Okszana Zabuzsko ukrán írónő szerint - akinek Nincsenek a világon bűnösök? című esszéjét a HVG közölte - történelmileg nem lehet elválasztani az orosz irodalmat és az orosz államiságot. Az irodalom egy testet képez azzal a társadalommal, amelynek szól, és amelyről íródott. Minderről az Ukrajna ellen folyó orosz invázió apropóján ír.
Zabuzsko lényegében arra szólít fel, hogy kerülni kell az olyan klasszikus orosz írók olvasását, mint Dosztojevszkij vagy Tolsztoj, akik szerinte az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió szellemi előkészítőinek is tekinthetők. (Kicsit csodálkozom, hogy Alekszandr Szolzsenyicint nem említette, aki nyíltan vallotta, hogy a mai Kelet- és Dél-Ukrajna, a Krím félsziget és a Donbász történelmileg soha nem volt Ukrajna része, amelyet az ott élő oroszok kifejezett akarata ellenére akartak a NATO-ba kényszeríteni. „Ebben a helyzetben Oroszország semmilyen körülmények között nem árulhatja el Ukrajna sokmilliós orosz lakosságát, nem mondhat le a velük való egységről" – mondta a Nobel-díjas író pár évvel halála előtt.)
Bárcsak Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmesen elolvasta volna Lev Tolsztoj Háború és békéjét!
A katonai témákban is otthonos, a napóleoni háborúkat tanulmányozó remekíró szerint a haderő „a hadsereg tömegének és valamilyen ismeretlen X-nek a szorzata." Tolsztoj szerint az X-faktor nem más, mint a katonák harci szelleme, küzdeni akarása és veszélyvállalási hajlandósága – megfoghatatlan, immateriális, nem mérhető, de ettől függetlenül ténylegesen működő hatóerő és döntő sikertényező lehet a csatamezőn.
Az ukrán hadsereg katonái a hazájukat védik, annak túléléséért küzdenek egy méretesen erősebb külső agresszorral szemben. Magas fokú küzdőszellemükkel és erős elszántságukkal eddig nemcsak hogy sikerült feltartóztatni a világ egyik legnagyobb hadseregét, de az is sarkallja őket, hogy már a végső győzelem sem tűnik elérhetetlennek, miközben élvezik a világközvélemény java részének rokonszenvét és morális támogatását.
Ezzel szemben állnak az inváziós orosz csapatok demotivált, lelkesedés nélküli és demoralizált katonái, akik közül sokan azt sem tudták február 24-e előtt, hogy háborúba küldik őket egy testvérnép ellen, amellyel történelmi, vallási, kulturális és rokoni kapcsolatok sűrű szálai kötik össze hazájukat. (Tegyük hozzá, hogy – az ukránok szerencséjére – a Kremlnek az X-faktor mellett az orosz hadsereg „tömegével" is komoly bajai, hiányosságai vannak Ukrajnában). Putyinnak nem kevesebb, hanem több Tolsztojt kellett volna olvasni. Nagyon úgy tűnik, már túl késő bepótolni az elmulasztott iskolai kötelező olvasmányokat.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.