„Budapest formáját az adja meg, hogy milyen hangulatban van, aki nézi. Gyere, gyere, bárki vagy is, csinálj egy Budapestet." Esterházy Péter-idézettel hirdeti sétáit a Könyves Magazin, a Könyves séták témája valóban mindig más, ezt nyilván a hely határozza meg: az eddig résztvevők megismerhették a nyilas terror végnapjait feldolgozó irodalmi és történeti írásokat a Németvölgyi úttól a Városmajorig, de ennél üdítőbb túraként végigjárhatták a Duna partját úgy, hogy közben megismerik Budapest aranykorát, a várostervezés nehézségeit, vagy betekinthettek Buda buja történeteibe a századelőről. A Könyves séták irodalmi összetétele változó, klasszikusok és kortársak egyaránt szerepelnek: Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Szép Ernő, József Attila szövegei szintúgy előkerülnek, mint Petri György, Nádas Péter, Vámos Miklós vagy Grecsó Krisztián írásai.
A vasárnapi Könyves séta a Városligetről szólt, címe: Mesél a lizsé. A séta a Műcsarnok elől indult majd megkerülve a tavat a Széchenyi Fürdő mentén a Vajdahunyad várán át vezetett egészen a Magyar Zene Házáig. Útközben a Liget egész történelméről átfogó képet kaphattunk, az irodalom, mondhatni, csak vezérfonalául szolgált az áttekintésnek. A Városliget valamikor az Ökördűlő vagy Ökrösdűlő nevet viselte, ugyanis a terület ökörlegeltetésre szolgált – derül ki az irodalmi idegenvezetésen – a XVIII. században Városerdőnek, németesen Stadtwäldchennek hívták, de ebből a magyarok ajkán csak a Stockvájdli maradt meg. Tulajdonképpeni Ligetről, „Lizséről” csak a XIX. századtól beszélhetünk, itt már Arany János is ír egy költeményt róla Ének a pesti ligetről címmel: „Oldalt paloták és - romok, / Kevély, nagy boltokban zsibáru, / S dűl Rákosról be a homok.” Arany János sorai jó bevezetésül szolgálnak a Városliget aranykorához.
A Liget valódi története a XIX. században kezdődött, legrégebbi ültetett fája egy 150 éves platán. Az angol parképítészet szabályai alapján tervezett liget valóban a szabadidős tevékenységek helyének épült, ugyanis a pesti levegő elviselhetetlenül poros volt és a belváros tervezésekor teljesen kiirtották a fákat. A park ezen korszakáról Krúdy Gyula mesél legtöbbet a Budapest vőlegénye című művében, amely Podmaniczky Frigyesről „Pest szerelmeséről” szól. Krúdy áradó történetvezetése, varázslatos nyelve a legalkalmasabb arra, hogy percekre valóban magunk előtt lássuk a Liget miliőjét és az Andrássy úton grasszáló dámákat. A sugárút két ok miatt olyan széles: egyrészt, hogy ne lehessen barikádot állítani, „a sugárutat a franciák találták ki a gyakori utcai zavargások miatt” – jegyzi meg az idegenvezető, másrészt szűk utcán nem lehet mozogni a szép, szélesuszályú szoknyákban. Az Andrássy út így az arisztokraták és a gazdagok igényeit szolgálta ki, a Liget pedig a köznépét. Hamar kialakult a Molnár Ferenc Liliom című drámájából ismert Városliget: ellepték az árusok és a mutatványosbódék, igazi szórakozóközponttá vált. A vendéglátóipar megjelenésével már gasztronómiai legendák is kötődtek a Ligethez, itt nyitott vendéglőt Wampetics Ferenc, akinél tizenharmadjára sikerült Újházi Ede színész ízlése szerint megfőzni a tyúkhúslevest, bár ma a helyet inkább a palacsintájáról és Gundelként ismerjük. Azt is megtudhattuk: a híres palacsintát Márai Sándor feleségének, Márai Lolának köszönhetjük, a második világháború után szűnt meg a „Márai-palacsinta” elnevezés, az író emigrációja miatt.
A Liget hőskora a millenniumi ünnepségekre tehető, az eseménysorozat alkalmából épült a legtöbb emlékmű, ekkor alakult legtöbbet egészen mostanáig. 1896 után is Európa-szerte keresett mulatónegyednek számított, nem beszélve a Gyógyfürdőről. Garaczi László is beszámolt a céltalan Wünsch-hídról, mely alatt már sosem megy át a régi földalatti, és Gyarmati Fanni is valahol a tó közelében „kérte meg Radnóti Miklós kezét”. Sok kedves, szórakoztató és elgondolkodtató történet fűződik a Városligethez, akaratlanul is eszünkbe jut, mi lesz a sorsa pesti parknak, ahol ennyi minden megvalósult, összedőlt és fölépült, és mit tartogathat még a számunkra.
Infó:
Mesél a lizsé
Könyves séta a Könyves Magazin szervezésében
május 15.
Következő séta:
Buja Pest
május 22.
