egészségügy;orvos;Országgyűlés;Pesti Imre;Komáromi Zoltán;

- Négy kormánypárti és egy ellenzéki orvos jutott a parlamentbe, közös nevezőjük a bérkülönbségek csökkentése

Amíg 2010-ben az Orbán-korszak első parlamentjébe még 17 orvos került be, idén tavasszal már csak öt. Négyen – Pesti Imre, Molnár Ágnes, Mészáros Lajos, Kovács József – kormánypárti színekben, míg Komáromi Zoltán az ellenzék oldalán reprezentálja a gyógyítókat. Valamennyiüktől megkérdeztük, milyen személyes célja, vállalása van a következő négy évre, mi az, amit a ciklus végéig el szeretne érni az egészségügyben.

Erős szakmai kontrollal bírná rá az alapellátást arra, hogy bátrabban alkalmazzák a hatékonyabb ellátási formákat, és ezzel tehermentesítsék a szakellátást - mondja Mészáros Lajos (Fidesz) urológus, aki Fejér megye 4-es számú választókerületében szerzett egyéni mandátumot. Az orvosi és kórházigazgatói feladatait 63 évesen politikusi pályára cserélő szakember az orvosi és ápolói bérek közötti háromszoros különbség mérséklését is fontos feladatként említi. Megoldásra várnak a szakdolgozók utánpótlásának és képzésének problémái is. A szociális területen is talált magának tennivalót, mint mondta, krízist okoz a kórházaknak az idős, legyengült, de orvosi ellátásra nem szoruló idősek elhelyezése. Ők a jelenlegi rendszerben sok helyen ragadnak az aktív ágyakon, miután senki nem tudja vállalni az otthoni ápolásukat. A társadalom idősödésével egyre nehezebbé válik majd a családok számára az idős szülők, nagyszülők szakszerű ápolásának megszervezése, ezért mint mondta, szükség lenne olyan intézményeket, ágyakat kialakítani, ahol ezeknek az embereknek is meg tudják oldani az ellátását. A politikus hozzátette: ezek egyelőre az ő személyes tervei, amelyek bővülhetnek, ha már kialakult a frakción belüli munkamegosztás.

Konkrét, egyéni vállalásainak nyilvánossá tételével még vár a 71 éves Kovács József, aki Békéscsaba egyéni képviselőjeként kezdi meg negyedik ciklusát a parlamentben. Ő is arra hivatkozott, hogy még nem volt alkalma minderről egyeztetni pártján belül. Úgy vélte: a népjóléti bizottság alelnöki tisztsége erős pozíciót garantál ahhoz, hogy az egészségüggyel és saját körzete gondjaival is hatékonyan foglalkozhasson. Megjegyezte: azért is kivár a válasszal, mert előbb megnézné, hogyan alakul a kormányzati struktúrában az egészségügy helye, szerepe. Hozzátette: ennek a ciklusnak még nagyon az elején vagyunk, s még nincs kellő érdemi információja egy alaposabb válaszhoz.

A 66 éves Molnár Ágnes gyermek szakorvost, és a 70 éves Pesti Imre egykori háziorvost ugyan több platformon is kerestük, de nem reagáltak a Népszava megkereséseire. Mindketten pártlistáról jutottak a parlamentbe. Pesti Imre ezúttal a Fidesz-KDNP országos listájának 5. helyén mandátumot szerző és azóta arról már le is mondó Gál Kinga európai képviselő helyét kapta meg.

Az ellenzék egyetlen orvost, a 67 éves Komáromi Zoltánt juttatta a Demokratikus Koalíció (DK) listájáról a parlamentbe. A szakember azért kíván majd küzdeni, hogy legyen erős, önálló képviselete, gazdája az egészségügynek. Továbbá azt szeretné beláttatni a döntéshozókkal, hogy elkerülhetetlen az egészségügyi szakemberek, köztük az ápolók, valamint a műszaki-, gazdasági területen dolgozók bérének a rendezése. Ezzel a problémával mindaddig szembesíti majd a politikus társait, míg ebben az ügyben nem lépnek. A képviselői munkától egyebek mellett azt reméli, hogy végre hozzájut olyan egészségügyi adatokhoz, dokumentumokhoz, aminek megszerzésével évek óta próbálkozik sok újságíró.

Könnyítésre több másik kelet-európai országnak is szüksége van, de csak Magyarország fenyeget vétóval.