Az emberfejű madár az egyiptomi mitológiában a halhatatlan lélek szimbóluma, amely az istenek felé szárnyal. Az ukrán festőművész, Vlada Ralko egyik képén a madárnak nincs arca, emberi koponyát hord a nyakán. Két nyak, két koponya, két korona – a cári sas vöröslő kloákájából bombák potyognak. Arctalan halál szárnyal az élők felett, odalenn vörös kráterek, tűz és vér. „Ezen felül az embereket a nyelv teszi emberré” – üzeni a kép címe.
A kép egy történet, a Lviv Napló egyik lapja. A napló képpárokban – vegyes technikával, akvarellel, tussal, tollal készült rajzokon – beszéli el mindazt, amit ki akart mondani a Kijevből Lviv-be – majd végül Berlinbe – menekült művész, mert „nem akart néma maradni”. (Korábban, a Majdan téri tüntetések idejétől kezdve a Kijev naplót festette, amit a legfontosabb kortárs ukrán művészeti alkotások élén tartanak számon.) A hatlábú sárkányok bombát okádnak, a csontváz csecsemőt „dajkál”, a bombatestű lény egy anyaméhben pihenő magzat hasából falatozik, a koponyafejű rakéta nem fűszálat rágcsál, hanem a béke olajágát, a puritán panelház füstjében halálfejet formáz. Innen nézve Bosch szörnyei bájos mesebeli figuráknak tűnnek. „A művész dolga és lelkiismerete saját nyelven történő megszólalás, / mert a szovjet embereknek nem lehetnek saját szavaik. / Ukrajna és a világ többi része egy olyan gonosszal áll szemben, / amelyet még nem neveztek meg megfelelően, / és ezért nem is büntették meg. / A szovjet technológiát követve Oroszország folyamatosan kiforgatja a szavakat, / azokat olyan propagandaszlogenekre cserélték, amelyek legitimizálták az ukránok embertelen és szadista népirtását” – olvashatjuk össze a képeket.
– Vannak olyan történetek, amiket nem lehet szavakkal jól leírni és a fotók sem tudják igazán megmutatni. Vlada Ralko képei megmutatják azt a fájdalmat, amit érzünk, azt a sötétséget, amit látunk a barbár támadás alatt – mondta a kiállítás csütörtök esti megnyitóján Nepop Ljubov. Ukrajna magyarországi nagykövete arról beszélt, országa február 24-e óta teljes körű orosz támadás alatt van. – Ez idő alatt megértettük, mennyire barbár módon próbálkozik az orosz hadsereg megsemmisíteni az országukat. Tönkreteszik a városainkat, az infrastruktúrát, az embereket megerőszakolják, megkínozzák, legyilkolják. Népirtást folytatnak az ukrán nép ellen – mondta Nepop Ljubov, aki ezek után három képet mutatott meg. Az első fotón a Mariupoltól északra fekvő, kelet-ukrajnai Volnovaha város egy játszóterét mutatta meg, amelyet magyar üzletemberek adományaiból építettek fel. (Magyar segítséggel azóta volnovahai gyerekek jártak Magyarországon, többük magyarul kezdett tanulni.) A második fotó Volnovaha állapotát rögzítette március 12-én. Teljesen megsemmisített város, már nem létezik, az oroszok mindent lerombolnak. – Remélem, hogy miután legyőztük az oroszokat, közösen építhetjük fel a magyarokkal, és megint élet lesz benne – tette hozzá a nagykövet.
