Szerbia kettős helyzetbe került az Ukrajna elleni orosz agresszióval. Egyfelől, rövid távon jól járt, hiszen sok tehetős orosz tette át székhelyét az országba az eltelt szűk negyedév alatt, több orosz gyökerű vállalkozást hoztak létre, miután Belgrád nem csatlakozott a Moszkva elleni szankciókhoz, így nem csekély tőke áramlott az országba. Kérdés azonban, hogy hosszabb távon megéri-e befogadni az orosz pénzt. Belgrádra mind nagyobb nyomás nehezedik Brüsszel és más uniós tagországok részéről amiatt, hogy valljon színt, döntse el, az uniós csatlakozást választja-evagy folytatja hintapolitikáját Oroszország és az EU között.
Aleksandar Vučić elnök azonban más tekintetben is nehéz helyzetbe kerül, amire nem tud jó válasz adni. Mi legyen Koszovó elismerésével? Ha Szerbia továbbra is saját tartományaként tekint a köztársaságra, csatlakozhat-e az EU-hoz? Belgrád pozícióinak sokat ártott Vlagyimir Putyin azon kijelentése, amellyel összekötötte a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság függetlenségét Koszovóéval.
Koszovó nemzetközi pozíciói érezhetően javultak a háború kitörése óta, különösen azzal, hogy Oroszországot kizárták az Európa Tanácsból. A pristinai kormány Moszkva helyére pályázik, ezért múlt csütörtökön benyújtotta a tagság iránti kérelmet. Vučić hevesen reagált, a szerb elnök kijelentette, országa ellenzi a koszovói tagságot, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az ne valósuljon meg.
Miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntéseit megvétózhatják a BT állandó tagjai, s az Európai Unió is egyhangú döntésekre van szükség, az Európa Tanácsnál nincs vétójoga egyetlen tagországnak sem az új tagok felvétele esetében. Számtanilag már korábban is kétharmados többsége lett volna Koszovónak egy a felvételénél szóló szavazáskor, mivel az Európa Tanács tagállamainak több mint 66 százaléka elismerte a köztársaság 2008-ban kikiáltott függetlenségét. Oroszország kizárásával azonban a pristinai kormány most még jobb kilátásokra számíthat felvételét illetően.
Koszovó tagsága azonban súlyos csapás lenne Szerbia számára diplomáciai szempontból. Vučić szerint Koszovó a tagfelvételi kérelem benyújtásával megsértette az úgynevezett washingtoni megállapodást. Ez lényegében két, nem azonos szövegű nyilatkozat, amelyet a két állam vezetője 2020 szeptemberében Washingtonban külön-külön írt alá Donald Trump akkori amerikai elnök és balkáni tárgyalója, Richard Grenell nyomására.
Vucic azt is közölte, hogy Belgrád válasza „bölcs és megfontolt” lesz, „békés és diplomáciai úton” állnak ellen Koszovó felvételének. „A lehetőségeink korlátozottak és nem nagyszerűek, de az élet egy küzdelem” – hangoztatta Vučić, amiből az derül ki, hogy Belgrád már lényegében elkönyvelte Koszovó felvételét az Európa Tanácsba, s nemigen lát lehetőséget ennek megakadályozására. Erre utal a szerb elnök azon kijelentése is, amely szerint „Pristina mentorai sokkal erősebbek, ezt a játékot kulcsfontosságú nyugati országok vezetik, mi pedig egy kis libertárius ország vagyunk, amely megőrzi szuverenitását és döntési jogát”.
Ami a Vučić által említett washingtoni nyilatkozatot illeti, a dokumentum valójában szándéknyilatkozatok összessége volt. Ezek között szerepelt Koszovó azon ígérete, miszerint egy évig nem törekszik arra, hogy felvételt nyerjen nemzetközi szervezetekben.
A pristinai Koha Ditore napilap szerint Koszovó kérelmének az Európa Tanács, a Parlamenti Közgyűlés és a Miniszterek Tanácsa különböző szervein kell átmennie. Egyes becslések szerint ez a diplomáciai eljárás akár egy évig is eltarthat.
Milan Protić, Szerbia egykori washingtoni nagykövete a Danas napilapnak elmondta, Belgrád legerősebb reakciója a koszovói lépésre, s esetleges felvételére az lenne, ha kilépne az Európa Tanácsból. Ezt azonban nem tartja valószínűnek. „Úgy vélem, a szerb hatóságok megvárják a szavazási folyamat végét, és azt, hogy Pristina valóban felvételt nyer-e az ET-be. Addig pedig telik az idő” – vélekedik, hozzátéve, hogy addig a belgrádi hatóságok aligha tesznek bármilyen lépést. Nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a felvételi folyamat egyfajta próba Belgrád számára azzal kapcsolatban, mekkora Koszovó támogatottsága az európai színtéren.
Jelenleg egyébként az ENSZ 193 tagországából 115 ismeri el Koszovó önállóságát, ami a tagállamok hatvan százalékának felel meg. Az Európai Unió 27 tagállamából pedig 22 tartja függetlennek az államot. Az öt „rebellis állam Ciprus, Spanyolország, Szlovákia, Románia, valamint Görögország.
Protić úgy véli, Putyin kijelentése ellenére valószínűtlen, hogy Oroszország elismerné Koszovó önállóságát, mert ez azt jelentené, hogy e tekintetben összefogna a nyugati államokkal. Erre azonban most, a jelenlegi geopolitikai helyzetben nincs esély.