A Maryland Egyetem orvosai csütörtökön bejelentést tettek: meglepődve vették észre egy vírus DNS-ét annak a sertésnek a szívében, amelyet Bennett a januári hétórás műtét során kapott. A férfi néhány nappal később jól volt, már felült ágyában, új szíve nagyszerűen működött, de 40 nap múlva állapota hanyatlani kezdett, fertőzés jeleit mutatta. A szíve megduzzadt, folyadékkal telt meg, végül megszűnt dobogni annak ellenére, hogy antibiotikumokat, vírusellenes kezelést, immunerősítőket kapott. Március 8-án bekövetkezett halálának okára azóta sem derült fény, a megdagadt szív nem tipikus következménye az immunreakciónak, és az sem világos, ha vírusfertőzés történt, hogyan okozta ezt. A kutatók azonban mostani felfedezés után sem állítják biztosan, hogy Benett halála vírusfertőzés következtében történt.
A szív azért származott sertésből, mert a férfi olyan rossz egészségi állapotban volt, hogy emberi szív beültetését az orvosok már nem javasolták. A xenotranszplantáció, vagyis állati szervek emberbe ültetése a hatalmas kockázatok miatt tiltott, de a Marylandi Egyetem Orvosi fakultásának sebészei külön felmentést kaptak az amerikai egészségügyi hatóságtól, az FDA-tól (Élelmiszer és Gyógyszer Igazgatóság) azzal az indokkal, hogy a páciens egyébként meghalt volna. Az ilyen műtétek az 1980-as években kezdődtek, de lényegében abbamaradtak, miután kaliforniában egy csecsemő egy hónappal azután meghalt, hogy egy pávián szívét kapta meg. A technológia fejlődése lehetővé tette a beavatkozást. Most először, a donor sertés három génjét “kiütötték”, amelyek a gyors, antitestek által indított kilökődésekért felelősek, majd hat emberi gént ültettek a genomjába, amelyek a szív immunelfogadásáért felelősek. Végül még egy gént hatástalanítottak, amivel azt akadályozták meg, hogy a sertésszív szövetei növekedésnek induljanak, vagyis összesen tíz génmódosítást végeztek a donorállatban.
Az állati szervek emberbe ültetésének a legnagyobb kockázata az, hogy a vírusok új gazdát találhatnak. ,,Bizonyos vírusok látensek maradnak, vagyis anélkül vannak jelen, hogy betegséget okoznának, <<stopposként>> utaznak” - mondt az AP-nek Bartley Griffith a műtétet vezető sebész. ,,Jelenleg sokkal kifinomultabb tesztek fejlesztése folyik, hogy biztosak legyünk benne, hogy nem tévesztjük szem elől ezeket a vírusokat” - tette hozzá Muhammad Mohiuddin, az egyetem xenotranszplantációs programjának tudományos igazgatója. Az Amerikai Transzplantációt Végzők Konferenciáján - amely interneten zajlott két hete - Griffith már beszélt a sertésvírusról és arról, hogyan próbálják leküzdeni. A szakemberek, akik széles körben vitatják a kérdést, valószínűnek tartják, hogy hozzájárult a férfi szívének leálláshoz. A laboratóriumi állatokat azonban nagyon gondosan nevelik, gyakorlatilag vírusmentes környezetben. A Revivicor biotechnológiai cég, amely a sertést nevelte, és a génmódosításokat végezte, még nem nyilatkozott az esetről. A most talált vírus esetében nem az a félő, hogy esetleg az emberi közösségekben járványt okoz, ugyanis emberi sejtekben képtelen megjelenni, hanem az, hogy tönkreteszi az átületett szerveket. Két éve német tudósok azt jelentették be, majokba átültettett sertészívek csak pár hétig működtek, ha a vírus jelen volt bennük, mert a majmok immunrendszerét a gyógyszerek elnyomták, így nem tudták leküzdeni. Valószínűleg az emberekben is ez történik, így ez történhetett David Bennett esetében is. A tudósok viszont reménykednek: "Ha ez fertőzés volt, minden valószínűség szerint megelőzhetjük a jövőben” - mondta Bartley Griffith. A genetikailag módosított szervek évekig is működhetnek, ha a vírusokat sokkal alaposabb vizsgálatokkal ki tudják szűrni.
