A stratégiai ágazattá minősített sport a 2010-től ívelő három Orbán-kormány alatt összesen hatezer milliárdot kapott a költségvetésből. A GDP-arányos 1,2-1,6 százalékos iparági költés egyedülálló az Európai Unióban, a magyar sportköltségvetés éves átlagban 500-550 milliárd forintos tétellel terheli meg a büdzsét, ami jóval magasabb, mint az oktatásra fordított összeg. A pénz nagyjából 40 százaléka infrastrukturális fejlesztésre ment, ezt a kormányzat azzal magyarázza, hogy az elmúlt harminc évben elmaradt fejlesztéseket kellett behoznia.
A hatalmas összegből jelentős részt hasít ki a világversenyek rendezése is, tizenkét év alatt az ország a világversenyek 10-15 százalékára pályázott, és jelentős részében nyert. A gigantikus kiadások nagyságrendjét hűen érzékelteti csak a két kiemelt tavaszi sportesemény rendezési költsége: a Giro d’Itáliára 7,8 milliárdot, a budapesti úszó világbajnokságra pedig minimum tízmilliárdot költ a kormányzat (utóbbi összeg csak nagyságrendi, mert a költségvetés négy héttel a vb előtt sem nyilvános). A tételek érzékeltetésére: a Lánchíd utolsó szögig terjedő felújítása kerül cirka annyiba (nettó 18,8 milliárd forintba), mint ez a két esemény.
Ilyen tételek mellett nagyon nem mindegy, hogy ki és milyen szervezet élén felügyeli a magyar sportot. Ezt a feladatot 2015-től dr. Szabó Tünde látta el, titulusa szerint sportért felelős államtitkárként. Az egykori úszó elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen, ha nincs Egerszegi Krisztina, akkor ő is olimpiai bajnok, Barcelonában háton mögötte nyert ezüstérmet. Visszavonulása után jogi és edzői diplomát szerzett, az Európai Úszószövetség korábbi alelnökeként pedig még sportága ügyeivel is napi kapcsolatban van.
Egybehangzó információink szerint azonban nem fogja folytatni munkáját a következő kormányban. Több, egymástól független forrásunk szerint az irányítás élén váltást tervez Orbán Viktor kormányfő, ám abban szinte valamennyi informátorunk egyetértett: a párt felépítéséből fakadóan ez kizárólag egyetlen ember döntésén múlik.
Szabó Tünde megítélése kedvező a közegben, ámbátor vele kapcsolatban a legtalálóbban az az informátorunk fogalmazott, aki azt mondta: „Nincs érv a távozására, ahogy ellenkezőjére sem.” Csöndben, botrányok nélkül és magamutogatást kerülve dolgozott, annyi pedig feltétlenül a javára írandó, hogy az általa felügyelt terület nem volt hangos még ebben a taóval terhelt időszakban sem a korrupciótól. Munkabírását többen kiemelték, alázattal tette a dolgát, avatott, szalagot vágott át, organizált. „Nem ütközött nagyon, személyisége inkább volt konszenzusra törekvő, mintsem megosztó” – mutatta be egyik vezetői erényét másik forrásunk.
Csakhogy időközben jelentős változás állt be a magyar sportvezetésben: a Magyar Olimpiai Bizottság élén vezetőcsere történt, a kétszeres olimpiai bajnokból lett sportvezető, Gyulay Zsolt pedig határozottan más irányt kíván szabni az olimpiai mozgalomnak. A szervezet feltett célja, hogy visszaszerezze korábban elvett jogosítványait, és hogy a jövőben ne csupán utazási iroda legyen,
Csakhogy időközben jelentős változás állt be a magyar sportvezetésben: a Magyar Olimpiai Bizottság élén vezetőcsere történt, a kétszeres olimpiai bajnokból lett sportvezető, Gyulay Zsolt pedig határozottan más irányt kíván szabni az olimpiai mozgalomnak. A szervezet feltett célja, hogy visszaszerezze korábban elvett jogosítványait, és hogy a jövőben ne csupán utazási iroda legyen, ahogy azt még 2008-ban, a pekingi olimpia után Kovács Tamás, a MOB akkori sportigazgatója, a korábbi vívókapitány mondta a szervezetről. A komoly összegek fölött diszponáló, a kormány által masszívan támogatott MOB-tól a Borkai-botrány után a kormány szinte minden forrást elvett, lényegében jóváhagyási feladatai maradtak. Ez most változni fog, a hírek szerint a MOB igyekszik rendezni viszonyát a hatalommal. Nem feltétlenül a korábbi források elérése a cél, sokkal inkább a folyamatok fölötti sportszakmai kontroll visszaszerzése. Erről majd az új sportállamtitkárral kell megállapodnia a vezetésnek.
Biztosat senki sem tud, de forrásaink közül több is Schmidt Ádámot nevezte meg a poszt várományosának. Úgy tudjuk, nincs nagy tülekedés a pozícióért, legfeljebb önjelöltek vannak. A miniszterelnök tavaly nevezte ki a jogász végzettségű szakembert sportügyi főtanácsadójának, akinek felesége Kovács Katalin, a háromszoros olimpiai bajnok, 31-szeres világbajnok kajakos. Ha ő lesz, ha nem, az biztos: a magyar sportnak London, Rio, Tokió és 6000 milliárd elköltése után is lényegében ugyanott van a helye a sportvilágban, mint korábban. A kormányfői elvárás az, hogy ez változzon. Vagy ha nem, legalább legyen számonkérés.
Gyulay Zsolt MOB-elnök, Fábián László főtitkárral és Dósa Viktóriával, az olimpiai részvételek szervezéséért felelős munkatárssal Párizsban, a 2024-es olimpia helyszínén egyeztett a szervezőkkel. Bemutatkoztak a francia régiók és edzőtáborok, szó esett az impozánsnak ígérkező nyitóünnepségről, és egyéb érdekes témákról. Ezután Gyulayék találkoztak Habsburg Györggyel, hazánk párizsi nagykövetével, hogy közösen elkezdjék az előkészítő munkát.