A harmadik fénykép egy zaklatott gyermekrajról készült. – Ezt a képet egy tizenegy éves kisfiú rajzolta, akit egy orosz katona megerőszakolt az anyja szeme láttára. Így néz ki most az ukrán lélek, mint ez a kép. Nem akarom, hogy több ilyen kép szülessen – tette hozzá Nepop Ljubov. – Ezért kéri Ukrajna, hogy segítsenek neki a védekezésben. Ha nincs elegendő fegyverünk, akkor nem tudjuk a gyerekeket, az embereket megvédeni. Amikor a szankciós nyomás megerősítését kérjük, azt azért kérjük, hogy az orosz hadseregnek ne legyen pénze a háború finanszírozására, az ukránok legyilkolására. Azért fordulunk önökhöz, mert tudjuk, hogy a magyar nép együtt érez Ukrajnával és ezért nagyon-nagyon hálásak vagyunk. A győzelem, amiben mi biztosak vagyunk, az önök része is lesz, önök is olyan szövetségeseink, akiknek köszönhetjük, hogy meg tudjuk védeni Ukrajnát. Kárpátalját is rakétatalálat érte, a háború Magyarország határához közelít. Mi azt szeretnék, hogy egyetlen európai országban se legyen háború. De ez csak úgy lehetséges, hogy az orosz hadsereget kidobjuk Ukrajna területéről. A közös európai jövőért harcolunk, és a jövőről gondolkodunk, amikor Varsóban már Ukrajna újjáépítéséről, vagy országunk európai uniós társulási státuszáról beszélünk. Mi minden kérdésben nagyon számítunk a magyar támogatásra – mondta Ukrajna magyarországi nagykövete, aki a kiállítást azzal ajánlotta a közönségnek: azokat az érzéseket, amelyeket Ukrajna népének kell átérezni, a látogatóknak csak Vlada Ralko képein keresztül kelljen átéreznie.
Február 24-e óta Vlada Ralko első nyilvános szereplését a Kahán Art Space-ben vállalta. – Ahogy sok barátom, úgy én sem tudtam egy ideig megszólalni. Kijevben egy hétig ebben a ruhában aludtam az óvóhelyen, amiben most vagyok – mondta el a művész. – Nem hittük, hogy a nemzeti ébredésünk ennyire drasztikusan, egy háború kitörése által jön el. A barátaim közül sokan – zenészek, táncosok, képzőművészek – harcolnak vagy önkéntesek. Jelen helyzetben nem azt nézzük, milyen hónap van és hányadika, hanem a háború napjait számoljuk. Ebben a helyzetben a nyelv kérdése rendkívül fontos. Fontos, hogy megértsük egymást. Mindenkinek van információja – az információ értékelése, átgondolása szintén fontos. Nemcsak meg kell ismerkedni az adott helyzettel, hanem át kell gondolnunk azt és véleményt kell kifejeznünk. Jelen helyzetben Oroszország megtámadta Ukrajnát, el szeretne pusztítani minket. Azzal az agresszióval, amivel találkozott Ukrajna, Ukrajnán keresztül egész Európa is találkozott. A náci rezsim el lett ítélve, a szovjet rezsimet nem ítélte el senki. Oroszország a Szovjetunió utódállama, és folytatja azt a politikát, amit a Szovjetunió folytatott. A Szovjetunió nyelve nagyon specifikus nyelv: olyan nyelv, ami minden irányba ferdít. Gyermekkorom, fiatalságom a szovjet időkre esett, amikor a nyelv a cinizmus magas fokára jutott. Ezért meg kell gondolnunk minden szót, amit kimondunk, és annak jelentését. Most számunkra világossá vált, hogy Oroszország célja elpusztítani Ukrajnát. Ezért úgy vélem, a háború diplomáciai úton nem rendezhető. De Ukrajnában nincs pánik, a barátaim nyugodtak. Nem azt mondjuk, mi lesz a háború végét követően, hanem azt: mi lesz a győzelmet követően. Ukrajna most azért harcol, hogy legyen.
Vlada Ralkóval készült interjúnkat a Népszava hétfői számában közöljük.
Infó:
Lviv Diary – rajzok a háborúból
Kahán Art Space
(Budapest, VII. kerület, Nagy Diófa utca 34.)
Május 17-ig
