Mostantól a kedvező járványhelyzetre hivatkozva a kormányzati koronavírus központ csak hetente közöl a megbetegedésekkel kapcsolatos adatokat. Ez azt is jelezhetné, hogy a járvány átmenetileg visszaszorult, csakhogy a lapunk által megkérdezett szakemberek szerint nincs különösebb ok hátradőlni: az átmeneti szezonális szünet alatt az őszi hullámra kellene felkészülni.
Csaknem kétmillió emberről lehet elmondani azt, hogy az oltás által védettnek tekinthető, függetlenül attól, hogy átesett-e a betegségen vagy sem – derül ki Weltner János orvos elemzéséből. A szakember a járvány kezdete óta naponta értelemezi a közösségi portálon a járványadatokat.
Mint azt lapunknak elmondta: eddig 6,4 millióan kapták meg az első oltást, a másodikat 6,2 millióan, a harmadikat már csak alig valamivel több mint 3,8 millióan vették fel, a negyedikért eddig 287 ezren jelentkeztek. E számok alapján a teljes népesség 69 százaléka átoltott, védettsége viszont a vírus ellen csak azoknak van, akik vagy az elmúlt fél évben estek át a fertőzésen, vagy a megelőző 4-5 hónapban, azaz 2021 decembere óta kaptak emlékeztető oltást. Az utóbbiak száma alig éri el a kétmilliót (1 936 346), azaz az öt év feletti, oltható lakosság egyötöde tekinthető vakcinával védettnek. A többieknek,
körülbelül 4,4 millió embernek ahhoz, hogy a vakcinával szerzett védettségüket fenntartsák újabb oltást kellene kérniük.
Egy járványügyi elemző szerint viszont most ennél jobb lehet a populációs védettségünk. Ő úgy vélte, elég sokan szerezhettek a fertőzésen való áteséssel immunitást. Bár az ötödik hullámban hivatalosan a múlt hét elejéig csak 650 359 fertőzöttet regisztráltak a járványügyi hatóságok, ennek legalább öt- tízszerese lehet a valódi esetszám. Azaz az oltottakon túl legalább 3-6,5 millióan szerezhettek 4-6 hónapra védettséget azzal, hogy átestek egy omikron fertőzésen. De mindez csak azt jelenti, hogy a nyári hónapok alatt működhet a vírus ellen a nyájimmunitás. Épp ezért ezt a pár hónapot arra kellene felhasználni, hogy az ország felkészüljön az őszi hullámra.
Így például a kormányzatnak fel kellene mérnie, hogy kik oltatlanok, és ők miért nem oltottak.
Külön védőoltás kampányra lehetne szüksége a szegényebb települések lakosságának.
Továbbá egy szakértő csapatnak elemeznie kellene a napi járványadatokat.
Stratégiai szerepe lenne a teszteléseknek.
A járványügyi elemző szerint, ha nem szeretnénk újra lezárni a teljes országot,
akkor tesztelésekből nyert adatokhoz kellene igazítani a szükséges járványintézkedéseket, így például azt, hogy az ország mely pontján van szükség maszkviselésre, vagy az oktatás felfüggesztésére.
Az előző hullámok sem egyformán érintették az ország minden szegletét, volt amikor Északnyugat-Magyarország volt jobban érintett, volt amikor Csongrád-Csanád megye. Így az intézkedéseket is lehetne területileg differenciáltan célozni. Mint mondta: szakmailag semmi sem indokolta a PCR-tesztek néhány héttel ezelőtti megszüntetését. Sőt
a kormányzat már az előző hullámok alatt is enyhíthette volna az ellátórendszer terheit, ha tesztelő- és oltási központokat állít fel országszerte.
A legutóbbi, ötödik hullámban fertőző omikron kevésbé, és ritkábban okoz súlyos lefolyást, mint a delta, de továbbra sem lehet biztosan állítani, hogy gyengül a vírus. Az elmúlt hét napban 50 és 40 között ingadozott a lélegeztetőgépen lévők száma, és nagyon lassú a csökkenés. A lapunknak nyilatkozó elemző hozzátette azt is: egészen biztosan szükség lesz egy negyedik oltásra is. Szerinte most ezt a nyarat egy kis odafigyeléssel át lehet vészelni.
Az újabb oltást augusztusra-szeptemberre érdemes időzíteni, mert az így megszerezhető védettség kitarthat a következő őszi-téli hullám alatt.
