Hangosan kelepel a gólya a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gulácson, a Wesley János Általános Iskola épülete előtt, egy villanyoszlop tetején. Az épületet kapuján méretes alumíniumládát tol kifelé talicskán egy középkorú asszony, az itteni konyháról viszi át az ebédet a gondozási központba. Szemben egy másik nő kerékpárral, csomagtartójában megyei lapok, kicsit megcsúszott a terítéssel, máskor ilyenkorra már végez, de közbejött valami reggel.
Kicsöngetnek, de a hatalmas kétszintes épületből nem tódulnak ki százával a gyerekek: 67-en vannak, ha senki sem hiányzik. A létszám egyébként folyton változik, hol több, hol kevesebb. Sokuk családja pár hetet vagy hónapot tölt csak itt, rokonoknál összezsúfolódva, aztán továbbállnak, ha máshol akad alkalmi munkalehetőség, vagy nagyobb eséllyel kapnak a helyi családtámogatási juttatásokból.
Hiába szegény a beregi vidék, az iskolájukhoz foggal-körömmel ragaszkodnak a települések, akkor is, ha egyre nehezebben tudják fenntartani. Így volt ez Gulács esetében is, ahol 12-13 évvel ezelőtt vetődött fel: egyházi kezelésbe kellene adni az intézményt, mert az állam által így biztosított kiegészítő támogatások, a magasabb normatíva elegendő lehet az intézmény fenntartására. Noha ez a térség hagyományosan református vallásúak által lakott, egyházuk mégsem kapott a lehetőség után, hogy átvegye az iskolát és az óvodát, így végül az Iványi Gábor lelkész nevével fémjelzett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) tette ezt meg. A térségben annak ellenére tartanak fenn hat településen már több mint egy évtizede iskolákat és óvodákat, hogy az állam tíz évvel ezelőtt törvénysértő módon elvette a nekik jogszerűen járó költségvetési kiegészítő támogatást, emiatt lassan több mint tizenkét milliárd forint hiányzik a büdzséjükből. Emiatt a testvérközösség több éven keresztül nem fizette be dolgozói után a különböző járulékokat, a NAV pedig néhány héttel ezelőtt „razziát” tartott a MET több egységénél, számítógépeket foglaltak le, iratokat vittek el.
Iványi Gábor: Egészen hihetetlen Orbán Viktor képmutatása, nincsenek rá szavak, hogy mennyire arcátlanA lelkész meghurcoltatásáról nemcsak a független médiumok fogyasztói tájékozódhattak, hiszen ezúttal köztelevízió is beszámolt az államnak nem kedves egyháznál tartott adóhatósági ellenőrzésről. Vagyis vélhetően a gulácsiak zöme pontosan tudta, milyen atrocitások érték az iskolájukat és óvodájukat fenntartó egyház vezetőjét: ennek ellenére a tavaszi országgyűlési választásokkor az 1700 lelkes település választásra jogosult lakóinak több mint háromnegyede a fideszes jelöltet, Tilki Attilát támogatta a DK-s Sápi Mónikával szemben. Iványi Gábor – mint azt lapunknak már elmondta – szerint mindez azt jól visszatükrözi, hogy egyházuk mennyire nem folytat politikai tevékenységet, agitációt azokban az intézményekben, amelyeket fenntartanak, az is feltételezhető szavai szerint, hogy még a dolgozóik közül is többen a kormánypárti jelöltre adtak voksukat.
De vajon milyen szempontok számítanak, amikor egy ilyen faluban a szavazóurnákhoz járulnak az emberek, s él-e bennük bármilyen szolidaritás a sokaknak munkát, adó a gyerekeiket pedig befogadó közösség iránt – erre a kérdésre is kerestük a választ az ukrán határhoz közeli településen.
Bárkit megszólítottunk, tisztában volt azzal, ki az iskola fenntartója, és zömük arról is tudott, hogy az állam visszatartja a MET-nek járó támogatást. Az egyik roma asszony azt mondta: ő pont ezért nem is szavazott a Fideszre, de hiába, ez nem sokat jelentett a voksok összeszámolásakor.
– Mondhatja, hogy Iványi Gábor lám milyen jót tett Guláccsal, mert megmaradt az iskola és az óvoda, erre én meg azt felelhetem, hogy lám Orbán Viktor is milyen jót tett a faluval, amikor a 2000-es nagy árvíz után pénzt adott az újjáépítésre. Akkor ez most legalább egy fifti-fifti, nem? – kérdezett vissza egy nyugdíjas korú férfi. Szavai szerint az itteni lakóépületek majdnem fele megsemmisült, sokan emiatt el is költöztek, s ez is egyik oka annak, hogy a gyereklétszám csökken. A másik ok a szegregáció, vagyis az, hogy a tehetősebb családok inkább a közeli városokba viszik át a gyerekeiket, helyben nagyrészt a roma diákok maradtak.
