A magyar közélet százforintos kérdése volt, amikor a konzervatív oldal felvetését kellett megfejteni, mely szerint miért nincs igazi magyar, úgynevezett lelkesítő történelmi film. Nem tudtuk, hogy tulajdonképpen mire is gondoltak. Nos, jó hír, hogy ezt az enigmát végre sikerült feloldani, hiszen mostanság másról sem hallani, minthogy efféle művek készülnek.
A Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk – nevezzük csak szupertriónak, mely élen jár korunk kurzusfilmjeinek gyártásában, esetleg saját művészetük legitimációjában. Már forog a Most vagy soha! című produkciójuk, a tervek szerint mintegy nyolcvanhat napot felölelő forgatása augusztusig tart majd a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumnál, az Andrássy úton, a Budai Várban, valamint Sopronban, Esztergomban és Komáromban. A forgatás a XIX. század közepi Pest és Buda emblematikus helyszíneit, épületeit megjelenítő fóti NFI Stúdióban felépült életnagyságú díszletvárosban zajlik. Az alkotók közlése szerint az 1848-ban játszódó kalandfilmben korhű díszletek közt, a történelemből ismert személyek életre keltésével és grandiózus látványvilág megteremtésével elevenednek meg március 15-e spontán alakuló, mégis elementáris erővel végbemenő eseményei. Ám a "szupertrió" kreativitása itt nem áll meg, hiszen időközben beindult az Aranybulla című sorozattervük, melynek egyik gondozója Kásler Miklós miniszter. Kurzusprodukciónak számít még Bán Mór Hunyadi regényfolyamából a Hunyadi Jánosról szóló, rekordösszegből készülő sorozat, mely a TV2 műsorán fog bemutatkozni, és tíz részből áll majd. Robert Lantos producer szerint azonban a történet a nagyvásznon fog befejeződni: a sorozat utolsó két része játékfilm lesz. Ha minden igaz, a gyakorlatban úgy valósul majd meg, hogy a televízió levetíti az első nyolc epizódot, az utolsó két rész pedig játékfilmként kerül a mozikba, majd később vissza a képernyőkre.
Mivel mindezidáig egy-egy kormány megelégedett egy-egy kurzusművel (Bánk bán, Hídember, Sorstalanság) látszik, hogy a mostani rendszer a mennyiségi ellátást tartja fontosnak, nem a presztízst. De azt pár nappal ezelőttig nem gondoltuk volna, hogy amit eddig felsoroltunk, az nem lesz elég. Mármint, hogy "magyar embernek magyaros filmet" jeligével szolgáltatnak. A minap jelentették be: gyártási támogatást szavazott meg a Nemzeti Filmintézet a magyar-mongol-angol koprodukcióban 1242 - A Nyugat kapujában címmel készülő akció-drámára. „Egy magyar, de világtörténelmi jelentőségű esemény mozifilm-feldolgozására vállalkozunk. Beláthatatlan következményekkel járt volna, ha 1242 telének végén Batu kán nem fordítja vissza seregeit Esztergom alól, hanem folytatja az előrenyomulást. Filmünk az izgalmas szórakozás mellett gondolkodásra ösztönzi a nézőt Batu kán döntésének okairól. Büszkék vagyunk, hogy a teljes forgatási kreatív- és szakmai magyar stáb mellett a szerepekre több neves külföldi színész és az utómunkára elismert, nemzetközi szakemberek mondtak igent.” – vallják a film készítői. Mindehhez a Nemzeti Filmintézet 1,26 milliárd forintos gyártási támogatást szavazott meg. Ami, tegyük hozzá sok is, kevés is – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a már említett Petőfi-film 4,5 milliárd közvetlen visszatérítést kapott, mely az adóvisszatérítésekkel együtt elérheti a körülbelül 6,5 milliárd fontos állami támogatást. Igaz, utóbbi már biztosan forog, nincsenek gátló tényezők, lévén, hogy tisztán magyar állami/nemzeti beruházás.
Merthogy tegyük hozzá, az 1242 - A Nyugat kapujában minimum érdekes vállalkozás. Persze, nem ez az első, mely külföldi alkotó segítségét kéri a magyar tematikához, hiszen a Kálomista Gábor gondozásában készült Elkxrtuk is kevésbé ismert angol rendezővel villantott. A nyugat kapujában azonban ennél régebbi hazai hagyományok szerint készül, hiszen Koltay Gábor rendező már 1996-ban elsütötte a nagy magyar téma külföldi világsztár formulát, amikor a Honfoglalás című filmben Franco Nerora osztotta Árpád vezér szerepét, aki akkoriban volt legalább annyira kurrens sztár, mint a 2022-ben a kegyvesztett Kevin Spacey, aki egy olasz bíborost, a film főgonoszát fogja játszani az 1242-ben. Az a Sapcey, akit ma már leginkább a szexuális zaklatási botrányai miatt említenek a médiában.
Tegyük hozzá: a filmintézet közleménye nem tért ki a sztárok kilétére, de az Internet Movie Database-en már Spaceyvel hírdetik a filmet és több, korábban jobb napokat látott színésszel, mint például Eric Roberts vagy Christopher Lambert. Nem mintha a rendező, Soós Péter, a Hacktion és a Tűzvonalban, az Űrgammák és a Jóban Rosszban sorozatok egyes részei után nem illene bele "a bizarr alkotó által készülő produkció" képletébe.
