Képviselői eskü, tisztségviselők megválasztása, bizottságok létrehozása – a többi között ezeket a kötelező köröket teszi meg alakuló ülésén az Országgyűlés. Hogy az ünnepélyes pillanatokat ne zavarják az újságírók, arról Kövér László jó előre gondoskodott: az ülésvezetői pulpitus feletti páholyban kizárólag a fotósok lehetnek jelen, a riporterek a sajtóteremből, vagy az úgynevezett Kék társalgóból követhetik nyomon az eseményeket - tévén. Így a médiamunkásoknak még kevesebb esélyük lesz a politikusok közelébe férkőzni, mivel kizárólag a zárt láncú hálózaton keresztül figyelhetik az eseményt, éppen úgy, ahogy bármely érdeklődő állampolgár az Országgyűlés falain kívül.
Vagyis ezúttal sem lehet hallani majd az ülésteremben elhangzó, hivatalos felszólaláson kívüli mondatokat. Utóbbi már csak azért is érdekes lehet, mivel a DK frakciója várhatóan - szokásához híven - ismét kiegészíti esküjét. Egy képviselő biztosan hiányozni fog az ülésteremből: Hadházy Ákos, akivel már azelőtt szakított a Momentum, hogy a politikus egyáltalán helyet foglalhatott volna az új frakcióban. Ez azt is jelenti, hogy ő lesz az egyetlen olyan független képviselő, aki a ciklus elejétől kezdve így dolgozik majd a törvényhozásban. Ha egyáltalán bemegy, mivel az utóbbi hetekben Hadházy Ákos folyamatosan azt hangoztatta, hogy a fideszes kétharmad miatt ennek nincs sok értelme.
Eleinte valódinak tűnt a vita az ellenzéki oldalon a beülésről vagy be nem ülésről, de aztán Hadházy szép lassan magára maradt. Az MSZP részéről Kunhalmi Ágnes társelnök visszautasította, hogy kollaboráns lenne, a VIII. kerület megválasztott képviselője. Jámbor András pedig azt írta Facebook-oldalára, hogy vannak tragédiák az országban – ilyen a családon belüli erőszak, a megélhetési problémák, vagy éppen a kilakoltatások –, „de az, hogy egy képviselő mikor tesz esküt, nem tragédia, hanem az elit fontoskodása.”
A Momentum végül azt a verziót választotta, hogy bár az esküt leteszik, de az ülés további részén nem vesznek részt. Hadházy Ákos viszont ezt a döntést nevezte tragikusan rossznak. Ő maga egyébként a téren fog úgynevezett köztéri fogadóórát tartani. A Momentumnál azt közölték lapunkkal, hogy kitartanak azon álláspont mellett, miszerint semmilyen, Fidesz által osztott díszpozíciót (parlamenti alelnöki, jegyzői, bizottsági elnöki és alelnöki posztok) nem vállalnak, ugyanis a valódi ellenzéki munka keretei nem biztosítottak. – „Munkánk legjavát a parlamenten kívül, változást akaró közösségek építésével fogjuk tölteni” – írták.
– A Momentum most hozta meg első felnőtt döntését, próbálják magukat függetleníteni a rájuk tukmált apa-figurától, Hadházy Ákostól és az ellenzéki közvélemény harciasabb, de felelősséget nem vállaló részétől – ezt már Ceglédi Zoltán politikai elemző mondta a Népszavának. A szakember egyúttal kritizálta a párt kommunikációját is, ugyanis korábban azt állították, nem lesznek díszellenzék, ám ez mostanra a „nem veszünk fel díszpozíciókat” kijelentésre enyhült. Úgy látja, a pártnak fel kell nőnie, és akkor teszi a legjobban, ha mindenféle külső, importált „tekintély-személyek” helyett maga kezd el politikát csinálni és döntéseket hozni.
Ahogy arról beszámoltunk, a bizottsági helyek kérdésében nem sikerült dűlőre jutnia egymással a pártoknak. A hatpárti összefogás önmagában meg tudta volna oldani a dilemmát, de a Mi Hazánk Mozgalom bekerülésével bonyolultabb lett a képlet. A szélsőjobboldali párt rögvest bejelentkezett a nemzetbiztonsági bizottság élére, illetve a vállalkozásfejlesztési testületet is vinné. Nem tudni, teljesül-e óhajuk, a döntés Kövér Lászlóé lesz. A törvény ugyanis a házelnököt jogosítja fel a javaslattételre, ha a pártoknak nem sikerült megállapodniuk. A Fidesz korábban egyharmad-kétharmad arányban tett javaslatot a posztok betöltésére.
Megtették tétjeiket: Eldőlt, hogy a különböző parlamenti tisztségekre kiket javasolnak az ellenzéki összefogás pártjaiKöszöntő és fanfárok
Az alakuló ülés a Himnusszal indul, ezt követően Áder János leköszönő államfő mondja el köszöntőjét, majd a korelnök veszi át az ülés vezetését. A napirend elfogadása után meghallgatják a Nemzeti Választási Bizottság, valamint a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját, utána felharsannak a fanfárok, bevonulnak a történelmi zászlók, a képviselők pedig leteszik esküjüket, így hivatalosan ekkor alakul meg az új Országgyűlés. Ezután ismét Áder János lép a színre, aki javaslatot tesz a miniszterelnök megválasztására. Később bejelentik a frakciók megalakulását, majd megválasztják a házelnököt, az alelnököket, a jegyzőket, a háznagyot, majd a bizottságokat is. Egyúttal megszűnik a régi kormány megbízatása, az új kabinet megalakulásáig pedig ügyvezetőként látja el feladatait a mostani kabinet.