Az iskolában is próbáltunk a dolgozókkal beszélgetni, de a tagintézmény vezetője kijelentette, hogy nem nyilatkozik, nem érdekli a politika. Volt aki név nélkül annyit mondott: ő ugyan nyugdíjasként nem érintett, de azok a kollégái, akik után az egyház nem fizette be a járulékot, miközben a fizetésükből levonta azt, joggal érezhetik sértve magukat. Így előfordulhatott, hogy „bosszúból” egyikük-másikuk valóban a fideszes jelöltre szavazott, annak ellenére, hogy a kenyérrevalót mégiscsak Iványi Gáborék iskolájában keresi meg.
Közbevetettük, hogy a járulék be nem fizetésének éppenséggel az volt az oka, hogy a fideszes kormány visszatartotta az egyháznak jogosan járó kiegészítő támogatást, mire a férfi azt válaszolta: tudja, de ez a faluban senkit sem érdekel. Elvárják, hogy a fenntartó teremtse elő a költséget, s ha az egyik csapot elzárják, találjon más forrást a finanszírozásra. Tovább fűztük a gondolatot: mi van, ha a fenntartó nem talál ilyen forrást, akkor talán be kellene zárni az iskolát, az óvodát, a gyerekek pedig utazhatnak a szomszéd faluba, városba, minden nap?
Elbizonytalanodott, látszott, ez a lehetőség eszébe sem jutott, aztán azt felelte, hogy az önkormányzat vagy az állam majd átveszi az iskolát, mert Orbán Viktor úgyse hagyná, hogy bezárják.
A Vásárosnaményban élő és dolgozó Iványi Tamás – Iványi Gábor öccse – a MET társadalmi megbízatású régiós vezetőjeként megerősítette: az egyház nem kérdi senkinek a politikai hitvallását vagy szimpátiáját, az iskola falain belül csak a szakmai kérdések fontosak. A Gulácshoz hasonló falakban azonban egyre nehezebb óvodát vagy iskolát működtetni, hisz még a kiegészítő támogatásokkal feltornázott kvóták sem fedezik az intézmények fenntartásának költségeit. Egy harminc fős osztályhoz ugyanannyi tanárra van szükség, mint egy hatfőshöz, ugyanúgy kell fűteni, világítani, de értelemszerűen a kevesebb gyerek nem termeli ki az ehhez szükséges bevételeket. A régiós vezető szerint az államtól az oktatásra ugyan kapnak kiegészítő támogatást – ellentétben például a szociális intézményeikkel – de a kormány ügyel arra, hogy ezt egyedi szerzősek mentén adja oda a MET-nek, véletlenül sem elismerve annak természetes jogosultságát erre a keretre. A beérkező pénz még így is kevés, ezért adományokból, s egyéb forrásokból igyekeznek pótolni a kieső bevételeket, hogy eleget tegyenek önként vállalt kötelességüknek.
Szavaztak, és felverték az ingatlanárakat
A falut járva később kiderült: nem feltétlenül a régóta itt élők dönthették el a szavazati arányokat. Egy kétgyerekes fiatalasszony épp azon dohogott, egy kis lábasnyi kávéval a kezében, hogy nem tud házat venni a faluban, mert amióta több, mint száz „ukrajnai magyar” betelepült a faluba, a korábbi ötmillió helyett tizenegy-tizenkét millió forintba kerül egy kétszobás ingatlan. Ezek a lakók nem a menekültáradattal érkeztek, hanem már korábban átköltöztek, mert a fideszes kormánynak köszönhetően az ukrán-magyar kettős állampolgárok a magyar államtól is kapnak nyugdíjat, sőt, akadt Gulácson, aki szerint letelepedési segély is járt nekik, s abból a pénzből már tudtak ingatlant venni a faluban.
Ujvári Judit, Gulács független polgármestere erre lapunknak úgy reagált: a lakosság tekintetében Gulácson nincs semmilyen megkülönböztetés, sem származási, sem vallási, sem egyéb szempontból, azt sem tartják számon, ki-honnan jött. Független polgármesterként ő csakis a település fejlődését, előrehaladását tartja szem előtt, az önkormányzat pedig minden lehetséges módon támogatta és ezután is támogatni fogja mind az iskolát, mind az óvodát. – Amennyiben a fenntartó személyében változás következne be, önkormányzatunk megkeresi majd a legoptimálisabb lehetőségeket, amivel a két intézmény fenntartása nem kerül veszélybe – reagált felvetésünkre, de a testvérközösséget érintő eljárás ügyében nem kívánt állást foglalni, arra hivatkozva, hogy sem az igazságszolgáltatás sem az ítélkezés nem feladata. D.J.
