A legnagyobb állami közszolgáltató cég, a MÁV-csoport munkavállalói is a türelmük végén járnak, mert a 9,5 százalékos infláció mellett nem sokat ér az idei 10 százalékos béremelésük. A Vasutasok Szakszervezete a júliusi vasutasnapra legalább százezer forintos egyszeri kompenzációt kér minden dolgozónak az idei évre, továbbá a 2021–2023 közötti évekre szóló bérmegállapodás újratárgyalását.
A Homolya Róbert elnök-vezérigazgatónak címzett levél kitér arra, hogy a dolgozók elégedetlenségében jelentős szerepe van annak, hogy reálbércsökkenést éreznek. A bérmegállapodások megkötésekor nagyjából 4–5 százalékos áremelkedésekkel számoltak a tárgyaló partnerek, ám áprilisban majdnem tízszázalékos általános és 15,6 százalékos éves élelmiszer-drágulást mutatott ki a KSH, tehát a munkavállalók követelései jogosak – fogalmazott lapunknak minden megkeresett érdekvédő.
A Vasas Szakszervezeti Szövetséghez tartozó vállalatok közül már 14 jelezte, hogy kész az évközbeni bértárgyalásra, de az egyeztetés még egyik helyen sem kezdődött el. A szervezet alelnöke szerint az érdemi tárgyalások júliusban, augusztusban várhatók, a munkáltatók is szeptemberi bérváltozást tartanak elképzelhetőnek. Egyrészt mindenki várja, hogy milyen árintézkedések maradnak érvényben, másrészt a termelés sok helyen hektikussá vált, ami a cégeknek, de a munkavállalóknak is komoly gondokat okoz – emlékeztetett László Zoltán.
A munkáltatók próbálják biztosítani, hogy a legváratlanabb helyzetekben is legyen elég ember, ha beesik egy megrendelés, ezért szélsőséges megoldásoktól sem riadnak vissza.
A Vasasok alelnöke tud olyan cégről, ahol a következő 15 hét minden szombatját munkanappá nyilvánították, mert a munkaidőkeretről szóló helyi megállapodás ezt lehetővé is teszi. Csakhogy ez azt jelenti, hogy a vállalatnál dolgozó elvált apák hosszú ideig csak futólag vagy egyáltalán nem láthatják majd kéthetente a gyerekeiket, s tud olyan fiatal özvegyről, aki nem tudja megoldani a gyermekei felügyeletét minden szombaton. Vagyis egyre többen érzik magukat rosszul ezeken a munkahelyeken, felborul a munka és a magánélet egyensúlya, miközben az infláció elviszi, vagy már el is vitte az erre az évre szóló béremeléseiket.
A vegyiparban és a gyógyszeriparban még ennél is nehezebb újranyitni a bértárgyalásokat – így látja az esélyeket Székely Tamás. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke szerint az éves üzleti terveikhez ragaszkodó multiknál ez szinte teljesen kizárt. Leginkább ott van esély az egyeztetésre, ahol az aláírt szerződésben szerepel egy inflációs határ, ami fölött kötelező tárgyalóasztalhoz ülni, de ez nem általános. Ráadásul a hozzájuk tartozó területek – a fent említetteken túl a papíripar is – rengeteg energiát igényelnek, s a cégvezetők nem egyszer azt felelik a béremelési igényekkel érkező érdekvédőknek, hogy nem tudnak többet fizetni, az elszabadult gázár miatt inkább leállítják a termelést. A másik oldalon viszont a cégeknek azzal kell számolni, hogy ahol a dolgozók keveslik a pénzüket, onnan gyorsan elmennek, hiszen különösen vegyipari technikusokból, gépészmérnökökből nagy a hiány. A gondokat tetézi, hogy az alapanyagok szállítása Keletről megállt. A szakszervezetek tehát komoly dilemma előtt állnak, hogy a béremelés vagy a munkahelyek megtartása legyen-e az elsődleges cél az elkövetkező hónapokban.
A kereskedelmi munkahelyeken is lemorzsolta az infláció az idei évre kiharcolt béremeléseket, de a megkötött szerződéseket nehéz átírni – fogalmazott Karsai Zoltán. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke legfeljebb egyszeri kompenzációkat, például a dolgozók vásárlásaihoz nyújtott többletkedvezményeket tart elérhetőnek. Ugyanakkor augusztus végétől megkezdik a felkészülést, hogy az októberben új üzleti évet kezdő áruházláncoknál már a magas inflációval számoljanak a bértárgyalásokon.
Az állam nem tárgyal
A közszféra ennél is kiszolgáltatottabb helyzetben van, hiszen az állam, mint munkáltató, jelenleg tárgyalóasztalhoz sem ültethető, s amíg az új kormány be nem rendezkedik, ez így is marad. Utána is a versenyszféra minimálbér tárgyalások kezdődnek el, de azt nem lehet tudni, mikor lehet tárgyalni a közszolgálati szakmák fizetéséről. Ráadásul a 2023. évi költségvetést már a nyár közepén elfogadják, miközben a következő évi minimálbérről csak év végén lehet megállapodás.
Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke – aki elsőként figyelmeztetett az elszabadult infláció veszélyeire – azt mondta lapunknak, hogy eltérő megoldásokat igényelnek a hozzájuk tartozó területek, mert az egyes szakmák elismerése között ma is nagy különbségek vannak. A hatalmas állami rendszeren még a januári minimálbér emelés hatása sem futott végig, s arra számít, hogy a közszféra bérhelyzetéről a nyár végére lesz részletes képük. Mindenképpen el akarják érni, hogy az infláció miatt esetleg szükséges évközi béremelések ügye szerepeljen a második félévben meginduló tárgyalásokon.
