Az Európai Bizottság (EB) szerdán javasolta, hogy az EU még az idén nyújtson kölcsön formájában 9 milliárd euró rendkívüli pénzügyi támogatást Ukrajnának költségvetési hiányának betömésére. A hitelnyújtás hosszú futamidővel és kedvezményes kamatlábak mellett történne a tagállamok által nyújtott garanciának köszönhetően. Ez az összeg kiegészítené azt a korábban jóváhagyott 1,2 milliárdos makrogazdasági támogatást, amelynek a felét Brüsszel már át is utalta Kijevnek.
A háború kitörése óta a közösség összesen 4,1 milliárdot mobilizált a háború sújtotta ország megsegítésére különböző formában. Emellett 1,5 milliárd euró értékben vállalta az Ukrajnába történő fegyverszállítások finanszírozását, és további 500 milliót kilátásba helyezett.
A biztosi kollégium szerint már most el kell kezdeni megtervezni Ukrajna háború utáni újjáépítését. Ursula von der Leyen elnök korábban azt mondta, hogy ez több száz milliárd euróba kerülhet, Johannes Hahn költségvetési biztos pedig egy új Marshall-tervet sürgetett a kelet-európai ország számára. Valdis Dombrovskis gazdasági ügyekért felelős alelnök szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, jelen pillanatban lehetetlen meghatározni, hogy mennyi pénzre lesz szükség, hiszen még tart a háború és nem tudni, mikor lesz vége. Brüsszeli vélemény szerint a finanszírozás egyik módja a közös európai adósságkibocsátás lehet. A járvány utáni helyreállítási alap mintájára az EB egy olyan újjáépítési eszköz létrehozását javasolja, amely vissza nem térítendő támogatásokból és hitelekből állna, és része lenne az uniós költségvetésnek.
Az elképzelések szerint az EU állna az ukrajnai újjáépítés élére, de felajánlásokat tennének a G7 és különböző nemzetközi szervezetek, pénzügyi intézmények is. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a Brüsszeli Gazdasági Fórumon kedden elmondott beszédében felhívta a figyelmet, hogy a helyreállításhoz masszív támogatásra és magánbefektetésekre lesz szükség, hasonlóan az 1945 utáni európai újjáépítéshez.
Többen sürgetik, hogy az ukrajnai helyreállítás költségeinek a fedezésére használják fel az orosz központi banknak külföldön befagyasztott forrásait, illetve a Putyinhoz közelálló orosz oligarchák lefoglalt vagyontárgyait. – Amikor dönteni fogunk a bank eszközeinek a felszabadításáról, az is szempont lesz, hogy Oroszország hogyan fizet a károkért, amit okozott – válaszolta egy ezzel kapcsolatos kérdésre Dombrovskis.
