Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb becslése szerint 14,9 millió ember halt meg a világon a járványban, illetve annak valamilyen következményeként 2020. január 1. és 2021. december 31. között. A közvetlenül a COVID-19-nek tulajdonítható és a WHO-nak bejelentett halálesetek hivatalos száma valamivel több mint 5,4 millió. A számok azért jóval magasabbak, mint a hivatalos adatok, mivel bizonyos országok nem jelentik megfelelően a haláleseteket. A WHO szerint világszerte 10 halálesetből körülbelül 6-ot már a járvány előtt sem regisztráltak. Hiányos adatok esetén a szervezet nemzeti és helyi információk, valamint statisztikai modellek kombinációját használta fel a becslésekhez.
A 14,9 millióban egyrészt azok a halálesetek szerepelnek, amiket az országok hivatalosan megadtak; amik ezen kívül közvetlenül a Covid-19-nek tulajdonítható, de nem számolták, vagy jelentettek. Továbbá azoknak az embereknek a száma, akiknek halálát közvetetten okozta a járvány, akik nem tudtak egészségügyi ellátást igénybe venni a rendszerek túlterhelése miatt
– mondta Samira Asma, a WHO adatelemző osztályának társigazgatója. A számolásnál figyelembe vettek olyan tényezőket is, hogy a lezárások miatt kevesebb volt a közlekedési baleset.
A pontosabb adatok azért fontosak, mert ha alulbecsüljük a veszélyt, alulfinaszírozzuk a védekezést, magyarázta Asma. A többlethalálozások 57 százaléka férfiak, 82 százaléka 60 éven felettiek körében történt, és 10 országra koncentrálódott, közöttük ott van az USA is. A legnagyobb különbség a becsült halálozások és a hivatalos adatok között Indiában volt, a kormány 481 ezerre teszi az áldozatok számát, a WHO nagyjából tízszeresére (4,7 millió) teszi a valós számokat, de mivel becslésről van szó, ez 3,3 millió és 6,6 millió között mozoghat.
A számok nem önmagukban érdekesek, hanem azokat a járulékos veszteségeket mutatják, amelyek az egészségügyi rendszerek megroppanása miatt történtek. Ha a számokat valós időben nyomon követték volna, a kormányok időben cselekedhettek volna, ami nem történt meg: ezért látjuk a többlet-haláleseteket - magyarázta Somnath Chatterji, az adatelemző osztály tanácsadója. “A kijózanító adatok nemcsak a járvány hatását mutatják, hanem annak a szükségességét is, hogy az országok többet fektessenek ellenálló egészségügyi ellátórendszereikbe - amelyek krízisek alatt is működtethetők -, továbbá az egészségügyi információs rendszerekbe” - áll Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója közleményében.
Járványos méreteket öltött az elhízás Európában
A WHO szerint az elhízás 1,2 millió halálesetért felelős, ami a régióban bekövetkezett halálesetek több mint 13 százalékát jelenti. A felnőttek 59 százaléka és majdnem minden harmadik gyermek túlsúlyos vagy elhízott Európában. A WHO szerint a pandémia jelentősen rontott az elhízási arányokon, különösen a gyermekek és a tizenévesek körében. Elhízás tekintetében a magyarok kifejezetten rosszul állnak a listán. Nálunk csak a horvátok elhízottabbak Európában, a csehek pedig velünk egy szinten állnak.
A jelentés szerint az ételkiszállítási alkalmazások is hozzájárulhattak az elhízás problémájához, mivel a mozgásszegény életmódot ösztönözhették. Az ételrendelő applikációk a pandémia idején váltak különösen népszerűvé, amikor a lakosság egyébként is otthon maradásra volt kényszerítve.
A megnövekedett testtömegindex a rák és a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő kockázati tényezője. Az elhízás legalább 13 különböző ráktípus okozója, és valószínűleg évente legalább 200 ezer új daganatos megbetegedésért közvetlenül is felelős.
