad a növekedés, jelenleg 4-4,5 százalékos GDP bővülést reálisnak tart a miniszter, 5,2 százalékos infláció mellett. A gazdasági növekedés szerinte erőteljes maradt az ukrajnai háború kitörése után, erre utal a KSH idei első negyedéves adatai is, amely szerint a magyar gazdaság 8,2 százalékkal nőtt. Az újraindulás erőteljes, de jól nézzük meg ezt a számot, mert ilyen sokáig nem fogunk látni – mondta Varga.
