A fórumon ugyan még nem derült ki, hogy ki lesz az egészségügyért felelős államtitkár, de azt a tárcavezető-jelölt bejelentette: Rétvári Bence miniszterhelyettesként és Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárként folytatja a tárcájánál, és ezzel az előd minisztérium munkájának folytonossága biztosított. Hozzátette: törzskari vezetésre készül, azaz mindenki javaslataira és hozzájárulásaira szüksége lesz az eredményes munkához, ugyanakkor elvárja, ha a döntés megszületik, azt onnantól mindenkin a sajátjaként képviselve hajtsa végre.
–Nagyon furcsa kérdéseket kaptam a területtel kapcsolatban, de mindenek előtt szeretném kijelenteni: nem kívánok gyógyítani – momdta.
A meghallgatásra a minisztert elkísérte Jenei Zoltán, az Országos Kórház Főigazgatóság főigazgatója, Takács Péter főigazgató-helyettes is, beszédes volt azonban, hogy sem Müller Cecília országos tiszti főorvos, sem Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója nem volt ott.
A több mint másfél órás meghallgatásán Pintér Sándor határozott, gyors döntéséket és végrehajtást ígért mind az egészségügynek, mind a szociális ágazatnak. Túl sok konkrétumot nem osztott meg hallgatóságával, annyi azonban kiderült, hogy
készül az orvosok pontos megszámlálásra (ez több mint egy évtizede nem sikerül az egészségügyi kormányzatnak), az ügyeleti rendszer átalakítására, a mesterséges intelligenciát alkalmazására a diagnosztikában.
Továbbá a krónikus betegek ellátásában bevezetné a járványidején használt időpont foglalást. Jelezte is azt is, hogy a háziorvosi ellátásban ösztönöznék a távdiagnosztika szélesebb körű alkalmazását. A rendszer átszervezésére utaltak azon mondatai, miszerint valamennyi kórházban lesz szülészet és sürgősségi osztály. Hogy ezen felül még milyen gyógyító osztályok működhetnek majd a jövőben egy-egy intézményben, az azon múlik majd, hogy az oda tartozók között milyen megbetegedések fordulnak elő, milyen betegségek gyógyítására lesz ott orvos.
Az ügyeleti rendszer átalakításra többféle változat létezik - mondta. Jelezte a tavaly júliustól pilotként működő Hajdú-Bihar megyei ügyeleti rendszer jól vizsgázott és a közeljövőben egy országrészben is tesztelik. (Mint arról korábban a Népszava beszámolt: e pilot keretében a munkaidőn kívüli sürgősségi hívások az Országos Mentőszolgálat központi diszpécser szolgálatára futnak be. Itt a diszpécser egy alapos kikérdezés után dönt a beteg további ellátási lehetőségeiről. Az azonnali segítségre szorulókért mentőt küld, vagy ha a páciens járóképes egy ügyeleti pontra ad neki időpontot. Ez utóbbiak lehetnek a nagyobb lélekszámú településeken a korábbi alapellátási ügyeletek, illetve a járásközpontokban kialakított sürgősségi fogadópontok is. Az új rendszerben a korábbinál kevesebb helyen működik orvosi ügyelet és ott is ahol megmarad, a jelenlegi három fős stábok helyett egyetlen mentőtiszt, vagy kiterjesztett hatáskörű ápoló fogadja az ellátásra szorulót. )
A szakdolgozói és a szociális területen dolgozók bérrendezésével kapcsolatos ellenzéki kérdésre azt mondta: Szükség van rá. Azt, hogy mekkora lesz, az szerinte nem a miniszter érdekérvényesítési képességén, hanem azon múlik, hogy van-e mit szétosztani.
Azt tudom ígérni, hogy nem ígérek semmit és azt betartom
– mondta a béremelésekről.
